tag:blogger.com,1999:blog-70462322785313448862024-03-05T11:43:15.668+01:00privát képregénytörténetKertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.comBlogger14125tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-7714804509680396042021-02-22T21:44:00.001+01:002021-02-22T21:44:19.534+01:00Ilyen a comic - Hullákkal teli "tréfás könyvek" Amerikából! <p></p><h2 style="text-align: left;"><b>Idézetek korabeli újságokból</b></h2><p class="MsoNormal"><o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIruymQcchQ5bL3RsmRvoo1izUXp5QJlgL7nHL9gXdVQrJBifdWHopK7xWkY5l9-devFt_jIVozcVNXDNgZIBbPHn-b8qpXcewaJJCsFmjgVLG68h7ybBOwU0YjvaAaGaYmPLcMJ8rJGY/s1793/LudasMatyi_1953-1535397778__pages354-354.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1636" data-original-width="1793" height="584" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIruymQcchQ5bL3RsmRvoo1izUXp5QJlgL7nHL9gXdVQrJBifdWHopK7xWkY5l9-devFt_jIVozcVNXDNgZIBbPHn-b8qpXcewaJJCsFmjgVLG68h7ybBOwU0YjvaAaGaYmPLcMJ8rJGY/w640-h584/LudasMatyi_1953-1535397778__pages354-354.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit; text-align: left;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit; text-align: left;"><span style="text-align: justify;">A háború előtt a napilapok még lelkesen
üdvözölték az Amerikából „nagy nehézségek” árán beszerzett képregényeket és
büszkélkedtek, hogy most már ők is közlik a</span></span><span style="font-family: inherit;"> népszerű
hősök történeteit. 1945-ben még úgy tűnt, folytatódik ez a trend, de egyre
gyakrabban kísérték megjegyzések a comic erőszakos terjedését Amerikában, és Európában is. A comic – képregény – létezését egyre inkább a
jobboldali sajtóhoz kötötték. Az </span><b style="font-family: inherit;">Új Magyarország</b><span style="font-family: inherit;"> című lap 1947. november 7-i számában az
amerikai sajtó és rádió furcsaságaira hívták fel a figyelmet, amelyben a
következőket írták: </span><i style="font-family: inherit;">„Külön kedvence a mulatságos comic strip, a rajzsorozatban
elmesélt bizarr, gyakran elég bárgyú történet. Ezeknek a rajzsorozatoknak állandó
hősei köré néha afféle amerikai mitológia szövődik, amit az olvasók
apraja-nagyja egyforma gyönyörűséggel élvez. Mármost természetes, hogy a
jobboldali sajtó, amely mögött a nagytőke áll, kedvezőbb anyagi lehetőségeinél
fogva magának szerződteti a legjobb riportereket, fényképészeket,
sportrovatvezetőket és rajzolókat. A szegényebb baloldali újságok nem bírják
velük a versenyt.”</i><span style="font-family: inherit;"> A </span><b style="font-family: inherit;">Magyarok</b><span style="font-family: inherit;"> című lap 1946. decemberi számában hosszan
értekezett arról, hogy mit olvasnak háborúban az amerikai katonák és kitért a
ponyva, a filmes magazinok és a képregény népszerűségére is. </span><i style="font-family: inherit;">„1945 elején az
USA-ban havonta kilenc és egynegyed millió példányban jelentek meg azok a
rotációs papírra két hasábon sűrűn nyomott magazinok, melyek kizárólag
vadnyugati, fantasztikus-kalandos vagy szerelmi regényeket és novellákat
közöltek. Hárommillió példányban keltek el havonta a detektív-történetekre
specializáló folyóiratok, 8 millióban a hajmeresztő vagy könnyfakasztó „igaz
történeteket” első személyben tálaló sajtótermékek (true confession magas),
továbbá tíz és háromnegyed millióban a Színházi Életre emlékeztető mozi-magazinok
és mindezeken messze túlmenően, havi 25 millió példányban a comic books.”</i><span style="font-family: inherit;"> Ezek
tartalmáról nincs jó véleménnyel a cikk szerzője. </span><i style="font-family: inherit;">„A jelenleg az USA-ban
futó egykét tucatnyi, egymástól független comic strip-sorozat rendkívül
primitív, végletes eseménysorával, gyermekded humorával határozott lélektani
hivatást tölt be. Mohó olvasói olcsó, szegényes menekülést találhatnak az
elgépiesedett civilizáció unalmából, azonosíthatják magukat a Tarzan-szerű csodálatos
kalandorokkal, lesajnálhatják a mamlasz papucsférjet, erotikus fantáziákban
ringatózhatnak s kielégíthetik bűnöző vagy infantilis vágyaikat. A második
világháborúban az államvezetés diszkrét propagandára is felhasználta a
comic-okat, mint hadikölcsönjegyzés, hulladékpapírgyűjtés, sőt a kötelező
katonai szolgálati törvény megszavazásának népszerűsítésére is.”</i><span style="font-family: inherit;"> A napilapok és
magazinok egyre többször foglalkoztak az európai életformától és szokásoktól
idegen amerikai jelenségekkel. Gyakran jelentek meg általánosító és túlzó
megállapítások az amerikai bűnözéssel kapcsolatban, amelyekről az amerikai
bulvár sajtó szenzációhajhász címlapjai alapján számoltak be. A napilapokban
szereplő bűnügyi híreket összekapcsolták a detektívregényekkel és a ponyvairodalommal.
Ennek az egyik leglátványosabb formáját a képregényekben, a comics-okban
találták meg. Mivel a képes történetek meglehetősen szemléletesen ábrázolták a lövöldözéseket,
verekedéseket, esetleg erotikus jeleneteket, ezért ez jó hivatkozásnak bizonyult
arra, hogy a magyar olvasók figyelmét ráirányítsák az amerikai bűnözésre. A képregények példányszáma rendkívüli
magasságokat ért el Amerikában és az olvasóik leginkább gyerekek voltak, ezért
magától értetődő volt hogy a növekvő gyermekbűnözés elsősorban az újságok
képregényrovatainak és az önálló képregény magazinoknak köszönhető. </span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQxij4cakYxvAUbF5w4Tc56Mx0AAbyvgwUAZLRi83DIX5_9PnCL-1aIgrNIYDD_JX7uOf0G0DwUE7mrD_mgYGHewHAS7dObQNhvR6o-VRg0g87WluQYQuNu3moHaUDnCT6KHZodhQAnoE/s2004/1950s-EC-Covers.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="718" data-original-width="2004" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQxij4cakYxvAUbF5w4Tc56Mx0AAbyvgwUAZLRi83DIX5_9PnCL-1aIgrNIYDD_JX7uOf0G0DwUE7mrD_mgYGHewHAS7dObQNhvR6o-VRg0g87WluQYQuNu3moHaUDnCT6KHZodhQAnoE/w640-h230/1950s-EC-Covers.png" width="640" /></a></div><span style="font-family: inherit;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>Erre a valós
vagy feltételezett jelenségre mozdult rá az amerikai sajtó és a
tőlük szerzett információkat írták meg a hazai lapok is. 1945-46-ban még csak
elvétve jelentek meg ilyen írások, alkalmanként arra hívták fel a figyelmet,
hogy a comic rajzolói milyen gazdagok és mennyit keresnek az ügynökségeknek
készített rajzaikkal. Az </span><b style="font-family: inherit;">Új idők</b><span style="font-family: inherit;"> 1946. április 13-i számában egy érdekes női
karrierről írt. Mollie Slott egy képregény-ügynökség munkatársa volt, aki évi három
millió dollárt keresett és legalább ötszáz ismert karakter menedzselése fűződött a
nevéhez. Elképesztő grafikusi keresetről számolt be az </span><span style="font-family: inherit;"><b>Új Magyarország </b>cí</span><span style="font-family: inherit;">mű lap az</span><span style="font-family: inherit;"><b> </b>1947.
október 4-i számában. </span><i style="font-family: inherit;">„Ezeket az apró történetkéket milliószámra keresik az
emberek a lapokban. Ezért például Caniff (Milton Caniff), aki a „Terry és a
kalózok“ után Steve Sanyon (Valójában Canyon) alakjával ajándékozta meg az
amerikaiakat, körülbelül 13 millió dollárt keres havonta. Igaz, — s ezt nem
szabad elfelejteni, — hogy Steve Sanyon története 14 milliós példányszámban
jelenik meg állandóan.”</i><span style="font-family: inherit;"> Eleinte rövid hírek formájában rettentették el a magyar
olvasókat a comic-tól. </span><i style="font-family: inherit;">„Hatvan millió kötet szennyiratot adnak el havonta
Amerikában a ,,comic book”-ból. A 250 füzetes képsorozat-ponyva legkedveltebb
szellemi tápláléka az amerikai ifjúságnak. A pedagógusok és bírósági szakértők
szerint ezek a füzetek nevelik szadizmusra, lopásra, nemi eltévelyedésre és
gyilkosságra a mai serdülő ifjúságot.”</i><span style="font-family: inherit;">(</span><b style="font-family: inherit;">Népszabadság</b><span style="font-family: inherit;"> 1948. 03. 31.) A </span><b style="font-family: inherit;">Szabadság</b><span style="font-family: inherit;">
című napilap 1948. 08. 07-én megjelent cikkében a Szovjet Szakszervezeti
Szövetségének Trud című lapjából idézi, hogy milyen méreteket ölt Amerikában a
gyermekbűnözés és konkrét eseteket is leír, majd megjelöli az okot is: </span><i style="font-family: inherit;">„ A
gyerekek hasonlóvá akarnak válni a bűnöző világ hőseihez, akikről a sokmillió
példányszámban megjelenő burzsoá „irodalmi alkotások", filmek és
rádióelőadások festenek vonzó képet. Ezen a téren igen nagy felelősség terheli
a Comic Books című könyvsorozat kiadóit.”</i><span style="font-family: inherit;"> Ugyanerre a cikkre hivatkozva közöl
írást a </span><b style="font-family: inherit;">Szabad Szó</b><span style="font-family: inherit;"> július 9-én </span><i style="font-family: inherit;">„Ijesztő méreteket ölt Amerikában a
gyermekbűnözés címmel”</i><span style="font-family: inherit;"> Kiemeli Dr. Fredric Wertham "lélekbúvár" gyerekek körében
végzett kutatásait, aki megfigyeléseiből megállapítja, hogy a detektívregények
a bűnözést vonzó színben tüntetik fel és hősiességnek állítják be a
gonoszságot. Egy példát idézve több lap is beszámol Werthem kutatásairól. </span><i style="font-family: inherit;">„Még
kézzelfoghatóbban világítja meg a tervszerű lélektiprást a newyorki
ideggyógyászati klinika egyik orvosának Fredric Wertham –nak cikke: „A napokban
egy felizgatott anya fordult hozzám — írja. — Elmondotta, hogy négyesztendős
kisleányát a házbéli fiúk hurcolják, rángatják, puskatussal verik és kötéllel
megkötözik. Időnkint bilincseket is raknak rá. Ezeket a bilincseket a „Comic 5“
ifjúsági folyóirattól kapták ajándékba. Hogy mi a forrása ennek a lelki
elváltozásnak? — kérdi a szerző. — A forrás — mondja — a Comic 5 füzetek.“ </i></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt2deG_L6a8Q_U56OIbHmnIdAocaLyyWHgs_NN-ERQCBBUE1S0vr-Po5spzuo4Nf01xro7bfLCzF8iXzZpliDChB_ir9Tm943w1l4_ve11NRFBrVMlUJNOtrTJTI2pXGAsulaf4Q1pSdg/s1792/SzabadIfjusag_1952_1__pages308-308.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1792" data-original-width="1083" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt2deG_L6a8Q_U56OIbHmnIdAocaLyyWHgs_NN-ERQCBBUE1S0vr-Po5spzuo4Nf01xro7bfLCzF8iXzZpliDChB_ir9Tm943w1l4_ve11NRFBrVMlUJNOtrTJTI2pXGAsulaf4Q1pSdg/w386-h640/SzabadIfjusag_1952_1__pages308-308.jpg" width="386" /></a></div><br /><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;">Miután Rákosi Mátyás 1948-ban kikelt
a bulvársajtó, a ponyvairodalom ellen és a Szovjet Kultúra Hónapja alkalmából a
Magyarországra látogatott küldöttség mind az irodalom, képzőművészet és zene
terén meghatározta a szocialista embertípus eszméjét, kijelölte a fejlődés
irányát, még inkább össztűz alá került a burzsoá amerikai kultúra. Cikkek sokasága bírálta
a nyugati életformát, a szakadék szélén álló imperialista nagytőkét és a
pénzügyi érdekeknek alárendelt dekadens kultúrát. A képregény -comic - ideális eszköz volt arra,
hogy rajta keresztül ócsárolják a nyugati társadalmat, í</span><span style="font-family: inherit;">rjanak a nyugat széteséséről, az erőszakról,
a bűnözésről, - ezen belül is a legérzékenyebb területről, a gyermekbűnözésről
- valamint a gátlástalan szex, a pornográf tartalmakról. </span><i style="font-family: inherit;">"Ilyen egy tréfás könyv
Amerikában – Hullákkal van teli –" </i><span style="font-family: inherit;">Írta a </span><b style="font-family: inherit;">Szabadság</b><span style="font-family: inherit;"> 1949. április hatodikán, alig
három héttel a Szovjet kulturális delegáció távozása után. G. Legman amerikai
kutató a Neurotika című folyóiratban közölt cikkére hivatkozva a következőket
írják: </span><i style="font-family: inherit;">„Mi van ezekben a gyermekek számára irt „comic-bookok”-ban? Kivétel
nélkül valamennyiben verekedés, revolver, kínvallatás, korbácsolás, fojtogatás.
A „comic-bookok” sikerének nem lehet más a titka — állapítja meg Legman —, mint
a kegyetlenség, amelyre az amerikai gazdasági élet ránevel.”</i><span style="font-family: inherit;"> Négy évvel a
háború lezárását követően a nácikhoz hasonlítja az amerikai gyerekeket. </span><i style="font-family: inherit;">”Ilyen
formán sikerült minden amerikai gyermekbe olyan őrjöngő idegengyűlöletet
oltani, amilyent még a német gyermek sem ismert és olyan tiszteletet kelteni a
nyers erő iránt, amilyenről a nácik sem álmodtak. Realistáknak kell lennünk —
fejezi be cikkét Legman. A kegyetlenség Amerikában üzlet, hatalmas üzlet,
amelyben mindenki részes — vagy mint vállalkozó, vagy mint — fogyasztó.”</i><span style="font-family: inherit;">
Ugyanerre a cikkre hivatkozva a </span><b style="font-family: inherit;">Szabad Nép</b><span style="font-family: inherit;"> 1949. június 4-i számában </span><i style="font-family: inherit;">”A vér
nemzeti özönvize”</i><span style="font-family: inherit;"> címmel Boldizsár Iván közöl hosszú fejtegetést. </span><i style="font-family: inherit;">„Az amerikai
ember szellemi színvonalának süllyedését semmi sem bizonyítja jobban, mint az,
hogy a betű szerepét átvette a kép. Egész iparok jöttek létre csakis azon az
alapon, hogy szöveg helyett képet adnak a közönségnek."</i><span style="font-family: inherit;"> Leírta, mi is az a
comic, mik a jellemzői és milyen hatással van a fiatalokra és egy idézettel
Legmantól, szörnyű előjeleket vizionált. </span><i style="font-family: inherit;">„A vérnek ebben az új nemzeti özönvizében
a serdülőknek külön részt biztosítanak és ez az úgynevezett
„comic-book"-ban történik"</i><span style="font-family: inherit;">, A fasizmus hasonlatával élt Ilja
Ehrenburg, Amerikanizmus című írásában a </span><b style="font-family: inherit;">Tartós békéért, népi demokráciáért!</b><span style="font-family: inherit;"> című folyóirat 1949. szeptember 6-i számában. </span><i style="font-family: inherit;">„Naponta tízmilliók nézik a „comics” képeket:
gyilkolnak, erőszakolnak, kínoznak ezeken. „Superman-ek — az SS-ista „Übermensch”-ek
e vértestvérei tevékenykednek ezeken a filmeken.” </i><span style="font-family: inherit;">Ez a cikk talán az első
alkalom, hogy szót ejtenek a szuperhősről. </span><i style="font-family: inherit;">”Azt bizonygatják, hogy az életmódjuk
a kultúra teteje. A német Übermenschekhez hasonlóan, a „supermanek” is
összetévesztik a technikát a kultúrával.”</i><span style="font-family: inherit;"> </span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKuSqNZs8Cvu7uUCw8ZHPb6eEQ9exQ_vxKTi1FyrygZwxKUjv6Psw8QYCUQwLrtdDIJlo9cVUcbp2pqvR0CDzf3_1B2QDi8MxL-nmOQ54lccUnNLMvYL__s72jmKYxZIg9JT1fT6Hv_TU/s994/superman.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="994" data-original-width="706" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKuSqNZs8Cvu7uUCw8ZHPb6eEQ9exQ_vxKTi1FyrygZwxKUjv6Psw8QYCUQwLrtdDIJlo9cVUcbp2pqvR0CDzf3_1B2QDi8MxL-nmOQ54lccUnNLMvYL__s72jmKYxZIg9JT1fT6Hv_TU/w454-h640/superman.png" width="454" /></a></div><span style="font-family: inherit;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>A </span><b style="font-family: inherit;">Szabad Ifjúság</b><span style="font-family: inherit;"> is bekapcsolódott a
comic lejáratásába. Egy olyan undorító dolog kapcsán, mint a rágógumi, - amihez
képregényeket is csomagolnak - ír Supermanról: </span><i style="font-family: inherit;">„Újabban rövid történeteket is
csomagolnak a rágógumihoz, amelyek az amerikai katonáknak a „vörös veszedelem”
elleni hőstetteiről számolnak be. Mindezen túltesznek azonban azok a Comic
Stripesnek nevezett színes, képes kiadványok, amelyek kizárólag a gyilkolás, az
öldöklés és a kegyetlenkedés tárgyköréből választják témáikat. Főhősük a
,,Superman” (felsőbbrendűember), aki csak annyiban különbözik a „felsőbbrendű”
német fasisztától, hogy éppen amerikánus. Ez az „eszményi” férfiú aztán —
legalább is a színes kiadványok lapjain — fényes haditetteket hajt végre,
sárgafajú, „alacsonyabbrendű” ellenségei ellen. A Comic Stripes kiadványokban
alig van szöveg. Oldalakon át nem láthatunk mást, mint bombákat, harckocsikat,
rakétalövedékeket, fantasztikus alakú „titkos fegyvereket", kivégzett
partizánokat, lemészárolt polgári lakosságot. Közben az amerikai lapok úgy
hirdetik ezeket a füzeteket, mint a hivatalos amerikai nevelés nélkülözhetetlen
forrásait.”</i><span style="font-family: inherit;"> (</span><b style="font-family: inherit;">Szabad Ifjúság</b><span style="font-family: inherit;"> 1951. szeptember 18.) </span><span style="font-family: inherit;">A vicclapok közül az egyedül
megmaradt </span><b style="font-family: inherit;">Ludas Matyi</b><span style="font-family: inherit;"> – A </span><b style="font-family: inherit;">Pesti Izé</b><span style="font-family: inherit;"> 1948-ben, a </span><b style="font-family: inherit;">Szabad Száj</b><span style="font-family: inherit;"> 1951-ben megszűnt - is csatlakozott 1952-ben a comic-okat lejárató kampányhoz. Bodó Béla cikkében
Tex Bill képregényhősön keresztül eljut odáig, hogy a comic már meghódította
Olaszországot is és a kérdés az, be kell-e tiltani Olaszországban a comic-ot.
(Ludas Matyi 1952. január 3.) Karikatúráin keresztül valóságosan tobzódik az
amerikanizmus kigúnyolásában. Központi témája lett a lapnak az imperialista,
burzsoá nagytőkés kifigurázása. </span><span style="font-family: inherit;">A </span><b style="font-family: inherit;">Világosság</b><span style="font-family: inherit;"> című folyóirat 1952.
január 31-i számában - miután újra kritizálták az amerikai kultúrát - fellélegeztek, mivel bennünket nem fenyeget ennek a szennynek a hatása. </span><i style="font-family: inherit;">„Milyen
boldogság, hogy pirosnyakkendős úttörőinket meg tudjuk védelmezni az amerikai
kultúragresszió ilyen szörnyűségeitől, hogy a mi gyermekeink nem a „Bűnügyi
Hírek” című lapot és az amerikai „comic book’'-okat olvassák, mint az olaszok,
hanem a Pajtás és a Szabad Ifjúság cikkei s a legkiválóbb szovjet és magyar
ifjúsági könyvek formálják őket a jövő szocialista embereivé.” Ifjú lelkek
mérgezői COMIC’S!</i><span style="font-family: inherit;"> címmel számol be a Supermanról és társairól a </span><b style="font-family: inherit;">Szabad
Ifjúság</b><span style="font-family: inherit;"> 1953. január 4-i számában. Superman karakterén keresztül eljut odáig hogy a comic
méreg, amin még Mark Twain is elcsodálkozna.</span><i style="font-family: inherit;"> „Ide tartoznak a superman”
(felsőbbrendű ember) kalandjai is. A superman hatalmas termetű, dagadó izmú,
bikaerős, természetesen amerikai figura, aki jelenleg éppen Koreában
tartózkodik. A superman egymaga „irt ki” tízezer ellenséges katonát s mindazt
megcsinálja ezekben a füzetkékben, amit az amerikaiak nem tudtak véghezvinni a
csatatereken. „Vigyázz, ennek a lapjai mérgezettek!” — kiáltott fel Mark Twain,
a nagy amerikai szatirikus, amikor kezébe vette az amerikai ponyvaregényipar
egyik kezdeti termékét. Vigyázz, ezeknek a comic’s-oknak lapjai ezerszer
mérgezettek! — kiáltana fel ma. Ha a gyógyszertárak mintájára a könyvüzletekben
is megjelölnék a mérgeket — a comic’s-okon címlap helyett hatalmas halálfej lenne.”
</i><span style="font-family: inherit;">1954-ben a comic már itt volt a szomszédos Ausztriában a </span><b style="font-family: inherit;">Béke és Szabadság </b><span style="font-family: inherit;">1954. </span><span style="font-family: inherit;">szeptember 15-i</span><span style="font-family: inherit;">
írása szerint. Magyarországon járt osztrák pedagógus számolt be arról,
hogy </span><i style="font-family: inherit;">„Az idei nyáron Ausztriáit is elárasztották az amerikai rajzos füzetek, a
comic stripes-ek. Alig néhány napja, hogy az egyik tanuló padjából kihúztam egy
ilyen füzetet, amely nagy meglepetésemre Homéros gyönyörű Odysseia-ját mesélte
él »comic-nyelven«, Kirke, a szépséges varázslónő ebben a füzetben félmeztelen
hollywoodi vámpírrá vedlett, Odysseus természetesen rettenetes izmokkal
felruházott kolosszus és kettejük szóváltása elsősorban artikulátlan
torokhangokban, hörgésekben, üvöltésékben merül ki.”</i><span style="font-family: inherit;"> A sok elrettentő </span><span style="font-family: inherit;">írás után a </span><b style="font-family: inherit;">Béke és Szabadság</b><span style="font-family: inherit;"> (1954. december 8.) egész oldalt szentelt ennek a műfajnak,
</span><i style="font-family: inherit;">Eltévedt golyók</i><span style="font-family: inherit;"> címmel, és az Amerikában elterjedt fegyverhasználatot, a
fiatalkori bűnözést hozta kapcsolatba a comics szörnyűségeivel. </span><i style="font-family: inherit;">A rémregények
uralma Amerikában</i><span style="font-family: inherit;"> címmel jelent meg a következő írás a Népszava 1954. február
20-i számában. Azon túl, hogy itt is hivatkoznak Fredrich Wertham kutatásaira,
nem mulasztják el az idegek borzolását sem. </span><i style="font-family: inherit;">„A comic book-okban lépten-nyomon
előfordul, hogy forró vassal égetik a nők mellét, gyermekeket dobnak a
vadállatok közé, vagy élve eltemetnek, leszúrnak, lelőnek, megfojtanak és
halálra forráznak embereket, másoknak levágják a kezét, kiütik a fogát és tűt
szúrnak a szemébe.”</i><span style="font-family: inherit;"> </span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /><span style="font-family: inherit;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzaVRTXPmv4JdaqNmmrfMzjfMza47dWGcCfZKuQytvqw6JY4yUXX5703B8fl7pluw0RwEjlR8M9dU19aJDbALS_Fj-PMr0F0fna3MPlwr4m1l1YYzgcM_p2xNT69zg3gk2Jtq9WPRHcmc/s859/Seduction+of+the+innocent.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="859" data-original-width="587" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzaVRTXPmv4JdaqNmmrfMzjfMza47dWGcCfZKuQytvqw6JY4yUXX5703B8fl7pluw0RwEjlR8M9dU19aJDbALS_Fj-PMr0F0fna3MPlwr4m1l1YYzgcM_p2xNT69zg3gk2Jtq9WPRHcmc/w274-h400/Seduction+of+the+innocent.jpeg" width="274" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPPdU59tLcTypKa25HgmK_YcZRM6-XGQF4YY5xYt3mwfK2XJ0R8BJYP7q1HJJqfLklGNBReqAyxp8v2UBMpJl3adKKknUpyYm1YB0x8WlLo5s0kipitbgxwSNvkRN_W17CACyfkMOLPws/s552/fredric-wertham-54cfc3a3-5632-45ab-bb97-59a82cc6f9a-resize-750.png" style="font-family: inherit; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="552" data-original-width="420" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPPdU59tLcTypKa25HgmK_YcZRM6-XGQF4YY5xYt3mwfK2XJ0R8BJYP7q1HJJqfLklGNBReqAyxp8v2UBMpJl3adKKknUpyYm1YB0x8WlLo5s0kipitbgxwSNvkRN_W17CACyfkMOLPws/w304-h400/fredric-wertham-54cfc3a3-5632-45ab-bb97-59a82cc6f9a-resize-750.png" width="304" /></a></div><br /><i style="font-family: inherit;">"Ártatlanok elcsábítása"</i><span> címmel jelent meg 1954-ben Dr. Friedrich Wertham amerikai pszichiáter könyve, amelyben azt vizsgálta, hogyan hat az </span>amerikai gyerekek viselkedéskultúrájára, magatartására a comic. Már korábban
is publikált ebben a témában cikkeket, amelyekre a magyar sajtó is előszeretettel
hivatkozott. Bányász Rezső a </span><b style="font-family: inherit;">Szabad Ifjúság</b><span style="font-family: inherit;"> 1954. október 5-i számában közel
fél oldal terjedelemben </span><i style="font-family: inherit;">Ahol a gyilkos – eszménykép</i><span style="font-family: inherit;"> címmel foglalkozott a
témával. Eseteket idéz a könyvből, leírja a comic jellemzőit és megismétli a
már évek óta hangoztatott vádakat. Kitér a comic magazinok erotikus
hirdetéseire és megjelöli a következő ellenséget, a televíziót. </span><i style="font-family: inherit;">„Ha a
„comics”-ok olvasásában kifáradt az amerikai gyermek, leül a televíziós
készülék elé. Amerika szörnyen büszke arra, hogy az USA-ban van a legtöbb
televíziós vevőkészülék. De az adók műsorára már kevésbé lehet büszke. A
civilizációnak ez a csodálatos eszköze a barbárság, a bűn terjesztésének
szerszámává vált a lelkiismeretlen rádiótársaságok kezében.”</i><span style="font-family: inherit;"> A képregényekről
szóló nagyszámú írások kizárólag az elrettentést szolgálták, hogy megvetést és
undort ébresszenek az amerikai kultúrával és életformával szemben. Azon túl,
hogy egy két mondatban felvázolták mi is az a képregény, meg sem próbáltak
komolyabb információval szolgálni a comicról. Első alkalommal Marian Kennedy a </span><b style="font-family: inherit;">Béke és Szabadság</b><span style="font-family: inherit;"> 1955. január 26-i számában foglalkozott részletesebben a témával a
</span><i style="font-family: inherit;">Mi is az a comic?</i><span style="font-family: inherit;"> című cikkében. Leírja, hogy gyermekkorában ezek a rajzos
történetek még kellemes szórakozást jelentettek számára és fel is hozza Pogo
példáját. </span><i style="font-family: inherit;">„Akad még ma is néhány kedvesen tréfás comic, így az a rajzos
történet, amely Pogóról, a kis oposszumról szól. Egyesült Államok déli
nyelvjárásának stílusában írt kis történet bemutatja Pogót és a mocsarakban élő
barátait, akik rendkívül kedves és emberi módon gúnyolódnak az amerikai
életformán. Gyakran megesik, hogy a szülők kikapják gyermekük kezéből Pogo
történetét, hogy ők olvashassák először.”</i><span style="font-family: inherit;"> De nem vitatja azt a tényt, hogy az
ötvenes évekre valóban elszabadult a pokol és a képregényfüzetek megteltek
erőszakkal, horrorral szexualitással. Leírja, hogy ő hogyan igyekezett védeni
gyermekét ez ellen. </span><i style="font-family: inherit;">„Nem várhattam addig, amíg a comic-ok megváltoznak, így hát
azt mondtam gyermekemnek: »Akad köztük érdekes, akad ostoba, kegyetlen és rossz
is. Ha akarod, elolvashatod valamennyit. A Pogóról szóló történeteket hangosan
felolvastam neki, de nem voltam hajlandó megnézni a többit. Azután jó
gyermekkönyveket vittem haza a könyvtárból és amikor már idősebb lett, kedvenc
könyveimet nyitva hagytam előtte, hogy beléjük pillanthasson. Természetesen
beléjük pillantott és elkezdett komolyan olvasni. Az ismerős szülőket
felháborította az én látszólag könnyelmű magatartásom. Ők megtiltották
gyermekeiknek a comic olvasását, elégették vagy eldugták a füzeteket, de
természetesen eredménytelenül, mert az amerikai gyermekek oly könnyen juthatnak
hozzá, hogy nem lehet elszigetelni őket az ilyen olvasmányoktól.”</i><span style="font-family: inherit;"> Azon túl,
hogy utalást tesz arra, hogy nyomorgó írók készítik ezeket a füzeteket, kitér
arra is, hogy az amerikaiak nem akarnak tudomást venni a problémáról. </span><i style="font-family: inherit;">„Amikor
tavaly Németországban jártam, sokan mondták nekem, hogy fogalmuk sem volt
arról, mi történt a koncentrációs táborokban. Valójában sejtették, de nem
akarták tudni. Ugyanez van sok amerikaival, aki egyszerűen nem akar tudni
arról, hogy gyermekei tíz centért vásárolják a borzalmas füzetéket.” </i></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUZHz5cJQW0tyPfzHInux4Z0y7t1kyZIupwsbQm0fiTs9w4_TljhPDKMxbRDjg6biY2lb3lr730k-EAwRk3TPXsPlhRFYRmazFEXXZdqB8snQSNn0nsHu0Ysmnf7e_epOlx4cR2VAqOhM/s1939/BekeEsSzabadsag_1955_1-1591300874__pages76-76.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1294" data-original-width="1939" height="429" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUZHz5cJQW0tyPfzHInux4Z0y7t1kyZIupwsbQm0fiTs9w4_TljhPDKMxbRDjg6biY2lb3lr730k-EAwRk3TPXsPlhRFYRmazFEXXZdqB8snQSNn0nsHu0Ysmnf7e_epOlx4cR2VAqOhM/w640-h429/BekeEsSzabadsag_1955_1-1591300874__pages76-76.jpg" width="640" /></a></div><span style="font-family: inherit;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>Az amerikai képreg</span><span style="font-family: inherit;">énypiacon
valóban súlyos volt a helyzet. Dr. Fredrich Wertham könyve, Az ártatlanok
elcsábítása nagy feltűnést keltett és a törvényhozók figyelmét is ráirányította
a jelenségre, mely szerint a fiatalkori bűnözés elterjedésében valóban szerepet
játszhat a comic erőszakos, horrorisztikus, erotikus tartalma, ami
ellenőriz</span><span style="font-family: inherit;">etlenül kerül a fiatalok kezébe. A képregénypiaccal kapcsolatban
kormányzati vizsgálat indult, ahol Wertham-et is meghallgatták. Már 1948-ban is
voltak próbálkozások a comic füzetek tartalmának, ábrázolásmódjának
szabályozására, de ezt nem vették elég komolyan a kiadók. Szükségessé vált
erőteljesebb intézkedés meghozatala. 1954-ben végül törvényt alkottak a
képre</span><span style="font-family: inherit;">gényfüzetek kiadásának szabályozására és létrejött a Comics Code Authory. </span><span style="background: white; color: #202122; font-family: inherit; line-height: 107%;">A kódex alkalmazása nem volt kötelező, törvény
nem írta elő a használatát, de a forgalmazók és a hirdetők értékelték, ha a
kiadványokon szerepelt a Comics Code Authory jelzése. Magyarországon 1958-ban a
Köznevelés című folyóirat számolt be a hírről.<i> „A Comics Magazine Association
két éve minden kiadványát bemutatja ellenőrzés végett egy magát Comic Code
Authority-nак nevező testületnek. Ennek tagjai kizárólag asszonyok, akik
elbírálják a képregények (az ún. comic-ok) „irodalmi, erkölcsi és általánosan
művelő” értékét. A jónak talált füzeteket minőségi jelzéssel látják el.” </i>Na tessék! Az asszonyok végül rendet raknak.</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhat0PohJlLWc23g1boGoA1jxn2acjs9ub8Kd-gZ2LeU_woBM8XjG5wgMHWdeyXWDC9cjDYrZIkTGWKWkAHhzl-kVIVvabe3Dqaxb8U-pib0ZzoTiDvrRO-tzHgQb5FtA5uW9jQY1NUWaw/s375/204d4c30c3c83b48f7779ea24a752dcc.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="360" data-original-width="375" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhat0PohJlLWc23g1boGoA1jxn2acjs9ub8Kd-gZ2LeU_woBM8XjG5wgMHWdeyXWDC9cjDYrZIkTGWKWkAHhzl-kVIVvabe3Dqaxb8U-pib0ZzoTiDvrRO-tzHgQb5FtA5uW9jQY1NUWaw/s320/204d4c30c3c83b48f7779ea24a752dcc.png" width="320" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div><p></p>Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-83957002387603326002021-02-21T22:39:00.000+01:002021-02-21T22:39:58.249+01:00Harc a rothadó burzsoá társadalom hanyatló művészete ellen!<h2 style="text-align: left;"> "Porbafilogenov" elvtárs megrótta a magyar sajtógrafikusokat</h2><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: justify;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh53zZOC7_e-uPetQseEcHft5Z9QLsrkJHs6JKB-wkbOAyv09_Bdpl59HhPFLVxYlHxrNe_bPW1ZPOqgiY0SqMQ4fLhbK7HGOzh50vaby4ILEi2zDGlbVCbPFjpzu5Vk9S830Sks342CE4/s972/%25C3%25BAjscan0105.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="478" data-original-width="972" height="314" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh53zZOC7_e-uPetQseEcHft5Z9QLsrkJHs6JKB-wkbOAyv09_Bdpl59HhPFLVxYlHxrNe_bPW1ZPOqgiY0SqMQ4fLhbK7HGOzh50vaby4ILEi2zDGlbVCbPFjpzu5Vk9S830Sks342CE4/w640-h314/%25C3%25BAjscan0105.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kuczka Péter és Kertész Sándor az I. Nemzetközi Képregényfesztiválon Tokajban. (1993)</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: justify;"><br /><div style="text-align: justify;">Képregényes körökben évtizedek
óta tartja magát az a legenda, hogy az ötvenes években azért nem jelenhetett
meg képregény Magyarországon, mert egy bizonyos Finogenov elvtárs az Amerikában
és Nyugat-Európában divatos modernista műalkotásokat és szenzációhajhász sajtót
dekadens szemétnek tartotta és nem javasolta azok követését a magyar
művészeknek és lapkiadóknak. Zórád Ernő illusztrátor és képregényrajzoló művészt személyes beszélgetéseink során többször kérdeztem arról, hogy mi volt
az oka annak, hogy a képregény az említett időszakban csak politikai
propaganda célokkal jelenhetett meg a sajtóban, az amerikai
típusú szóbuborékos képregény pedig teljesen eltűnt. <i>„Mert Finogenov elvtárs a nagy
orosz művész letiltatta. Megmondta a festőművészeknek, meg a sajtógrafikusoknak is, hogy kell szovjet módon rajzolni. Az egy rettenetes időszak volt. De erről nem is akarok többet beszélni”</i>- mondta ezt a
nyolcvanas években. Zórád nem szívesen politizált, de ha megfeledkezett magáról,
meglepő hevességgel tudta szidni a szocializmust. Annak ellenére, hogy több
alkalommal visszatértem erre a témára, okosabb soha nem lettem. Említett még
másokat is, akiknek később volt szerepe a képregény megbélyegzésében, de erről majd
máskor. A második világháború befejezését követő négy év koalíciós sajtója - a
szovjet jelenlét ellenére - meglehetősen szabad teret engedett a képregény
számára, egészen 1949-ig.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div></span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi5WjM0ZfhSZwKNUJhu0Hb3Jy7UwqkPy1vbAYAvDnxA5Bb-JDIso6dxgroLq7XZxV3r47LIDA_k-8_hzbdaYynmhGfE4HT0SYvY1rBlaF5fxT5O0bSRqPWe0gfOPIeKflFfIqqDp9URuE/s2048/Miki+%25C3%25A9s+a+kutyajegy.1944.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1404" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi5WjM0ZfhSZwKNUJhu0Hb3Jy7UwqkPy1vbAYAvDnxA5Bb-JDIso6dxgroLq7XZxV3r47LIDA_k-8_hzbdaYynmhGfE4HT0SYvY1rBlaF5fxT5O0bSRqPWe0gfOPIeKflFfIqqDp9URuE/w439-h640/Miki+%25C3%25A9s+a+kutyajegy.1944.jpg" width="439" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Miki egér az Ünnep című folyóiratban (1944)</td></tr></tbody></table><br /><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Rákosi Mátyás 1948. március 23-án
a Párt Akadémia utcai székházában tartott sajtófogadáson elmondott beszédében
hívta fel a figyelmet a magyar sajtóban tapasztalható gondokra. <i>„Egy komoly
hiba azonban mutatkozik a magyar sajtóban: rendkívüli mértékben elharapódzott a
szenzációhajhászás. Semmi köze ennek a sajtószabadsághoz, inkább visszaélés
azzal. A szenzációhajhászás nem a jó értelemben vett újságírói hagyományokhoz
tartozik. Ez a betegség nem egyik vagy másik párt újságjainál mutatkozik, hanem
megfertőzte a magyar újságírás nagy részét.”</i>- majd így folytatta:-<i>„Ez a
szenzációhajhászás, mely pártkülönbség nélkül elterjedt a sajtóban, alkalmas
arra, hogy a valóban fontos kérdésekről elterelje a tömegek figyelmét.”... „Ezt a kérdést csak a
demokratikus sajtó egészével együtt lehet megoldani.”... „Nem akarjuk ezzel a különböző
újságokat mind egy kaptafára húzni, de a helyzeten változtatni kell.”... „Mindez nem jelenti azt, hogy a
leleplező cikkek vagy a bűnügyi riportok eltűnjenek az újságokból. Nem arról
van szó, hogy mindenki mindent dicsérjen. Írjanak csak nyugodtan a hibákról és
leplezzék le a bűnösöket. Fontos és szükséges, hogy a sajtó leleplezze a
korrupciót és mindazokat, akik hivatalukban nem teljesítik kötelességüket a
néppel szemben. Ha ezt a feladatát felelősségteljesen betölti a magyar sajtó,
akkor megnövekszik a tekintélye és komoly következményei lesznek, ha egy
demokratikus újságíró tollhegyre vesz valamit.”</i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoIZwEpdIFFQkUiV2NGs6v9v7v5vF0JDsRsiN1anLss2KKlID4kzgd1tph4Je-oxIORtAoriYfZGaZcgFu2hW7NNoRlBOIf3a6-U-_eOYBhUkIuUXnxNKcR9BUBG06nfTyizc3vNPVGLM/s2048/SzabadSzaj_1948-1592016293__pages1-1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1371" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoIZwEpdIFFQkUiV2NGs6v9v7v5vF0JDsRsiN1anLss2KKlID4kzgd1tph4Je-oxIORtAoriYfZGaZcgFu2hW7NNoRlBOIf3a6-U-_eOYBhUkIuUXnxNKcR9BUBG06nfTyizc3vNPVGLM/w268-h400/SzabadSzaj_1948-1592016293__pages1-1.jpg" width="268" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt3SDizIF1rTKZ1ajtyIXgYG2TmKYlGhoJpPfZiVeaRHfiSorPCIy54nma7DvjPD3tkzsRdZQRNl1RuKba4iioK4e5vAxDgdI_u4RuGvKDhEM8uOdLOjRYF4f7xUeK8U4qakupWxfTdQs/s2048/PestiIze_1948__pages39-39.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1367" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt3SDizIF1rTKZ1ajtyIXgYG2TmKYlGhoJpPfZiVeaRHfiSorPCIy54nma7DvjPD3tkzsRdZQRNl1RuKba4iioK4e5vAxDgdI_u4RuGvKDhEM8uOdLOjRYF4f7xUeK8U4qakupWxfTdQs/w268-h400/PestiIze_1948__pages39-39.jpg" width="268" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ84MwEOr13UfxJe3csR4OmKJnXkaxctr1NJZzgSyVuVBd2VIupY_blPs3XpO2qnK1c_X1QngdYfFwQDMPtxxmJNRcci8nlU_3ggKLyWAFNQZsqSi0BTlVXcFGesyUILp8Sn4mViDibjQ/s2048/LudasMatyi_1948-1550606713__pages1-1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1430" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ84MwEOr13UfxJe3csR4OmKJnXkaxctr1NJZzgSyVuVBd2VIupY_blPs3XpO2qnK1c_X1QngdYfFwQDMPtxxmJNRcci8nlU_3ggKLyWAFNQZsqSi0BTlVXcFGesyUILp8Sn4mViDibjQ/w445-h640/LudasMatyi_1948-1550606713__pages1-1.jpg" width="445" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A sajtó és a politikai pártok
„leszalámizása” már ezt megelőzően elkezdődött, de Rákosi beszéde jelentette a
kilövési engedélyt, hogy különböző ürügyekkel szüntessenek meg pártokat és a
hozzájuk kapcsolódó újságokat. Továbbra is a papírkiutalás központi kézben
tartása volt az egyik legjobb eszköz arra, hogy egyes lapok ne jelenjenek meg. Az egymásnak konkurenciát jelentő sajtótermékek közül csak a Kommunista párthoz közel álló lapok
maradhattak meg. A karikatúrákat és képtörténeteket nagy számban közlő vicclapok
közötti "harcból" a Ludas Matyi került ki győztesen, amelyik kezdetektől a
moszkvai Krokodil mintájára készült. A kisgazda orientációjú, bátran politizáló
Szabad Száj 1951. március 15-én meg is szűnt. A Pesti Izé című enyhén erotikus,
szabadgondolkodású vicclap annak ellenére szűnt meg 1948. október 10-én, hogy
viszonylag közel állt a Kommunista párthoz. De szexista rajzai már vállalhatatlannak
bizonyultak. Rákosi rendszeresen beszámolt a szovjet vezetőknek a magyarországi
helyzetről és egyre gyakrabban érkezett küldöttség Moszkvából hogy "segítse" az
átalakulást és szovjet minta alapján szerveződjön a kulturális élet is.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQJ454a04GKggHZX6F-yyNonc3wsZuqmFzLzb2XEhyDgcrEvykTpFdEkxnHOtXC0SeS8Ij_pK9JGCJtGcbPpM7dMiBp8l9r5skUY7aLcUPp8vO_3NGzo_tV1NnRUHaiVHFJjpbCKONoFg/s1771/Finogenov+fot%25C3%25B3+DolgozokVilaglapja_1949-1591128016__pages193-193.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1199" data-original-width="1771" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQJ454a04GKggHZX6F-yyNonc3wsZuqmFzLzb2XEhyDgcrEvykTpFdEkxnHOtXC0SeS8Ij_pK9JGCJtGcbPpM7dMiBp8l9r5skUY7aLcUPp8vO_3NGzo_tV1NnRUHaiVHFJjpbCKONoFg/w640-h434/Finogenov+fot%25C3%25B3+DolgozokVilaglapja_1949-1591128016__pages193-193.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Magyar kezdeményezésre a Szovjet
Kultúra Hónapja alkalmából 1949. február 14. és március 15. között delegáció
érkezett Moszkvából, hogy népszerűsítse a szovjet kultúrát, művészetet és
megismerkedjen a magyar alkotóművészek előadásaival, munkáival. Sabanov helyettes
közegészségügyi miniszter vezette a küldöttséget, amelyben helyet kapott költő,
balerina, zeneszerző, énekes, a negyven főből álló grúz állami tánc- és
énekegyüttes, valamint sakkozók is. A képzőművészetet Konstantin Ivanovics Finogenov
festőművész képviselte, akinek munkáiból kiállítás is nyílt. A Sztálingrádi születésű művész rajzai a háború alatt újságokban, folyóiratokban, albumokban jelentek meg. A sajtó naponta részletesen beszámolt a küldöttség programjáról és írtak a delegáció egyes tagjainak a művészetéről is, már jóval a megérkezésük előtt. Finogenov festészetéről
a Népszava 1949. február 8-i számában a következőket írták. <i>„Finogenov
legutóbbi tárlatát a szovjet sajtó különösen nagy elismeréssel méltatta.
Grafikai munkái közöl a legnagyobb dicsérettel és elismeréssel fogadták »Sztálin
a Nagy Honvédő Háborúban« című sorozatát. A sorozatról Szitnik, a Szovjetunió
egyik legismertebb képzőművészeti kritikusa a következőket írta: »A művésznek sikerült
a nagy Sztálinnak és bajtársainak alakját meggyőzően ábrázolni és elvezetni a
nézőt abba a környezetbe, abba a légkörbe, amelyben a német fasiszta hordák megsemmisítésének
lángeszű sztálini tervei megvalósultak.« Finogenov a kiállításon kívül számos
képzőművészeti természetű előadást is tart a magyar fővárosban.”</i> (Népszava, 1949. 02. 08.) Magyarországra
érkezését követően részt vett a XIX. század magyar festészete című kiállítás megnyitóján
és február 22-én este előadást tartott <i>„Szocialista realizmus a szovjet
képzőművészetben”</i> címmel a Bányász Szakszervezet székházában. Előadásában
hangsúlyozta: <i>„Lenin és Sztálin pártjának és a szovjet államnak egyik
legnagyobb győzelme, hogy megszületett a Szovjetunió népeinek kultúrája, amely
formájában nemzeti, tartalmában pedig szocialista. A szocializmus kultúrája a
leghaladóbb emberi kultúra. A szocializmus új irodalmat, új művészetet
teremtett.” </i>A szovjet művészet méltatását követően a fejlődés irányvonalát is
meghatározta.<i> „A szocialista realizmus fejlődésének egyik előfeltétele:
következetes és engesztelhetetlen harc a korhadt burzsoá művészet és esztétika
ellen.”</i> (Népszava, 1949. 02. 24.) </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFTS64FzFGizfOT5T4HLQ6t6QlphyphenhyphenuI7C8NNtkieuhTuvwNl_Px7m-sNCNntOsOSGpumegv110uas5xmzwgQetesyRtNe2B7CM7X089b69ZtczrSAeQ1vStGvW1G9W28LV2xN8DbNMWtk/s1998/Finogenov+fot%25C3%25B3+KepesVilag_1949-1600459320__pages165-165.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1257" data-original-width="1998" height="402" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFTS64FzFGizfOT5T4HLQ6t6QlphyphenhyphenuI7C8NNtkieuhTuvwNl_Px7m-sNCNntOsOSGpumegv110uas5xmzwgQetesyRtNe2B7CM7X089b69ZtczrSAeQ1vStGvW1G9W28LV2xN8DbNMWtk/w640-h402/Finogenov+fot%25C3%25B3+KepesVilag_1949-1600459320__pages165-165.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Finogenov elvtárs (jobbról) Ék Sándorral beszélget</td></tr></tbody></table><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Szabad Művészet című folyóiratban Ék Sándor –
mint régi barátról - írt Finogenovról cikket, amiben hosszan idéz az
előadásából. <i>„A szovjet művészek képeiket a kommunizmust építő nép forrón
lüktető sokoldalú életének, a nép hőseinek, vezéreinek és nagy hőstetteinek
szentelik. E képek nemes humanisztikus pátosza, az ember megbecsülése és
szeretete, realisztikus világossága, szembefordulás a rothadó burzsoá
társadalom hanyatló művészetével, azzal a művészettel, amely beteges
torzításaival távol áll az élettől.”</i> </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az idézet mondatokon valószínűleg elmosolyodik, vagy hitetlenkedik az olvasó, de ezt a retorikát négy évvel a hóború után már nem csak ízlelgette a művészeti közeg, hanem nagyon is komolyan kellett vennie. A beszámolókból kiderül, hogy Finogenovot valóban
sok magyar művésszel ismertették meg. Kísérőik, - a két moszkovita művész - Ék Sándor és Szilágyi Jolán nem régen tértek haza moszkvai emigrációjukból és jól ismerték Finogenovot. Ék Sándor egy házban lakott vele és feltételezem gondosan kiválogatták hogy kiknek a műtermeit látogassák meg és kikkel folytassanak eszmecseréket. Február 19-én a Képzőművészek szakszervezete fogadást rendezett Finogenov részére a Dolgozók Klubjában, ahol Pór Bertalan festőművész köszöntötte és a magyar művészek grafikai alkotásait is kiállították. Ez volt az az alkalom, ahol lehetett vele közvetlenül beszélgetniük a művészeknek és mivel egyik kísérője Szilágyi Jolán karikaturista volt, feltételezhetően szóba kerülhetett az illusztráció, a karikatúra és a sajtógrafika is. Feltételezésem szerint ez lehetett az az esemény, amire Zórád Ernő is utalt, ha nem is szó szerint a képregényről, de a sajtógrafikáról, a karikatúráról is kifejthette a véleményét. Mivel művészetfelfogása kifejezetten nyugatellenes volt, így valószínű, hogy nem tartotta követendő útnak ezt az ábrázolási formát. Ezzel kapcsolatos észrevételeit később szóban és írásban is kifejtette.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Meglátogatott néhány munkás-képzőművészeti
iskolát is, és felkereste a képző- és iparművészeti főiskolát. A magyar
képzőművészek egy része azonban nem vette komolyan az előadásain
elhangzottakat, - ezt éreztem Zórád Ernő szavaiból is - de tisztában voltak a politikai helyzettel és megértették, ha
érvényesülni akarnak, a szocialista realizmust kell követniük. Konok Tamás
festőművész például így emlékezett vissza Finogenov látogatására: <i>„Tilos volt puha
ceruzával rajzolni, mivel az időkben járt nálunk Filogenov [helyesen: Finogenov]
elvtárs, egy kurtalábú szovjet akadémikus (mi csak Porbafilogenovnak hívtuk),
aki éles harcot hirdetett a rajzszén és a puha grafitot tartalmazó ceruzabelek
ellen. Mint egyik beszédében kifejtette: 'Ezen káros anyagok impresszív
látásmódra nevelnek!" (Rieder Gábor: A magyar szocreál festészet története 1949-1956 Ideológia és egzisztencia Doktori disszertáció 2011.) </i>Ezekből a szavakból számomra úgy tűnik erőteljes megmondó embernek számított, de a magyar művészek fenntartásokkal kezelték szavait.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh68TDgSqiSXKsrIsufYrv6neEhiTMEoQ8rWhnNGTvJcEWNr8tKaSjQn0xF8F6J3aUDAZCpSe63kErvW6XGyJlJ_poK72bkmuaDIt527XpgfcXG70e1a9MAWAAfohUMogoia3pPVsu1IIY/s1511/Finogenon+rajz+SzabadMuveszet_1949__pages55-55.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1511" data-original-width="1105" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh68TDgSqiSXKsrIsufYrv6neEhiTMEoQ8rWhnNGTvJcEWNr8tKaSjQn0xF8F6J3aUDAZCpSe63kErvW6XGyJlJ_poK72bkmuaDIt527XpgfcXG70e1a9MAWAAfohUMogoia3pPVsu1IIY/w468-h640/Finogenon+rajz+SzabadMuveszet_1949__pages55-55.jpg" width="468" /></a></div><br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Elutazásakor Finogenov nem túl pozitívan nyilatkozott a tapasztalatairól. <i>„De valljuk meg: nálunk még ma is
igen-igen távol vannak a tömegek és közízlés attól, amit a szovjet művészet
legigényesebbjei és a mi legjobbjaink is hirdetnek. A szocialista realizmus
nálunk még korántsem kész eredmény a művészetben, a kulturális selejt pedig
sokszor megtévesztően éppen a realizmus álarca mögé rejtőzik. Ki mer ítéletet
mondani arról: mi az álcázott kulturális selejt, ki fog rámutatni a rikító
példákra, ki fog seprűt ragadni, hogy kiűzze azt szellemi, kulturális
közéletünkből?”</i> (Magyar Szó 1948. 03. 05.) Magyarországi tapasztalatairól
konkrétumokat is találunk írásos beszámolójában, amit a HVG című folyóirat tett közzé 2009. október 7-én. Itt csak a sajtógrafikára vonatkozó nem túl hízelgő megjegyzéseit idézem. <i>„Nagy sajnálatomra nem
ismertem meg a könyvillusztrátorok és grafikusok munkáját, de úgy vélem, hogy a
karikatúra még nem kapta meg az azt megillető jelentőséget a politikai életben.
Az élclapok inkább olcsó adomákkal foglalkoznak s gyakran a politikai
eseményeket is olyan stílusban tálalják fel, hogy az is inkább anekdotának
hangzik. Keveset foglalkoznak a karikaturisták a nemzetközi témákkal és nem
mutatják méltóképpen a magyar nép szocialista építésének pátoszát. Helytelenek
a munkások és munkásnők, az egyszerű nép, valamint a négerek és más
nemzetségbeliek groteszk ábrázolása, mert afféle diszkriminációra emlékeztet,
amivel a polgári élclapok kezelték ezeket a témákat. Az élclapok még mindig a
városi lakosság ízlését szolgálják, nem pedig a munkásságát és a parasztságét.
Az élclapok átszervezéséhez, melyeknek óriási nevelő hatásuk van, fel kell
használni a Bolsevik Párt Központi Bizottságának „Krokodil” című lapra
vonatkozó határozatát. Szerintem itt sikerrel lehetne felhasználni Szilágyi
elvtársnő munkásságát.” </i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh3IsI1hg9xr2C_5oXi96pBN2cEM5CUaq1poNrH3c0v3_J1SaE3JEow0aOnal4e-oeSrp_YVDHRmAgoYTvfXcMSDiiyYjQz2PaITMYHtTor88o89sUVLla6djiPT3PXAd0Ds0jYG4tHW8/s676/KepesFigyelo_1950__pages515-515.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="603" data-original-width="676" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh3IsI1hg9xr2C_5oXi96pBN2cEM5CUaq1poNrH3c0v3_J1SaE3JEow0aOnal4e-oeSrp_YVDHRmAgoYTvfXcMSDiiyYjQz2PaITMYHtTor88o89sUVLla6djiPT3PXAd0Ds0jYG4tHW8/s320/KepesFigyelo_1950__pages515-515.jpg" width="320" /></a></div><br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Finogenov itt Szilágyi Jolán karikaturistára gondolt, - aki Szamuely
Tibor özvegye volt - s aki Ék Sándorral, az emigrációból hazatért festőművésszel
kísérte magyarországi útja során. Szilágyi elvtársnő úgy tűnik élt az
illetékes szovjet művész elvtárs bizalmával. Április végén önálló karikatúra
kiállításon mutathatta be a megelőző huszonöt évben készült karikatúráit a Képzőművészek
Szabad Szervezetében. 1950-ben Munkácsy-díj első fokozatával díjazták Ék
Sándort és Munkácsy-díj második fokozatával Szilágyi Jolánt. Szilágyi a Horthy
korszakban külföldre emigrált, előbb Bécsben, majd később Németországban
egészen Hitler uralomra jutásáig munkatársa volt a berlini kommunista „Rote
Fahne"-nak, a „Roter Pfeffer"-nek és több más lapnak. Ezt követően a
Szovjetunióban talált menedéket, ott folytatta művészi munkáját. A Moszkvában
megjelenő „Sarló és kalapács” valamint a „Krokodil” című lapokban jelentek meg
rajzai. Saját bevallása szerint a hazatérése után politikai karikatúráiban a
harcot a német fasiszták utódai, az amerikai imperialisták ellen
folytatta. Ő lett a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének újság- és
karikatúra-rajzoló szakcsoportjának szakosztály-vezetője. 1949. december 17-én
tartott ankét bevezető előadásában kifejtette: <i>„Minden kor haladó karikatúrája
éles fegyvere volt az előre törő elnyomott osztályoknak.“..."Ma az
imperializmus elleni harc és a világbékéért való küzdelem legélesebb
időszakában sem nélkülözhetjük ezt a hatásos fegyvert.“... "A karikatúrának
erős fegyverré kell válnia az imperializmus és lakájai, valamint a belső
ellenség ellen folytatott küzdelemben. Megfelelt-e eddig a magyar karikatúra
ennek a feladatnak? — tette fel a kérdést. — Bár karikaturistáink tehetségesek,
sokat dolgoznak, derék munkát végeznek, mégsem felelhetünk igennel erre a
kérdésre. A mai karikatúrarajzolás, mint környezet- és típusmegfigyelő
emberábrázoló művészet, évtizedek óta nem teljesíti igazi feladatait. „Szilágyi
Jolán bevezetője után élénk vita alakult ki, melyben a Magyar Dolgozók Pártja,
valamint a Népművelési Minisztérium és a Képző- és Iparművészeti Szövetség
képviselőinek hozzászólásain kívül számos művész is felszólalt”</i>- írta a Szabad
Művészet 1949.11.01. számában.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Magyar Képző- és Iparművészek
Szövetségének első rendes közgyűlésén 1952. május 24-én és 25-én <i>„Szilágyi
Jolán felszólalásában rámutatott arra, hogy a karikatúra problémáival
foglalkozni kell, mégpedig sürgősen. Elsősorban szatirikus rajzolóink realista
rajztudásának elmélyítésére van szükség: fel kell számolni a stilizáló, üres
formalista rutinrajzolás gyakorlatát ...”</i> írta a Szabad Művészet 1952. 6.
számában (1952. 06. 01.) 1950-ben a karikatúra is nagy
szerepet kapott a Magyar Képzőművészeti Kiállításon. A Szabad Szó több
alkalommal is foglalkozott a kiállítással. <i>„A grafikai anyagban külön ki kell
emelnünk a leleplező, maró és szellemes szatírával dolgozó karikatúrákat.
Művészeink a szovjet útmutatás nyomán mindjobban érzik a karikatúra társadalmi fontosságát,
mint a kritika és az önkritika, a hazugságok leleplezésének éles fegyverét.”</i>
(Szabad Szó 1950-08-27 / 140. szám) </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaljkp1oI5Rz981j_bZHCcOqmbz8adwyCWxNXPjM0E6BB0lSKG8VpfPcbp67_qHpOqKCT_XJeNyrJGO77rdB_8ioxKObgvLuhYJ1io2HMkvRkkj-mFZDh5lBjDt7u2AEipgZNqRNFZ0dE/s1539/3.+karikat%25C3%25BAra+ki%25C3%25A1ll%25C3%25ADt%25C3%25A1s+SzabadMuveszet_1951__pages593-599-3.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="833" data-original-width="1539" height="346" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaljkp1oI5Rz981j_bZHCcOqmbz8adwyCWxNXPjM0E6BB0lSKG8VpfPcbp67_qHpOqKCT_XJeNyrJGO77rdB_8ioxKObgvLuhYJ1io2HMkvRkkj-mFZDh5lBjDt7u2AEipgZNqRNFZ0dE/w640-h346/3.+karikat%25C3%25BAra+ki%25C3%25A1ll%25C3%25ADt%25C3%25A1s+SzabadMuveszet_1951__pages593-599-3.jpg" width="640" /></a></div><br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ezzel az új Amerika- és burzsoáellenes célkitűzéssel vándorkiállítást is szervezett Szilágyi Jolán amely
eljutott többek között Békéscsabára, Kecskemétre, és Orosházára is. <i>„Még
akadnak ugyan a vándorkiállításon bemutatott anyagban is lapos,
szóviccillusztráló karikatúrák és semmitmondó humoros életképek (együgyű strand-viccek,
stb.), de egyre figyelemreméltóbb haladás tapasztalható ezen a téren. A
kiállított művek túlnyomórésze az amerikai imperializmus aljas
emberellenességét állítja pellengérre, a bürokrácia visszásságait figurázza ki
s leleplezi a kulákot.”</i> –írta Szabad Művészet 1950. 12. 01. (12.) számában.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Egy évvel később is rendeztek
karikatúrakiállítást a Nemzeti Szalonba. A beszámolókból kiderült, hogy már
egy év alatt is milyen sokat fejlődött a magyar karikatúra. <i>„Művészeink, akik
tussal, grafittal, színes ceruzával, pasztellszínekkel rajzolták és festették
meg ötletes és jól összeválogatott karikatúráikat, sokat tanultak a nagy
szovjet szatirikus rajzmesterektől, Jefimovtól, Kukrinikszitól — ez a most
megnyílt karikatúrakiállítás első tanulsága. Nyoma sincs az öncélú humornak. A
rajzok, az alapötletek, de még a rajzok formái és színezése is azt bizonyítják,
hogy karikaturistáink tehetségük javával vesznek részt a művészek nemzetközi
békeharcában. A sok rajz megannyi » görbe tükör«, amelyben élesen látszik az
imperializmus minden torz vonása, a Trumanok, Titok, Francók, Adenauerok,
Schumanok minden álnok galádsága.”</i> – írja a Népszava 1951. 11. 02-i számában. 1951. Május 7-én Szilágyi Jolán
vetítettképes előadást tartott <i>„Hogyan szolgálta a békeharcot a szovjet
karikatúra a két világháború között“</i> címmel és számos írásában igyekezett utat
mutatni a hazai grafikusoknak.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs6NL0d5G8jV8ASdAyaVvCX7H6Y2scaZLS992nDmZgUlWhPpZgEkaflHVa-ZuavaNoTEvgMUKh4oi9kxvqZjIg3RSv3L3G1ZJPUVGNQKQJBEgj5u3mApudJG6v1fdp6JebNGbeaGaCZWk/s2048/it%25C3%25A9l.14.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1368" data-original-width="2048" height="428" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs6NL0d5G8jV8ASdAyaVvCX7H6Y2scaZLS992nDmZgUlWhPpZgEkaflHVa-ZuavaNoTEvgMUKh4oi9kxvqZjIg3RSv3L3G1ZJPUVGNQKQJBEgj5u3mApudJG6v1fdp6JebNGbeaGaCZWk/w640-h428/it%25C3%25A9l.14.jpg" width="640" /></a></div><br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span>A nyugat elleni propagandának meg is lett a hatása. Kuczka Péternek a Galaktika sci-fi magazin későbbi nagyhatalmú szerkesztőjének egyszerre két ifjúsági lapban is megjelent képregénye 1948-49-ben, a kor hangulatának és stílusának megfelelően. A </span><span style="font-family: inherit;">Magvető</span><span>ben, a parasztifjúság hetilapjában Ítél a nép címmel egy kulák témájú történetet, míg a </span><span style="font-family: inherit;">Márczius Tizenötödiké</span><span>ben az emberiség történetét dolgozták fel Köpeczi Boócz István grafikussal, akivel - Kuczka elmondása szerint - egy szobában dolgozva alakították a történetet. Ő írta a szöveget, „Bóczi” bontotta képekre és rajzolta a képkockákat. Nagyokat nevettek közben, mert a történet egyes szereplőit valós személyekről rajzolta. A barlangi ősembert például Zelk Zoltánról mintázta. De teljesen váratlanul mind a két képregény közlését leállították. Kuczka Péterrel készült interjúmban elmesélte, hogy a képregény letiltása azért volt vicces számára, mert akkor a pártközpontban dolgozott és nem gondolta, hogy még más helyről is „belepofázhatnak” abba hogy mi jelenik meg. De a lap közvetlen kiadójától szólt az utasítás, hogy az "</span><i style="font-family: inherit;">Az ember a világban"</i><span> című sorozatot azonnal be kell fejezni, az </span><i style="font-family: inherit;">"Ítél a nép"</i><span> című történetet pedig röviden, egy-két folytatáson belül le kell zárni. Az </span><span style="font-family: inherit;">Új ember</span><span> című katolikus folyóiratban felhívták rá a figyelmet, milyen káros ez a történet és elbeszélési forma. </span><i style="font-family: inherit;">„Azt írja fejlécére, hogy „a magyar parasztifjúság hetilapja, címébe meg azt: „Magvető“. Nem tudjuk, hogy a magyar parasztifjúság ilyen magvetést óhajt-e, amely igen gyakran konkolyhintés. Mert miféle jó magvetés az, ha Kuczka Péter folytatásos képregényével akarják szolgálni ama megbékélést, amelyet mindenki kíván, és amelyet annyira hirdetnek? Az
Ítél a nép című rémregény egyik
folytatásának elején az eddig megjelent részek összefoglalása többi
között így szól: a volt földesúr nyugatos fia, aki az elásott kincsekért jött vissza, a pap és az
egyik kulák segítségévei elrontja a
traktort“ vagy: „Sinkovics plébános a földosztás ellen prédikál a
templomban.“ Ugyanez a folytatás
pedig így veti a magot: „Utána
Sinkovics a templom előtt folytatta az uszítást. Hamarosan itt
lesz a világ vége. Ne szántsatok és
ne vessetek, mert úgyis elpusztul
minden — mondotta az ijedt öregasszonyoknak.“
Mondjuk meg, hogy ez a regény
túlmegy a regényírói szabadságon?
Mondjuk, hogy ilyen ostoba uszítást katolikus pap nem követett el
és nem is fog elkövetni? Még ha
Kuczka Péter nem is tudja, hogy
a teológia elvégzése milyen fokú
műveltséget jelent. Felhívjuk az
érdemes „magvető“ figyelmét, hogy
annyit minden pap tud, hogy ha
a vetést akarja valaki megakadályozni, akkor nem öregasszonyoknak beszél, mert azok általában
nem vetnek és nem aratnak. Ellenben az ilyen propaganda igen
könnyen learathatja azt a gyűlöletet, amelyet vetett. Hogy ebből
kinek lesz haszna, azt nem tudjuk,
de hogy az egész országnak kára
lesz belőle, abban talán még
Kuczka Péter, a „magvető" sem
kételkedhetik. (Új ember 1949. 01.16.)</i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><br /></i><i style="font-family: inherit;"></i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><i style="font-family: inherit;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz-lqGRzaS2HYOxRPci-vhttWBZ6tMsDqfxzNfoniYwlkrHBNPjPsxnFu0s2EcaCnrZBO9GVjnbihbAgTGghNNg1u6V8bD-9R39pPH5NfWpuMkSve19_uSK8zT0Eb-F8oIvgTrau7XFOY/s3322/Az+ember+a+vil%25C3%25A1gban.06.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="947" data-original-width="3322" height="182" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz-lqGRzaS2HYOxRPci-vhttWBZ6tMsDqfxzNfoniYwlkrHBNPjPsxnFu0s2EcaCnrZBO9GVjnbihbAgTGghNNg1u6V8bD-9R39pPH5NfWpuMkSve19_uSK8zT0Eb-F8oIvgTrau7XFOY/w640-h182/Az+ember+a+vil%25C3%25A1gban.06.jpg" width="640" /></a></i></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg53QfR_EjzgwCTe6E8lMJP-ibuurRYnKisGX1EDTYGTgQmuortSRVodG9CPrjMlNpCAsOl5-Mc0CwXowgUbMyr87_Nb-uSUdcZHO7y62RPOuAsbDI0fdR67bGidKgmDSQRb08Z3iuhxcI/s3106/Az+ember+a+vil%25C3%25A1gban.13.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="1013" data-original-width="3106" height="208" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg53QfR_EjzgwCTe6E8lMJP-ibuurRYnKisGX1EDTYGTgQmuortSRVodG9CPrjMlNpCAsOl5-Mc0CwXowgUbMyr87_Nb-uSUdcZHO7y62RPOuAsbDI0fdR67bGidKgmDSQRb08Z3iuhxcI/w640-h208/Az+ember+a+vil%25C3%25A1gban.13.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;"> Újságban, amiben éveken keresztül közöltek képregényeket, 1949 végén egyre többször kimaradt egy-egy folytatás és helyette a következő közlemény jelent meg: <i>"képregényünk anyagtorlódás miatt kimaradt a Friss Újság mai számából."</i> 1950-től végleg elmaradt a képregény. A Pajtás című lap is felhagyott a képregények közlésével. Az eseményekből és az
idézetekből jól látszik, milyen direkt módon zajlott Magyarország kulturális
megszállása a Szovjetunió részéről, amiben kiváló segítőik voltak a moszkvai
emigrációból hazatérő harcos művészek, akik meggyőződésből és következetesen
képviselték és erőltették rá a hazai művészvilágra a nyugatellenességet és a
szocialista realizmust. Aki ellenállt, vagy megpróbált felszólalni ez ellen,
az könnyen feketelistára került, munkái nem jelenhettek meg kiállításokon, nem
kaphatott megbízásokat és illusztrációi, karikatúrái nem jelenhettek meg könyvekben
és a sajtóban. Ennek fényében már naivitás feltenni azt a kérdést, hogy hova
tűntek a háború előtt oly népszerű amerikai típusú képregények. Egyetlen lap
szerkesztője sem kockáztatta állását, hogy bármi megjelenjen a lapjában, ami a
burzsoá amerikai életformára utalt volt. Ezzel szemben összehangolt
támadás indult a „comic” ellen, ami megrontja, megfertőzi a fiatalokat és a
gyilkolásra tanítja az amerikai gyerekeket.</div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p></div>Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-70882219652645998612021-02-14T13:17:00.000+01:002021-02-14T13:17:41.507+01:00Filmregény - rajzregény - képregény a II. világháború árnyékában!<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhs62N8eLiH_lOOUuLwvCOWZE62MGvI-OxjjYucXtlBUphwz6wTYuDbmVx0gt1oV_S2jYd5D0Nre_nD282Pp-QGcq6jBGokKiySYud2EvCrjQX6Sc6y94Bt2YXhNthZRfsZFJdufv071CY/s1541/Az+alvil%25C3%25A1g+vez%25C3%25A9re_08.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="818" data-original-width="1541" height="340" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhs62N8eLiH_lOOUuLwvCOWZE62MGvI-OxjjYucXtlBUphwz6wTYuDbmVx0gt1oV_S2jYd5D0Nre_nD282Pp-QGcq6jBGokKiySYud2EvCrjQX6Sc6y94Bt2YXhNthZRfsZFJdufv071CY/w640-h340/Az+alvil%25C3%25A1g+vez%25C3%25A9re_08.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Méltató és bíráló megjegyzések
egyaránt kísérték a harmincas évek második felében a Magyarországon virágzó
képregény-kultúrát. Az amerikai King Features Sindicate –Magyar képviselete a Pantheon
Press Servise - jóvoltából napi és hetilapok egyaránt közölték az Amerikában
nagy népszerűségnek örvendő izgalmas és szórakoztató történeteket. 1935-ben
Wade felügyelő kalandjait az Ujság című lap kezdte el napi folytatásokban
megjelentetni. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYRNDbh1njk44gRxSE_uecNkxj7i5uzxbNJRWM-FjrAdvqTjCNMkwhyphenhyphenW0CPNizCdwLPUnosRViZ4rY-6999sIuWrn6xq9AT_oeTTBZQu7nrOgSSYc9N7J5Oxkmn7AUK6Nm-UltIS3mx9Y/s3160/Ujsag_1935_08__pages205-205.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3160" data-original-width="995" height="368" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYRNDbh1njk44gRxSE_uecNkxj7i5uzxbNJRWM-FjrAdvqTjCNMkwhyphenhyphenW0CPNizCdwLPUnosRViZ4rY-6999sIuWrn6xq9AT_oeTTBZQu7nrOgSSYc9N7J5Oxkmn7AUK6Nm-UltIS3mx9Y/w116-h368/Ujsag_1935_08__pages205-205.jpg" width="116" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCLt8102OFxrNsj_Yz0kFPpHzfnClqW7Vr6T4OXcKrJNb-5Fj1020MjEK7LHBZdcaetj3uxzcda1B_qdysGfpGN0hvKKeQAD4sZJugRUaXqe2e3BPn8n4m4BTOGzDeRx8OBZob8nSIunI/s2048/Ujsag_1935_08__pages440-440.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1675" data-original-width="2048" height="367" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCLt8102OFxrNsj_Yz0kFPpHzfnClqW7Vr6T4OXcKrJNb-5Fj1020MjEK7LHBZdcaetj3uxzcda1B_qdysGfpGN0hvKKeQAD4sZJugRUaXqe2e3BPn8n4m4BTOGzDeRx8OBZob8nSIunI/w448-h367/Ujsag_1935_08__pages440-440.jpg" width="448" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Meglehetősen nagy büszkeséggel hirdették, hogy kizárólagos
joggal nekik sikerült megszerezniük Edgar Wallace regényéből készült
„filmregényt”, amit most angol és amerikai világlapokkal egyidőben közölnek. A
Gumiemberek című résszel indult a sorozat és mielőtt véget ért volna, már hirdették
A fehér álarc, majd azt követően Az ezüst kulcs című történeteket. Úgy tűnik, a
lapnak komoly tervei voltak a filmregénnyel, mert pályázat útján 150 pengős
állást is ajánlottak annak, aki leírja elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogyan lehetne
népszerűsíteni ezt az új elbeszélési formát és milyen témájú történeteket
javasol a folytatáshoz. A pályázónak három kérdésre kellett válaszolnia: 1. Mivel
magyarázza azt, hogy egy ilyen filmregény jobban leköti a mai kor emberét, mint
akár a film, akár a regény, akár a rajz egymagában? 2. Milyen propagandát talál
a legalkalmasabbnak arra, hogy az Amerikában hosszú évek óta páratlan nagy
sikerrel megjelenő különböző témájú filmregények iránt a magyar
olvasóközönségnél is minél szélesebb körben felkeltse az érdeklődést? 3. Miután
az Ujság folytatni akarja a filmregények közlését, milyen témakört tart a
legmegfelelőbbnek (detektív, humoros, kalandos, történelmi, stb.)
folytatásos-képes közlésre? (Pár sorban indokolandó) Az állást Lugos-Lustig László kapta
meg, aki a vele készült interjúban a felgyorsult, rohanó világgal, a
kevés szabadidővel magyarázta a filmregények népszerűségét, utalva ezzel a
képes történetek gyors fogyaszthatóságára. Azt nem tudni, kinek a javaslata
volt, de a következő rajzos történetet Fehér álarc címmel, már képregénynek
nevezték. A korábbi filmregény elnevezés azért lehetett zavaró, mert az egyre inkább
népszerűvé váló filmszínházakban a játékfilmekre is ezt a kifejezést
használták.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfyzW2gFFU5KSGluvxENnJOeSySiwNJX9b4g4duDYep1rpAbtP822sar5xVEC5u5mY30GfonNDujJju7vAed0Q8rWB1RMMweMgJmVmKQxkdq9YwHsQ8zc_tERK700hlAKLGL1tVdKi3n4/s2048/Ujsag_1935_11__pages200-200.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1711" data-original-width="2048" height="534" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfyzW2gFFU5KSGluvxENnJOeSySiwNJX9b4g4duDYep1rpAbtP822sar5xVEC5u5mY30GfonNDujJju7vAed0Q8rWB1RMMweMgJmVmKQxkdq9YwHsQ8zc_tERK700hlAKLGL1tVdKi3n4/w640-h534/Ujsag_1935_11__pages200-200.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ennek ellenére 1935 végén több
napilapban is vagy filmregényként, vagy pedig rajz-regényként hirdették,
hogy a Rádió Ujság karácsonyi számában amerikai mintára, folytatásos
sztrip-regény közlését kezdik meg. <i>„Száz amerikai közül kilencven, ha
ujságlepedőjét kezébe veszi, fordít egyet rajta, hogy a folytatásos
sztrip-regényt a lap utolsó oldalán elolvassa. Mi az a sztrip-regény? Sztrip
szalagot jelent. A sztrip-regény 50-200 méteres szalagokból álló, lélegzetelállítóan
izgalmas detektívregény, képekben. Filmregény szóval, amelyet hétről-hétre,
napról-napra, türelmetlenül vár a közönség. Néhány hét óta, a magyar
újságolvasó közönség is ismeri, most pedig megismerkedik vele a „Rádió Ujság”
közönsége is.”</i> A 11-es rádióautó kalandjai (Eredeti címe: Radio Patrol) karácsonykor
indult a képes rádió és technikai <u>hetilap</u>ban, képaláírásos formában. Ebben a
lapban nem lett folytatása a képregénynek, de 1936 nyarán a miskolci
kiadású Magyar Jövő című lapban folytatódott, Az alvilág című résszel. A
beharangozóban magyarázatot is adtak a képregény eredetére. <i>„A Magyar Jövőnek
áldozatok árán sikerült megszereznie egy amerikai képregény közlési jogát és
szerdai számunkba már meg is kezdjük a nálunk még egészen újszerű műfaj
közlését. A képregényt mint műfajt Amerikában a filmkultúra termelte ki. Nem
egyéb ez, mint szövegestől papírra vetett film, amely a regénynek minden kis
jelentős mozzanatát szemléltetőleg eleveníti meg.”</i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEuACRCsYYv0OmCk3gikOiRA8ZkgBkyUV0M6rs2T4mgUfaus3KwPzWR9UA_3RtQqHmj3qaZXclq1F0PFJ6c9KAyqKCHmiTgPUj7sAVWzlPspuhaidlDqAuZ2T0CTBBpjrnouOBxFni7w8/s2824/MiskolciMagyarJovo_1936_07-08__pages234-234.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1113" data-original-width="2824" height="252" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEuACRCsYYv0OmCk3gikOiRA8ZkgBkyUV0M6rs2T4mgUfaus3KwPzWR9UA_3RtQqHmj3qaZXclq1F0PFJ6c9KAyqKCHmiTgPUj7sAVWzlPspuhaidlDqAuZ2T0CTBBpjrnouOBxFni7w8/w640-h252/MiskolciMagyarJovo_1936_07-08__pages234-234.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Hatalmas csinnadrattával
kapcsolódott a képregényt közlő lapok sorába az Esti Kurir. A
képregény-történelem egy klasszikusának, az X-9-es titkos ügynöknek a kalandjait
közölték napról napra – Alex Rajmond rajzaival –, egy nagyvonalú
rejtvénypályázattal kísérve. <i>„Hol a kocka?”</i> tették fel a kérdést, amire csak
akkor tudott az olvasó válaszolni, ha gyűjtötte a képregénycsíkokat. A
képregény egy kinagyított képkockáját kellett megkeresni Budapest valamelyik
kirakatában. Folyamatosan beszámoltak a pályázat állásáról, bemutatták a
nyerteseket, valóságos képregényőrület alakult ki. 1936. március elsején jelent
meg az első három képkockából álló képsor Az alvilág vezére címmel, alatta a
felhívással: <i>„Őrizze meg képregényünk napról-napra következő folytatásait, mert
csak ezek birtokában tud majd megfelelni nagyösszegű készpénzjutalmakkal és
rengeteg díjjal kecsegtető „Hol a kocka?” versenyünk kérdéseire. Figyelje
képregényünket napról napra, mikor bukkan fel először a kérdés: „Hol a kocka?”</i>
Az első díj minden héten 100 pengő volt és ezen kívül számos értékes jutalom várt az olvasókra. A
hét minden napján közölt képregénysorozatból két képkockát választott ki a
szerkesztőség, amit felnagyított ás átadott valamelyik <span style="color: red;">b</span>udapesti nagyáruháznak,
hogy helyezzék el a kirakatban, vagy valahol az áruház területén. Aki
megtalálta a kockát, annak az újságban közölt képregényből ki kellett vágnia az
eredeti képkockát és be kellett küldenie a szerkesztőségbe. Az újság beszámolói
szerint alkalmanként tömegjelenetek alakultak ki az áruházakban kihelyezett
képkockák körül. <i>„Az Esti Kurír nagyszabású bűnügyi rejtvényverseny igen nagy
érdeklődést eredményezett és az emberek százait gyűjtötte állandóan a
Rákóczi-úti kirakatok köré. Csoportokba verődve, a nagy esemény részleteit
tárgyalva hullámzott állandóan a tömeg az Esti Kurír kockáit rejtő kirakatok
előtt, a „kockakeresők” száma egyre növekedett, úgyhogy vasárnap nem egyszer a
rendőrőrszemeknek kellett biztosítani a Rákóczi-úti forgalom lehetőségét."</i> A
pályázat kiváló hírverésnek bizonyult az amerikai képregény magyarországi
népszerűsítésére.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwrwWloOEbPPiwwaCTTlwKqk62iRDIjDrdNh0RLkGJeOdCmJDLEstfosaqY8h7jK2kEYH3jy35sly8wx-VmM8wKp3ZAlEYlLeRr9Mn5wppmBhEQ9g8UKkltQixt3P1f9eqSEbHytysafE/s2048/EstiKurir_1936_03__pages138-138.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1075" data-original-width="2048" height="336" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwrwWloOEbPPiwwaCTTlwKqk62iRDIjDrdNh0RLkGJeOdCmJDLEstfosaqY8h7jK2kEYH3jy35sly8wx-VmM8wKp3ZAlEYlLeRr9Mn5wppmBhEQ9g8UKkltQixt3P1f9eqSEbHytysafE/w640-h336/EstiKurir_1936_03__pages138-138.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az X-9-es ügynök – akit az Esti
Kurirban Harry Wardnak neveztek és soha nem használták az X-9 elnevezést – egy
másik változatban két héttel az Esti Kurirban való megjelenését követően A Mai
Nap című újságban is folytatta kalandjait. Itt is képregénynek hirdették, de ez eltért a hagyományos képregényes formától. <i>„Ez az újszerű képregény igazodik
a magyar olvasóközönség ízléséhez. Nem egymást érő filmszerű illusztrációkban
adja a rohanó cselekményt, hanem magához a teljes regényhez illeszti az eredeti
amerikai képeket. Hisszük, hogy a siker Magyarországon is olyan lesz, amilyen
világszerte kísérte ezt a képregényt.”</i> Ez azt jelentette, hogy a képekből
eltüntették a szóbuborékokat és a történetet regényszerűen írták át. A
képkockákat csak illusztrációnak használták.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZ2uLKQ-LS46K_GXekISYcWuTErboMA5oKm9cptXDbW_4_TSepc5ZBHMhz28t2d0u3V0Vhb8sKruwu1f88-yVMERIDGAhguwqau76sLJdh6ng0dlT1W211EmzCVlvqSfcR1azIQ2pe2L0/s2048/Texasi_halalmezok_005.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1389" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZ2uLKQ-LS46K_GXekISYcWuTErboMA5oKm9cptXDbW_4_TSepc5ZBHMhz28t2d0u3V0Vhb8sKruwu1f88-yVMERIDGAhguwqau76sLJdh6ng0dlT1W211EmzCVlvqSfcR1azIQ2pe2L0/w434-h640/Texasi_halalmezok_005.png" width="434" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az Ujságban elkezdett Wade
felügyelő kalandjaira épülő képregény 1936 decemberében egyszerre három vidéki
lapban – Délmagyarország, Kecskeméti Lapok, Pécsi Napló – is megjelent. A
Délmagyarország 84 oldalas karácsonyi számában szenzációs újításnak nevezték a
képregényt. Megjelent ebben a számban egy másik cikk is, amelyben egy teljesen
új laptípusról írt Dr. Kaposi György. A <i>„képregény – műfaj”</i> című írásában a
következőképpen vezette le a képregény kialakulását: <i>„Amerika gazdagságával,
építkezésének pazarságával, a lakásberendezés modernségével és általában a
technika vívmányainak felhasználásával büszkélkedhetik. Az óvilág, Európa, ezen
a téren alig tudja követni az Újvilágot. Viszont Európa továbbra is vezet a
művészetek terén. Csak egy művészet van, amelyben Amerika első helyre küzdötte
fel magát és ez a rajzművészet. Amerikában élnek a világ legnagyobb rajzoló és
illusztráló művészei. A rajz- Amerika nemzeti művészete. A hatalmas amerikai
filmipar csakhamar szolgálatába állította e kiváló rajzolókat. így keletkezett
a trükk-film. Walt Disney Miki-egere megtalálta az utat az egész világ szívéhez.
Röviddel rá egy amerikai lapszerkesztőnek az az eszméje támadt, hogy a
trükk-filmet átviszi a moziból az újság hasábjaira. Eszméje példátlan sikert
aratott. Így keletkezett a képregény. Ma már nincs olyan amerikai újság, mely
ne közölne képregényeket. Nem is egyet, hanem négyet-ötöt egyszerre,
folytatásokban. Ez ma elmaradhatatlan része az amerikai újságnak. El sem képzelhető,
mi lenne, ha egy amerikai újságból csak egy napra is kimaradna a képregény
folytatása. A szerkesztőt egyszerűen meglincselnék a csalódott előfizetők. Mi a
képregény népszerűségének a titka? Miben rejlik az új műfaj varázsa? A
képregény sűrített művészet. Cselekményben, izgalmas fordulatokban gazdag
történet, melyet nem kell olvasni, csak nézni. A történet az olvasó szeme előtt
megelevenedve pereg le. A szöveget rajzolt képek helyettesítik. Egy-két magyarázó
szó van a képekhez, akár a filmen. A képregény a mozit mindenkinek a lakásába
hozza. Lehetőségei korlátlanok és humor a képregény pillérjei. A képregény
csakhamar átterjedt Amerikából az európai országokba is. Nálunk egy új hetilap,
a Hári János szerezte meg a leghíresebb amerikai regények közlési jogát. A Hári
János egészen eredeti újság. Valóban újság, mert új és újszerű minden, amit hoz.
Friss, kalandos szellem hatja át. A modernség, a technika vívmányainak a
szeretete. A Hári János minden száma több képregényt közöl párhuzamosan. Az
egyik képregény a legendás hírű kanadai lovascsendőrök világába vezeti az
olvasót. Zane Grey írta a szövegét. Igazi írói fantáziával mutatja be a kanadai
telepesek kalandos életét és küzdelmeit. A Hári János másik képregénye magyar
tárgyú. Puskás Pista Abessziniába került és bátorságával kivívta magának a
gyarmati hadsereg tisztjeinek barátságát. Ezen a kettőn kívül még további két
rajzregényt közöl a pompás friss hetilap. Nem kevésbé friss és újszerű a Hári
János szövegrésze. Csak példaképpen említjük, hogy minden számban a népszerű Pluhár
István konferálja olvasóinak a főbb sporteseményeket. De a testi sport mellett
a szellemi sport is helyet kap a Hári János hasábjain. Rejtvény olimpiásza
résztvevőit számos díj és jutalom várja. A Hári János a magyar ifjúság helyes
irányú fejlődésének értékes tényezője lesz.” </i></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg21wu4K6A4KsWAUZmKcEHdXtdEqNfPncuiugc7l7PU9cu6HEa1HMTroCs_kDX2K5JA59-TodJQht5BzVT_R_IOe-dU3VuDyXMx-HWd-8Rp68FREvUIQbvRJoOUzaXXVXyarlkN-6KKLiI/s2048/scan0100.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1474" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg21wu4K6A4KsWAUZmKcEHdXtdEqNfPncuiugc7l7PU9cu6HEa1HMTroCs_kDX2K5JA59-TodJQht5BzVT_R_IOe-dU3VuDyXMx-HWd-8Rp68FREvUIQbvRJoOUzaXXVXyarlkN-6KKLiI/w460-h640/scan0100.jpg" width="460" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az első magyar képregényújságban
megjelentették az Amerikában és számos európai országban népszerű Harold Knerr által
rajzolt Katzenjammer Kids című történetet "Cini, Dini és a többiek" címmel,
valamint és Dinglehoofer und His Dog Adolph sorozatot, amit "Korongi úr és
kutyája Ágoston" címre kereszteltek. A Hári János négy oldalas változatát vasárnapi mellékletként is közölték A Család Képes Vasárnapja címmel. </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-PscnhGUXUwCVsrPjl7nucNuftKxxokruwdSjRCjVBOZuXC-7yqT1a2I7yvRg3TEczMdFm4h0mDFxv22KJ4rbFNtvqJKvxEqvjTKrr6ij99FYD9Ssd5xEbMM0-54tOZ6lm94q_NSdeTc/s2048/scan0101.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1939" data-original-width="2048" height="606" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-PscnhGUXUwCVsrPjl7nucNuftKxxokruwdSjRCjVBOZuXC-7yqT1a2I7yvRg3TEczMdFm4h0mDFxv22KJ4rbFNtvqJKvxEqvjTKrr6ij99FYD9Ssd5xEbMM0-54tOZ6lm94q_NSdeTc/w640-h606/scan0101.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Több újság is hírül adta 1935
márciusának végén, hogy a Színházi élet című lap hetente fogja közölni Amerika
nagy kedvencének, Betty Boopnak a képtörténeteit. Többen kiemelték, hogy az
aranyos trükkfilm-figura alkotója, Max Fleischer az újságban közölt hat kis
rajzáért 3000 dollárt kap a King Features sajtó ügynökségtől. A kor szexszimbólumának számító karakter néhányszor valóban megjelent képaláírásos
formában, de egy idő után már egyre ritkábban. Évekkel korábban, már
1930-tól rendszeresen közölt képtörténeteket a Színházi Élet gyermekeknek szóló
melléklete, a Boldog Ifjúság, amely 1935-től Kis Színházi Élet címmel jelent
meg.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1kj4M2ZyAZLGmkoC8J5zmpvdksP5S0zR1pNi6EYfeW0r6W5wk8PGjKif-gzuK0q9izOZOXEZu0VLf7Bn0N3I7FNIu1_C6CO-9pQ_BY_SDKlVa21UxKJjNf10p3C-xo-b48lCnWgELFCM/s2048/SzinhaziElet_1935_17__pages64-64.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1228" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1kj4M2ZyAZLGmkoC8J5zmpvdksP5S0zR1pNi6EYfeW0r6W5wk8PGjKif-gzuK0q9izOZOXEZu0VLf7Bn0N3I7FNIu1_C6CO-9pQ_BY_SDKlVa21UxKJjNf10p3C-xo-b48lCnWgELFCM/w384-h640/SzinhaziElet_1935_17__pages64-64.jpg" width="384" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ebben a lapban kezdetektől Patt Sullivan
rajfilmhősének, Felix macskának a történetei jelentek meg Sicc úrfi
néven. Valóságos sztárt csináltak az Európa- és Amerika-szerte népszerű
karakterből. Budapesten az Angolparkban hetente két alkalommal színházi
előadáson szórakoztatta az oda látogatókat. De alkalmanként megjelent Laura, a
papagáj is, aki a Hári János című képregénylapban is szerepelt. Többször magyar rajzolók is készítettek kezdetleges képtörténeteket és reklámoknál,
újságcikkeknél, - ahol Sicc úrfi szóba került - elég ügyetlenül rajzolták át a
népszerű figurát.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW3sHND24nFjLvy_BYcwixbEURu3fOZxdxSuJ5_3ILb3BnKgt-ff-Y2zuz-Pp0a5Jh4Ps_wAJhQsUhItHQ7vZgl-iGMBjI3CJusvwug6WjBSFlcmdjdSqVbMyomRsghVPccuLlwxjkQhA/s2048/scan0102.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1391" data-original-width="2048" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW3sHND24nFjLvy_BYcwixbEURu3fOZxdxSuJ5_3ILb3BnKgt-ff-Y2zuz-Pp0a5Jh4Ps_wAJhQsUhItHQ7vZgl-iGMBjI3CJusvwug6WjBSFlcmdjdSqVbMyomRsghVPccuLlwxjkQhA/w640-h434/scan0102.jpg" width="640" /></a></div><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A napilapok mellékletei is
szívesen közöltek képregényeket ezekben az években. A legelterjedtebb hétvégi
melléklete a Pesti Hírlapnak volt, a P.H. Vasárnapja. Ebben a harmincas évek
elejétől kezdve jelen volt Adamson, a négy képből álló pantomim sztrip. Oscar
Jacobson svéd alkotó karaktere rendkívül népszerű volt Magyarországon, több lap
és magazin is különböző rendszerességgel közölte a történeteit. A Kis Újság
szombati melléklete alkalmanként Ficzek úrnak nevezte a figurát és a címlapján
közölte a négy képkockás történeteit.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLPz3pmI7vWVhfadRu3_7AYzSDXJ-EFqRUUemMHNIxVDNSCjApzCfBelkHDLScv-QC_Ip0N1-5LjOXht6CHTnAfI3vdmRdP7uQrycSedIG2Ef1ipDvAE-YFsChCzjOxtQpjG3IVsjdCDs/s2048/KisUjsag_1938_07__pages137-137.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1701" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLPz3pmI7vWVhfadRu3_7AYzSDXJ-EFqRUUemMHNIxVDNSCjApzCfBelkHDLScv-QC_Ip0N1-5LjOXht6CHTnAfI3vdmRdP7uQrycSedIG2Ef1ipDvAE-YFsChCzjOxtQpjG3IVsjdCDs/w532-h640/KisUjsag_1938_07__pages137-137.jpg" width="532" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Valóságos sztárrá vált az angol Studdy
nevű rajzoló Bonzó kutyája is. A leginkább a felnőtteknek szóló szóbuborékos,
legtöbbször egész oldalas képregény főszereplőjével sok publicista példálózott
írásaiban. Ebben a hétvégi mellékletben többször szerepelt Miki egér is, aki az
igazi népszerűségét a mozikban akkoriban játszott filmjeinek köszönhette. Volt
benne Cirmos hercegnő, aki később a Hári Jánosban is feltűnt, de ott az
olvasói levelek alapján nem ért el nagy népszerűséget.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4PveZfmMa_K8FRp-QFZagkjCdZ_43Vf-rKA8FLbYl-Nj0GVuowa013XpbLkLs6uqhlKuB-K4JrhT0UYpjY4LFnb7Kv01Mlp_VOdThoSxRbUFuNDWMYF592Lvw5dDIcq-lNaeoY0S0-IA/s2048/PestiHirlapKepesMelleklet_1931_1__pages1015-1015.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1412" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4PveZfmMa_K8FRp-QFZagkjCdZ_43Vf-rKA8FLbYl-Nj0GVuowa013XpbLkLs6uqhlKuB-K4JrhT0UYpjY4LFnb7Kv01Mlp_VOdThoSxRbUFuNDWMYF592Lvw5dDIcq-lNaeoY0S0-IA/w276-h400/PestiHirlapKepesMelleklet_1931_1__pages1015-1015.jpg" width="276" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguQ9fTdgC34x9dY_YzrNUcJugMuDyMzuR9sUqwqi1plPafCq0x9MK27TY-67I6cB1sXRZBcKPBDLuo5VyJD_90z2btUGLq7EKNDMPStUq_UvJrl3izSqYxhcaLjQ4UIO9t42x6BUymmiM/s2048/PestiHirlapKepesMelleklet_1931_1__pages1171-1171.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1466" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguQ9fTdgC34x9dY_YzrNUcJugMuDyMzuR9sUqwqi1plPafCq0x9MK27TY-67I6cB1sXRZBcKPBDLuo5VyJD_90z2btUGLq7EKNDMPStUq_UvJrl3izSqYxhcaLjQ4UIO9t42x6BUymmiM/w286-h400/PestiHirlapKepesMelleklet_1931_1__pages1171-1171.jpg" width="286" /></a></div><span style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">A jelentős részben amerikai
képregényeken kívül, sokszor jelent meg magyar rajzolóktól is
képtörténet. A Friss Újság Vasárnapjának állandó rajzolója volt Jeney Jenő,
aki rendszeresen egészoldalas színes képregényekkel szórakoztatta az
olvasókat, de a napilap számára a címlapra is készített az aktualitásokról
elbeszélő jellegű rajzokat. A gyermek és ifjúsági lapoknak is szerves része
volt a képregény, ráadásul a sikeres karakterek történeteiből önálló kötetek is
megjelentek. A Tündérvásár és Az Én Újságom sztárjai a Benedek Katalin által
rajzolt Ibrik ikrek és Lekvár Peti kalandjai voltak. Éveken át sikeresen
szórakoztatták a gyerekeket, és önálló könyvekben is kiadták őket. De megjelent
önálló kötetben Sicc úrfi kalandjai is és a King Features jóvoltából önálló zsebkönyv-formátumot kapott az Amerikában népszerű képregényhősök képeskönyv változatai
is, képregény alcímmel. Ebben a kis formátumú sorozatban hat kötet jelent meg.
Egyik oldalon a regény szövege, a vele szemközti oldalon pedig egy hozzá
kapcsolódó rajz volt, az eredeti képregényből kiollózva.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGFRxzxAr1V_qByEXRVBDmhwiGL767tVNSvnVYdDTvUtmwupLIBkw1u_zTxySV5ozOqqZpoi_8QBVXvVYvpT9oDhVK6UJGmRrs-EedyV1G088wkY4gMvNZUGhQWmPMVTrpozFQn7z4aXI/s2048/scan0104.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1239" data-original-width="2048" height="388" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGFRxzxAr1V_qByEXRVBDmhwiGL767tVNSvnVYdDTvUtmwupLIBkw1u_zTxySV5ozOqqZpoi_8QBVXvVYvpT9oDhVK6UJGmRrs-EedyV1G088wkY4gMvNZUGhQWmPMVTrpozFQn7z4aXI/w640-h388/scan0104.jpg" width="640" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Miközben a magyar olvasók jól
szórakoztak az újságok képregényein, Európában egyre feszültebbé vált a
politikai helyzet. Az újságok és kiadó vállalatok tulajdonosai és szerkesztői
egyre nagyobb aggodalommal figyelték a papírgyárakról érkező híreket. <i>„A
papírgyárak áruvisszatartással papírhiányt idéznek elő”</i> – írta a Pesti Kurir
1937. április 9-én. <i>„A papír nagy drágulását a cellulóze áremelkedése idézte
elő. A cellulóze a papír alapanyaga s miután ezt a hadiipar veszi most nagy
mennyiségben igénybe, a celluloze gyárak százszázalékos foglalkoztatottság
mellett sem tudják teljesen kielégíteni a fokozódó szükségletet.”</i> Ez volt a
magyarázat arra, hogy már egy héttel korábban rendeletben korlátozták a
napilapok terjedelmét. <i>„A kormány ismeretes rendelete alapján a napilapok már
alaposan megfogyasztva jelentek meg ezen a héten. Az ország papírellátása
nehézségek előtt állt — ez volt az indokolás — és a legegyszerűbb megoldásnak a
napilapok terjedelmének korlátozása látszott. Az intézkedés a sajtópolitika
egyik fejezete és elmondottuk már, hogy ez a sajtópolitikai elhatározás
mennyire veszélyezteti a sajtószabadságot és milyen pusztítást vihet véghez
nyomdászok, grafikusok, újságírók, írók kenyerében.”</i>-írta a 8 Órai Újság 1937.
április 4-én. A korlátozott terjedelem egyre inkább arra késztette a
szerkesztőket<span style="color: red;">,</span> hogy csökkentsék azoknak a sajtóanyagoknak a mennyiség<span style="color: red;">é</span>t, amelyek
„csak” az olvasók szórakoztatását szolgálták. Ennek lehetett áldozata a
képregény is. 1939-ben tovább romlott a hazai sajtó helyzet. <i>„A kormány
bejelentette, hogy életbe lépteti a kivételes hatalmat. Ennek alapján különböző
rendeleteket adott ki, köztük két rendeletet, amelyek egyikével bevezette a
sajtó ellenőrzését, másszóval az előzetes cenzúrát, a másikával pedig
korlátozta a lapok oldalszámának terjedelmét.”</i>- számol be a Friss Újság 1939.
szeptember 3-ai számában. <i>„A rendelet megtiltja a lapok előállítására a színes
festék használatát, vagyis lapunkat kizárólag fekete nyomdafestékkel
nyomhatjuk az eddigi színes helyett. Továbbra is igyekszünk olvasóinknak — a
megszűkített keretek között is — mindazt nyújtani, amit lapunkban megszerettek. Ezentúl sem maradnak el fontos rovataink , megmarad a Kisemberek
Házatája, a Boldog Otthon, a Gyermekújság, az oldalas tréfás rajz fekete
nyomásban, valamint a lap többi rovata.”</i> – folytatták a beszámolót, de ezen a
hétvégén a Friss Újság Vasárnapja még az eredeti formában jelent meg, benne
Jeney Jenő színes Lepkevadászat című egész oldalas képregényével.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk7J-oOHGrWXFDUb0cpod89kGdz8PO67XENS8HrBajlw7EId0odZ0LU8JIZlNR3tMqbbz2eE3SBIn8B_TkBhwzDGALMi8TCxZkzkYNfoYtpDf35qkJPz5qdX-ISwbFnnf-IpXJOM-B-wo/s2048/FrissUjsag_1939_09__pages31-31+%25281%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1333" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk7J-oOHGrWXFDUb0cpod89kGdz8PO67XENS8HrBajlw7EId0odZ0LU8JIZlNR3tMqbbz2eE3SBIn8B_TkBhwzDGALMi8TCxZkzkYNfoYtpDf35qkJPz5qdX-ISwbFnnf-IpXJOM-B-wo/w416-h640/FrissUjsag_1939_09__pages31-31+%25281%2529.jpg" width="416" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Egy héttel
később a képregény, már fél oldal terjedelemben és fekete fehérben került
nyomtatásra, alatta következő ígérettel. <i>„A papírkorlátozási rendelet folytán a
Friss Gyermekújság is összezsugorodott. Igyekezni fogunk azonban e kis helyen
is ép oly szórakoztató, hasznos olvasnivalót adni, mint eddig.”</i> Valóban
igyekeztek szórakoztató mellékletet is készíteni és az 1940-es pünkösdi
mellékletben újra színes képregény jelent meg, miközben a hírek az egyre
terjedő háborúról szóltak. 1942-ben még jobban lekicsinyítették a vasárnapi
képregény méretét, de a háború alatt vasárnaponként még megjelentek a 6-8
képkockás szóbuborékos történetek.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p> </o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTtR9SSQQ90PILEF-bo3w5VLvip4KcD0sfDFJzTyt3G6DhJlijKXsdmLSzdiYxKjNFagGCmIY3ktNtUteDaulSw8E9YnunuIRQ6T5wAhDYNvmY_fW6kD8oQhSxFAdndfkOYc0blKzXfkA/s2048/FrissUjsag_1939_10__pages6-6.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1340" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTtR9SSQQ90PILEF-bo3w5VLvip4KcD0sfDFJzTyt3G6DhJlijKXsdmLSzdiYxKjNFagGCmIY3ktNtUteDaulSw8E9YnunuIRQ6T5wAhDYNvmY_fW6kD8oQhSxFAdndfkOYc0blKzXfkA/w261-h400/FrissUjsag_1939_10__pages6-6.jpg" width="261" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZBScwnMock1OJCKRZgKnMS6YFivnhf2pNSE4815fRv5YlA8S49fybHIahVTb96G-x3NaG6QS6RcLNAkte74pW79fdkb9s-pYUPx9dU1bQY7DjN-P0_Mid3A_VXaU1QEiKR4yXdtn2faY/s2048/FrissUjsag_1944_08__pages108-108.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1344" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZBScwnMock1OJCKRZgKnMS6YFivnhf2pNSE4815fRv5YlA8S49fybHIahVTb96G-x3NaG6QS6RcLNAkte74pW79fdkb9s-pYUPx9dU1bQY7DjN-P0_Mid3A_VXaU1QEiKR4yXdtn2faY/w263-h400/FrissUjsag_1944_08__pages108-108.jpg" width="263" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Pesti Hírlap Vasárnapjának a
címe 1937 áprilisában Képes Vasárnapra változott, a terjedelme lassan lecsökkent, majd később a színes címlap is fekete-fehérre redukálódott. Adamson úr
kalandjai, ha rendszertelenül is, de megjelentek vasárnaponként és néha még új
karakterek is feltűntek. A terjedelme 1940-től a korábbi 64 oldalról 16 oldalra zsugorodott, és a rajzos témák a külföldi lapokból összeollózott karikatúrákra és viccekre
korlátozódtak. 1944 decemberében már csak nyolc oldalon
jelent meg és a képregény kikopott a lapból, mire elkezdődött Budapest ostroma.<o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO0VF0s3NrZoAr__v2-bTAWRL_ogR6zj44OYvP5cZ_TN57gkZkBeua3-2efvS627Ax1tB-6DUvyB__9VgViaH04D2hbguvqsUexXdCOIszf3TM8F-LmHApNAPKztKmMqPwd3z676zvs1I/s2048/PestiHirlapKepesMelleklet_1940-1556487838__pages49-49.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1484" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO0VF0s3NrZoAr__v2-bTAWRL_ogR6zj44OYvP5cZ_TN57gkZkBeua3-2efvS627Ax1tB-6DUvyB__9VgViaH04D2hbguvqsUexXdCOIszf3TM8F-LmHApNAPKztKmMqPwd3z676zvs1I/w464-h640/PestiHirlapKepesMelleklet_1940-1556487838__pages49-49.jpg" width="464" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i>„Az időszaki lapok és
hirlaptudósító újságok lapengedélyének revíziója során a miniszterelnök 458
időszaki lap és hirlaptudósító újság további megjelenését engedélyezte, míg a
múltban betiltott 45 időszaki lapon kívül újabb 45 sajtótermék engedélyét nem
hosszabbította meg. Az így megszűnő lapok között szerepel a Színházi Élet, az
Új Magazin, a Dunántúli Tőzsde, a Szigetvári Délvidék, a Moziújság, a Színházi
Futár, Az Alkotmány, a Szinház-Társaság Utazás, a Magyar Futár stb.”</i>-írta a
Dunántúl című lap 1938. november 19-i számában. A minisztertanács 1938. december
23-án elfogadta a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról
szóló javaslat végleges szövegét. Ebben rögzítették, ki számít zsidónak, és hogy zsidó
vállalatnak kell tekinteni azokat a vállalatokat, amelyeknek tulajdonosa vagy
vezetője, vagy helyettes vezetője, elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója, vagy
ezek helyettesei többsége zsidó, vagy pedig az értelmiségi-munkakörben e
vállalatoknál alkalmazott zsidó alkalmazottak száma nagyobb, mint mint amennyit
a törvény alkalmazni megenged. A sajtó esetében <i>„Az időszaki és nem időszaki
lapok szerkesztőinél az első és legfőbb rendelkezés az, hogy zsidó egyáltalán
nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy
bármilyen néven megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja,
vagy pedig a lap szerkesztésére irányító befolyást gyakorol.”</i> –írja a Budapesti
Hírlap 1938. december 23-ai számában. Ezt követően újabb lapok szűntek meg, annak
ellenére hogy többen zsidó származásuk miatt álnéven publikáltak, vagy átadták
másnak a névleges szerkesztést, de ez csak ideig-óráig jelentett megoldást. A
képregény klasszikus, szórakoztató formája jelentős részben eltűnt a sajtó oldalairól,
és a karikatúra, a képregényszerű elbeszélési forma az ideológia és a politikai
propaganda szolgálatába állt.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><br /><p></p>Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-823861368058642022020-12-30T16:08:00.001+01:002020-12-30T16:08:17.681+01:00A képregények kedvelőinek klubja <p> </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A napokban látott napvilágot egy
kritika a Szépirodalmi Figyelőben (Irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat) a
KKK (Képregény Kedvelők Klubja) kiadásában megjelent Fedina Lídia: Fantasztikus
című képregénykötetéről. A KKK facebook oldalán indulatos vita alakult ki az
írásról, miszerint egyesek sértőnek, mások dilettánsnak, tévesnek és
megalapozatlannak találták. Volt, aki már a szerzőnek akart írni, hogyan is
merészelt ilyen gondolatokat megfogalmazni anélkül, hogy utána járt volna a
dolgoknak. Ebben van annyi igazság, ha valóban utána jár a dolgoknak, akkor
kiderült volna a számára, hogy a KKK egy képregényes baráti társaság és azok a
kiadványok, amelyeket saját szórakoztatásukra megjelentetnek 50-100 példányban,
kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, hanem a tagság vásárolja őket
rendezvényeken, baráti találkozókon, esetleg postai úton. Ennek a csoportnak
egy kiadványát kiválasztani a sok közül és egy teljesen más közegnek szóló
irodalmi folyóiratban cikizni, nem túl elegáns dolog. De ez talán nem is a
szerző felelőssége, hanem a szerkesztőké és a kiadóé, akik nagyon jól ismerik
ezt a csoportot és a vezetőjét személyesen is, és jelezhették volna, hogy nem
biztosan ez a legjobb témaválasztása egy fiatal egyetemi hallgatónak a bemutatkozásra.
De minimum nem közlik le az írást. De miután ez megtörtént, az embernek olyan
érzése támad, mint amikor egy privát lakásban mulatozó társaságba becsöppen egy
idegen és anélkül, hogy tudná hol van, kik a résztvevők és ők miért is vannak
ott, egyszerűen annyit mondana hogy ti hülyék vagytok, majd elhagyná a helyiséget.<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A szerző egy videóban azzal büszkélkedett,
hogy mennyi szakirodalommal és tanáccsal látták el, amiből úgy tűnik a téma
szakavatott ismerője. Anélkül hogy a saját könyvemet reklámoznám, érdemes
megjegyezni, hogy a Pókember-generáció című könyvemben, ami a rendszerváltás
utáni időszak hazai képregényes viszonyairól szól, az Értékmentés (312-321 p.)
című fejezetben foglalkozom a Képregény Kedvelők Klubjának <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>azzal a tevékenységével, ami a hazai
képregénykultúra megőrzésére irányul. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRNdK6BjKKqdaTye2cixG8h3Z_5_1EEeh6UaWrRoMwsUx12DkObxZFzYyRXwuJ0DlGB0wQ7F4YIYxRgdCadGhwU6XedkudG47IQPHxBIUuFkXWPbUuGJJgVcvX5oWRVTSqjpd2HNoAWsw/s1280/28_2011-12-29_Kepregenyesek-Kiss_Ferinel%2528Csacso%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="1280" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRNdK6BjKKqdaTye2cixG8h3Z_5_1EEeh6UaWrRoMwsUx12DkObxZFzYyRXwuJ0DlGB0wQ7F4YIYxRgdCadGhwU6XedkudG47IQPHxBIUuFkXWPbUuGJJgVcvX5oWRVTSqjpd2HNoAWsw/w640-h480/28_2011-12-29_Kepregenyesek-Kiss_Ferinel%2528Csacso%2529.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Tudomásom szerint ez az egyetlen olyan, mind a
mai napig aktívan működő csoport, amely havi rendszerességgel programot rendez
már tizenhat éve. <i>„2004. júniusában néhány képregénykedvelő fiatalember
ellátogatott a Szent Gellért urnatemetőbe, hogy tisztelettel emlékezzen az
abban az évben 93 éves korában elhunyt Zórád Ernő végső nyughelye előtt. Az
emlékezés a Ráckert sörözőben folytatódott, ahol Kiss Ferenc és Cserkuti Dávid
megalakították a Képregény Kedvelők Klubját azzal a céllal, hogy minden hónap
utolsó csütörtökén találkozzanak a képregények kedvelői és beszélgessenek a
képregényről.”</i> (Kertész Sándor: Pókember-generáció 173 p.) Mivel Kiss Feri (Így
ismerjük és szólítjuk) szavatartó ember, ezért tizenhat éve minden hónap utolsó
csütörtökjére meghívót küld -levélben, telefonon, e-mailben, most már
facebookon keresztül- hogy hol, mikor találkozunk és hogy ki lesz a meghívott
vendég. Jankovics Marcell rajzfilmrendező éppen úgy a meghívottak között
szerepelt, mint Lőrincz L. László és Nemere István írók. De számtalan már
elhunyt képregényes fia, lánya, vagy özvegye is a vendégek között volt. Filmesek,
illusztrátorok, fordítók és egyéb társműfajok képviselői is vendégeskedtek a
rendezvényeken és volt rá alkalom, hogy csak képregényesek ültek le egy pohár
sör mellé hogy beszélgessenek erről az érdekes műfajról. A sört legtöbbször
Feri állta, de ha vendéglőben volt megtartva a program, akkor mindenki a maga
vendége lehetett. Egy ideig a kArton Galéria biztosította a helyet, de
bárhogyan is alakult, valahova leült a lelkes társaság kemény magja, a
„köménymag”. Voltak kihelyezett programok is, például Tokajban, ami igazán
emlékezetesre sikeredett minden alkalommal. Egy-egy találkozón 20-30 ember is
részt vett, és akadt olyan alkalom, ahol csak 5-6 érdeklődő volt. Fantasztikus
hogy menyi információhoz jutottak a résztvevők. A legtöbbször sikerült hang
vagy képfelvételeket is rögzíteni, aminek az esetleges feldolgozása még várat
magára. Ezek nem doktor doktorok szakirodalomból összeollózott anyagai lesznek,
hanem az adatok rögzítése, rendszerbe szerkesztése és elsődleges publikálása
azzal a céllal, hogy ne vesszenek el információk, hogy majd ezek felhasználásával
a bölcsész hallgatóknak legyenek kapaszkodóik a magyar képregény történetének a
megismeréséhez. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEMPaGC5qXuCDASbX7XLYxvaP9tJTSMOkbuC5MiiUmYw19xZdHtrPJAELRXCQhuFMnX3WOxYiDZzMN8kDmyKAmmx-jpoCls4pwMWUdjBt49kCmzxKdpCkcfwTpR2dhaYZGOvJ7vYAE0Qo/s2048/IMG_0289.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1365" data-original-width="2048" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEMPaGC5qXuCDASbX7XLYxvaP9tJTSMOkbuC5MiiUmYw19xZdHtrPJAELRXCQhuFMnX3WOxYiDZzMN8kDmyKAmmx-jpoCls4pwMWUdjBt49kCmzxKdpCkcfwTpR2dhaYZGOvJ7vYAE0Qo/w640-h426/IMG_0289.JPG" width="640" /></a></div><br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Képregény Kedvelők Klubjának tagjai között azért akad
doktor-doktor éppen úgy, mint fizikai munkás és irodai alkalmazott. A közös
bennük, hogy szeretik a képregényt, gyűjtik és kutatják a megsárgult, sokszor
koszos újságcetliket. Azoknak, akik az internetes adatbázisokat böngészik, és
onnan próbálják az okosságot felfedni, talán derogál ezeknek a papíroknak az
érintése. De el kell keserítenem az internetbúvárokat, hogy ezek a piacokon,
lomtalanításkor megtalált kincsek nincsenek az adatbázisokban. Ha egyszer majd
felkerülnek oda, az pont a Képregény Kedvelők Klubjának lesz köszönhető. Én
magam is tapasztalom, hogy a kutatásaim alapján megírt képregénytörténeti
könyveimben szereplő információkat ma már hivatkozás feltüntetése nélkül
sajátjaként használja sok előadó és cikkíró, hiszen az már közkincs. A
komolyabb tanulmányok szerzői azonban a legtöbb esetben korrektül feltüntetik a
forrást. A képregényeket is közlő sajtótermékeknek azonban az a sajátosságuk,
hogy csak egy töredéke található meg könyvtárakban, a legtöbbet semmilyen könyvtár
nem gyűjtötte. Ezért felbecsülhetetlen az a munka, amit ez a lelkes csoport
végez, mert az általuk megtalált kiadványok jelentős része valóságos kincsnek
tekinthető. Sokszor megtörtént már hogy Kiss Feri sejtelmes mosollyal mutatott
meg egy új szerzeményt és megkérdezte – Láttál már ilyet? És nem láttam. Aztán
elmesélte, hogy ki hol és hogyan bukkant rá. Többször különösen izgalmas
történet tartozott egy-egy képregényfüzet megtalálásához. Mert azt azért tudni
kell, hogy Kiss Feri a legnagyobb képregénygyűjtő. Minden megtalálható nála,
ami számít. Még az is. Ez a csoport országosan talán kétszáz gyűjtőt foglal
magába, amiből havi rendszerességgel 10-30 fő találkozik. A facebook csoportnak
pedig 1500 tagja van. Néhány éve ennek a csoportnak a keretein belül Kiss Feri elkezdte
megjelentetni azokat a kiadványokat, amelyek emléket állítanak egy korábbi
képregényes korszak, feledésre ítélt alkotóinak. Fekete fehér képregénymúzeum
és Színes képregénymúzeum címmel indított sorozatot. Képregénytörténeti írásait
a Kis Magyar Képregénytörténet füzeteiben adta ki. Megjelentetett monográfiákat
és számtalan képregényt. Olyanokat, amelyeket ő ír, és amelyeket ő szeret,
ennek a kis csoportnak a szórakoztatására. Ezek a kiadványok nem kerülnek
könyvesbolti forgalomba. Megkérdezi a tagokat, hogy ki lenne vevő egy ilyen
vagy olyan kiadványra és csak annyit nyomtat belőle, amennyire igény van. Ha
kell százat, ha kell 71 darabot. Másokkal ellentétben nem tünteti fel magát
nagy kiadónak a maga száz példányaival. A Képregény Kedvelők Klubja tizenhat
éve él és működik. Akik ismerik a tevékenységét, azok tudják, hogy kiadványaik
egy részével értékmegőrző feladatot lát el, míg más kiadványokkal ennek a
sajátos összetételű csoportnak nyújt szórakozást. Kívülről nézve lehet szeretni
és lehet nem szeretni ezeket a könyveket. De kellő tisztelettel alkossunk
véleményt.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p> </o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ui.<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mellesleg megjegyzem az elmúlt
évtizedekben Kiss Ferenc az egyetlen képregényíró Magyarországon, aki ötszáznál
is több képregény forgatókönyvét írta meg és ezek a képregények hetente harmincezer
példányban jelennek meg a Füles, a Kedvenc és a Galaktika oldalain mind a mai
napig. <o:p></o:p></p>Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-51121699924534539612020-10-06T20:24:00.001+02:002020-10-06T21:38:36.647+02:00Orosz nyelven indult a magyar képregény az ötvenes években<p> </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><b>Cs. Horváth Tibor és Gugi Sándor
nagy kalandja</b></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><b><br /></b></span><span style="font-size: large;"><b></b></span></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO7xsf_bnXV1SZp_JHltZZNMiF3J3wQg_q4IWVDjAXc5NChfpKZq0MMkp6vIUzvJBXxQZnlOII_SedGFVTziBMq0k0mYkG9yLpurFqZIZ0JToGcf3mvaQco0WgaszzWCjoUYtCWLnb-Ew/s1782/120821981_336796004257406_898933145718037972_n.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1063" data-original-width="1782" height="382" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO7xsf_bnXV1SZp_JHltZZNMiF3J3wQg_q4IWVDjAXc5NChfpKZq0MMkp6vIUzvJBXxQZnlOII_SedGFVTziBMq0k0mYkG9yLpurFqZIZ0JToGcf3mvaQco0WgaszzWCjoUYtCWLnb-Ew/w640-h382/120821981_336796004257406_898933145718037972_n.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Gugi Sándor, Cs. Horváth Tibor és Kertész Sándor. (Sváb József rajza)</b><br /></td></tr></tbody></table><p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Általános iskolás koromban a
papírgyűjtések alkalmával beszerzett, képregényeket közlő újságokból szedtem
össze az első képregény gyűjteményemet. Kitépkedtem az újságokból a képregény oldalakat,
ami nem minden esetben sikerült tökéletesen, de ez akkoriban még nem zavart.
Hazavittem őket és szépen, óvatosan Technokol Rapid ragasztóval
összeragasztottam a lapokat. Sokszor elolvastam, lapozgattam az általam készített
kis füzetkéket és egyre inkább feltűnt, hogy ha végigolvasom a történeteket,
alig nézek a képekre, mert a képregény szövegét folyamatosan lehet olvasni, a
leírtak alapján követhető a történet, és szinte nincs is szükség a rajzokra.
Miután végigfutottam a sztorin, újra kezdtem a képregényt és most már csak a
képeket figyeltem, a rajzokat csodáltam. Így nőttem fel, hogy a képregény, az
ilyen. Dupla történetmesélés. A szöveg és a rajz egymástól függetlenül mesél. Már
főiskolai hallgató voltam, amikor felfedeztem, hogy Debrecenben az Alföldi
Nyomdából rendszeresen kerülnek az antikváriumokba idegen nyelvű, nyugati
piacra gyártott képregények. Ekkor láttam először igazi szuperhősöket és a
francia, olasz képregényalkotók munkáit. Új megvilágítást kapott számomra a
képregény. Felismertem, hogy amit addig Magyarországon láttam, amin felnőttem,
az a „valódi” képregénynek egy, sajátosan magyar változata. Harminc éven
keresztül nagyrészt csak ilyen képregények jelenhettek meg idehaza, mert a
szocialista kultúrpolitika, féltette a fejlődő magyar fiatalok szellemi
fejlődését és igyekezett megóvni őket a nyugati „kultúrmocsoktól”, ahogy a
képregényt a hatvanas-hetvenes években jellemezték. A nehezen megszerzett
valutát pedig nem Superman képregények jogdíjaira szánták. Több száz
képregény jelent meg ez alatt a harminc év alatt, amelyeknek a jelentős részét,
Cs. Horváth Tibor írta. Huszonéves főiskolás fejjel, a nyugati képregények
ismeretében már úgy ítéltem meg, hogy a magyar képregények legnagyobb hibája a
túlinformáltság. Ezt a megállapításomat Zórád Ernő is megerősítette, amikor
elmesélte, hogyan készültek idehaza évtizedeken keresztül a képregények. A
leírt forgatókönyvön kívül Cs. Horváth Tibor a képregény kockába kerülő szöveget
is előre kinyomtatta és odaadta a rajzolónak, hogy azt ragasszák majd be a
képkockákba. Zórád erre mondta, hogy ha minden szöveget, amit megkap, beragaszt
a képkockába, akkor azt nézi, hogy a maradék helyre milyen jóga- mozdulatokkal
tud még valamit rajzolni. Amikor Zórád ösztönzésére elhatároztam, hogy megírom
a magyar képregény történetét, Zórád beajánlott Cs. Horváth Tiborhoz, hogy
segítsen a munkámban. Úgy gondoltam, ha egyszer majd megismerkedem vele,
elmondom a véleményem a magyar képregényről, ezen belül az ő munkájáról is. De
ebből nem lett semmi. Egy rendkívül barátságos kedves ember fogadott, aki még
azelőtt elmondta képregényírói ars poetikáját, mielőtt megkérdeztem volna. Írói
ambícióit igyekezett kiélni az irodalmi művek átköltésével, és mint elmondta,
az eredeti író stílusát próbálta átültetni a képregény szövegébe. Megértettem a
szándékát, de nem értettem vele egyet. Erről azonban soha nem volt alkalmunk
beszélgetni. Amikor egy évvel később egy képregény konferencián mások
vitatkoztak vele, az bizony kínosra sikerült. Én éppen a Bálint György Újságíró
Iskolában képszerkesztőnek tanultam 1984-ben, amikor elkezdtük a
beszélgetéseinket. Rögtön az elején kiderült, hogy ugyanaz a szakmánk, ő is
képszerkesztőként dolgozott 1950-től a Művelődési Minisztérium Oktatási
osztályán és több pedagógiai lap tördelőszerkesztő feladatát látta el. A mesterségét
a szakma két nagy öregjétől tanulta, Radics Vilmostól és Ritter Aladártól.
Nekem már csak a két legenda remek szakkönyve jutott, de személyesen már nem
ismerhettem őket. De ez a közös pont jó alkalmat adott, hogy kibeszéljük a
szakma rejtelmeit. Ezekben az években még alapnak számított, hogy csak az lehet
jó tördelőszerkesztő, aki újságot is tud írni. Amikor felvettek a
Kelet-Magyarország című napilaphoz, hogy grafikus, tördelőszerkesztő legyek, az
első napon majdnem felmondtam. A főszerkesztőm ugyanis közölte, hogy a
belpolitikai rovatnál leszek újságíró gyakornok. Hogy akarok én majd
tördelőszerkesztőként, szükség esetén belenyúlni tapasztalt újságírók írásaiba,
ha én magam nem tudok újságot írni. Ezen az úton Tibor is végigment, megtanult
újságot írni és mivel jó esztétikai, grafikai érzéke volt, megtanulta a
képszerkesztést. Az ötvenes években Cs. Horvát Tibor - aki akkor még Horváth
Tibor volt, a Cs. (Csepreghy) csak 1956 után került a neve elé, mivel a
szakmában már volt egy Horváth Tibor nevű újságíró - még nem ismerte a
képregényeket és nem is érdekelte ez az elbeszélési forma. Egy Gugi Sándor nevű
grafikus irányította a figyelmét a képregényre, aki az egyik Cs. Horváth által tördelt
újságnak, a Po Sztrane Szovetov című lapnak készített illusztrációkat. Gugi, aki
eredetileg rajztanár volt és a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tanított, majd az
Árpád Gimnáziumban igazgató helyettes lett, beosztásánál fogva gyakran járt az
Oktatási és Művelődésügyi Minisztériumba. Ottani kapcsolatai révén kezdett oktatási
anyagokat illusztrálni, és kapcsolatba került több újság szerkesztőjével. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7dFcgJG4nkjrAPuLxZ-wTgY-kSRtFP5un_R2_gK_vDT1s-n7Xy7wSknRI4hoWfZUjv38ZyiTyxrfESb6kFKPt1B2L71K6KV_0GkG1zX-BmM1gvu-syyRixHbTHgZ3myO4quBkc_pZWuk/s2048/SKMBT_C25317031212090_0001.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1471" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7dFcgJG4nkjrAPuLxZ-wTgY-kSRtFP5un_R2_gK_vDT1s-n7Xy7wSknRI4hoWfZUjv38ZyiTyxrfESb6kFKPt1B2L71K6KV_0GkG1zX-BmM1gvu-syyRixHbTHgZ3myO4quBkc_pZWuk/w288-h400/SKMBT_C25317031212090_0001.jpg" width="288" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1PxwohHK8H_xmH_VCf-EvRhYPe2BjuWkA22Jgqbc1V_HFOBaJcmxZY_0ZNi6L_mpwJ-kUYazMgKS8owcKqgUzS4c1N7_TxM9n3mYkx2SH1m9mNmi4nRs6EBed8MjnFCWjkKFNsfPn47A/s1528/ci001-01.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1528" data-original-width="1080" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1PxwohHK8H_xmH_VCf-EvRhYPe2BjuWkA22Jgqbc1V_HFOBaJcmxZY_0ZNi6L_mpwJ-kUYazMgKS8owcKqgUzS4c1N7_TxM9n3mYkx2SH1m9mNmi4nRs6EBed8MjnFCWjkKFNsfPn47A/w282-h400/ci001-01.jpg" width="282" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMZCiaxw9i5OxSwoirlreyeH2Yia7tVNtC_tq3YdJR8Bm1lkHI64GXGhBD8Drqu9MviMRiffbKVYLCgOkOOQwkrkzSfzVMDsoCph3GUwwikFSqdASoUU17sovwGpOf_rYtZ5mDogANEWE/s1596/IMG_4550.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1596" data-original-width="1146" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMZCiaxw9i5OxSwoirlreyeH2Yia7tVNtC_tq3YdJR8Bm1lkHI64GXGhBD8Drqu9MviMRiffbKVYLCgOkOOQwkrkzSfzVMDsoCph3GUwwikFSqdASoUU17sovwGpOf_rYtZ5mDogANEWE/w460-h640/IMG_4550.jpg" width="460" /></a><br /><br /><br /><br /></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Guginak
a <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>birtokába jutott néhány példány az
angol nyelvű Classics Illustrated című képregénysorozatból, amelyek
klasszikusnak számító irodalmi műveket dolgoztak fel képregény formában. Az
1941-ben indult sorozat első számában A három testőr rajzos változata, majd az
Ivanhoe és A Monte Cristo grófja került kiadásra. Gugi zseniálisnak tartotta a
sorozatot, amelynek az eredeti szándéka az irodalom népszerűsítése és
megszerettetése volt a fiatalok körében. Az ötvenes évek elején politikai
célkitűzés volt, hogy a magyar nép, olvasó néppé váljon, olvasva és tanulva
építse a szocializmust. (Révai) Gugi úgy gondolta, hogy ebbe a politikai
célkitűzésbe a képregény is helyet kaphat, ha az, az irodalom népszerűsítését
szolgálja.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>1954-ben erről sokszor
beszélgettek Cs. Horváth Tiborral, miközben lapozgatták a Classics Illustrated
példányait. Ismerték a francia Camera 34, valamint a Vaillant képregény magazinokat
is és irigykedve csodálták a benne szereplő rajzos történeteket. Erről Gugi
Sándor özvegyével, az azóta elhunyt Ágnes asszonnyal beszélgettünk, aki a
pincéje takarításakor megajándékozott néhány doboz régi újsággal, ami között
ott voltak az említett lapok. De nem sok esélyt adtak egy ilyen képes
elbeszélési forma megjelenésének az akkori amerikaellenes hangulatban, amikor
minden gyanús volt, ami Amerikához kapcsolódott. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrsWZ7wMH6bpG28lcvEvf2NWmVIPyvjf5VwQyqMeoeuTNrf9SVmKqoJcyrKNXh9d74pZn0pWOl4BVs7iWnDiq48CMRgi2IitvqonF8NUTiXJLLfeD-BUFRF-7LWnMfENmjMPxBiTuLY2k/s3239/Tal%25C3%25A1l+Tam%25C3%25A1s.10.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="971" data-original-width="3239" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrsWZ7wMH6bpG28lcvEvf2NWmVIPyvjf5VwQyqMeoeuTNrf9SVmKqoJcyrKNXh9d74pZn0pWOl4BVs7iWnDiq48CMRgi2IitvqonF8NUTiXJLLfeD-BUFRF-7LWnMfENmjMPxBiTuLY2k/w640-h192/Tal%25C3%25A1l+Tam%25C3%25A1s.10.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Gugi nagyon jól idomult az új
szocialista berendezkedéshez és még ebben az évben 4-5 képkockás képaláírásos
képsorokat kezdett készíteni a Tanácsok Lapja című újságnak, amelyekben Talál
Tamás kalandjain keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen veszély
fenyegeti a szocializmus fejlődését. Volt ahol a síkos útra, máshol a szemetes
utcára, és akadt, ahol a tejgyárból terjengő bűzre hívta fel a figyelmet. Ezek
a négy képkockából álló történetek a szégyenpad szerepét töltötték be a
Tanácsok Lapjában. Tökéletesen illettek az ötvenes évek politikai közhangulatába.
Cs. Horváth Tibor úgy gondolta, hogy a Szovjetunióhoz kapcsolódó lapoknál kell
először felajánlani az ötletet, mert ha ott elfogadják, akkor erre hivatkozva könnyebb
lesz más szerkesztőségnél is szerencsét próbálni. Egyrészt adott volt a saját
Po Sztrane Szovetov szerkesztősége, ahol az orosz nyelvtanulást kívánták előre
mozdítani orosz nyelven, magyar szószedettel. Így fordulhatott elő hogy Cs.
Horváth Tibor és Gugi Sándor első képaláírásos képregénye Jules Verne regénye
alapján, orosz nyelven jelent meg, Gyeti kapitana Granta (Grant kapitány
gyermekei) címmel, 1955 augusztusában tíz folytatásban, szóbuborékok nélkül,
lavírozott tus technikával. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjow3Tev5BCFYGXbv7EL8aDx1qRpiQopmacZ_TvJaDgneDAaGM6eME_xGa5TnGqsErB1nf2BvWe52FnLdQDIeaWEVkyVGzf3WjK9gVsBzyq8dzWS4kfPsroM5i8_BmdJWtWrAwFNIvm1DE/s2048/Grant+kapit%25C3%25A1ny+gyermekei_06.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1592" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjow3Tev5BCFYGXbv7EL8aDx1qRpiQopmacZ_TvJaDgneDAaGM6eME_xGa5TnGqsErB1nf2BvWe52FnLdQDIeaWEVkyVGzf3WjK9gVsBzyq8dzWS4kfPsroM5i8_BmdJWtWrAwFNIvm1DE/w311-h400/Grant+kapit%25C3%25A1ny+gyermekei_06.jpg" width="311" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlbTl3Gn0XuKYcDerhcG2M1x5CrjbOXWlBGqoGhQ_-bJ3t5EyS6-oRJyLu7mPxKGebO-lVUgVMGMbtK2MH5GnTCXH0xUo5sTD9AQsOTxAwPZfTrGNUJClDKQds0PqRKRa6sDaMRHRrNqQ/s2048/Grant+kapit%25C3%25A1ny+gyermekei_07.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1487" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlbTl3Gn0XuKYcDerhcG2M1x5CrjbOXWlBGqoGhQ_-bJ3t5EyS6-oRJyLu7mPxKGebO-lVUgVMGMbtK2MH5GnTCXH0xUo5sTD9AQsOTxAwPZfTrGNUJClDKQds0PqRKRa6sDaMRHRrNqQ/w290-h400/Grant+kapit%25C3%25A1ny+gyermekei_07.jpg" width="290" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Már ez az első megjelenés előre vetítette az
irodalmi művek képregény adaptációjának ellentmondásosságát. Jules Verne
regénye például egy 1955-ös kiadásban 652 oldal. A Po Sztrane Szovetovban
megjelent képaláírásos történet 10 oldal, oldalanként 8-9 képkockával. Összesen
86 rajz, amelynek mindegyikében bőséges leíró szöveg olvasható. Nyilvánvaló
hogy az eredeti regénynek mindössze egy képes szinopszisa, tartalmi ismertetője
a képtörténet és semmilyen formában nem vethető össze az eredeti művel. Ezt a
zanzásítást Cs. Horváth Tiborék is úgy kommunikálták a szerkesztőségek felé,
hogy eszük ágában sincs pótolni az eredeti irodalmi művet, mindössze annak rövid
képes ismertetőjével az érdeklődés felkeltése a szándékuk. Ezt követően
elmentek a Szabadságharcos című folyóirat szerkesztőségébe, amely a Magyar Önkéntes
Honvédelmi Szövetség hetilapja volt és ott is sikerrel jártak. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitdkBTlMCtPcwU-zMn-Y2ixtubiaDzfe9vcxSRpG9cazhMYYNbMXULKW15oqI2uD1y3yqsrG49eCn1I4E7sFdSg9MkWBfwKqrxQ5JY24QLO_WYCGmYchhZWBQdxELtURL5vvjeCRPf6Us/s2048/Hajr%25C3%25A1+lovasok+%2528Szabads%25C3%25A1gharcos+1955-9%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1508" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitdkBTlMCtPcwU-zMn-Y2ixtubiaDzfe9vcxSRpG9cazhMYYNbMXULKW15oqI2uD1y3yqsrG49eCn1I4E7sFdSg9MkWBfwKqrxQ5JY24QLO_WYCGmYchhZWBQdxELtURL5vvjeCRPf6Us/w296-h400/Hajr%25C3%25A1+lovasok+%2528Szabads%25C3%25A1gharcos+1955-9%2529.jpg" width="296" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkOqchOkdwdEPfl0756rRkp3Dm7VjUXkOqOhSsavWHZqtUHXaYAwIEfiLcOZHwUPg0UPpAIH4nJoP4nhokXi2_CFngZz_-V4W32xuNNeBo0GUnn3Op6odv6pM3g60DDvjxrTvJ6F56jZA/s2048/K%25C3%25BCzdelem+a+leveg%25C5%2591ben+%2528Szabads%25C3%25A1gharcos-1955-10%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1480" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkOqchOkdwdEPfl0756rRkp3Dm7VjUXkOqOhSsavWHZqtUHXaYAwIEfiLcOZHwUPg0UPpAIH4nJoP4nhokXi2_CFngZz_-V4W32xuNNeBo0GUnn3Op6odv6pM3g60DDvjxrTvJ6F56jZA/w288-h400/K%25C3%25BCzdelem+a+leveg%25C5%2591ben+%2528Szabads%25C3%25A1gharcos-1955-10%2529.jpg" width="288" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIP4h9y4zolsPZsccLP11bZScPXAI2bDFgCeHyEWSWREfSunjmkVZpTuQU8SnpA8bRafHx-m9h2AxP3jEhEE_dr0TU-3Uv0ijMYsF_oZFFuyZ1tgZksuwQdfW5Rk11v1_HR3iL-RDBleE/s2048/Partiz%25C3%25A1n+h%25C5%2591stett+%2528Szabads%25C3%25A1gharcos-1955-11%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1517" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIP4h9y4zolsPZsccLP11bZScPXAI2bDFgCeHyEWSWREfSunjmkVZpTuQU8SnpA8bRafHx-m9h2AxP3jEhEE_dr0TU-3Uv0ijMYsF_oZFFuyZ1tgZksuwQdfW5Rk11v1_HR3iL-RDBleE/w474-h640/Partiz%25C3%25A1n+h%25C5%2591stett+%2528Szabads%25C3%25A1gharcos-1955-11%2529.jpg" width="474" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">1955 végén,
egymás utáni három számában egy oldalas képtörténetekkel kísérleteztek, igazi
szovjet hősökkel a főszerepben. „Zalka Máté „Lovaskaland rádióval” című
novellája a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő polgárháború egyik
hősi epizódját idézi fel” - írták a történet fejlécében. A második egy oldalas
történet egy repülőgépen játszódó kémtörténet volt, amiben ugyancsak győz a hős
szovjet katona. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„Eredeti feljegyzések alapján”
készült a harmadik egyoldalas történet, amely egy partizán hőstettét meséli el.
Ezzel a Cs. Horváth, Gugi páros letette a névjegyét, nem kell félni a
képregénytől, tudja az dicsőíteni a győztes szovjet hadsereget. Ezt követően a
Szabadságharcos című lap átalakult hetilappá és 1955. november 15-től a
„harcos” kifejezést eltávolították a címéből és csak egyszerűen Szabadság néven
jelent meg tovább. A Szabadságharcos utolsó számában hosszan ecsetelték, milyen
lesz a folytatás és itt már a képregényre is felhívták a figyelmet. „A lap
változatos tartalmát hétről hétre izgalmas, folytatásos képregény gazdagítja.” A
lap főszerkesztője Hajduska István az Iparművészeti Főiskolán grafikát és
kirakatrendezést tanult. Eleinte grafikusként is dolgozott és a II. világháború
után lett újságíró. Több lapnak is írt és 1955-től lett a Szabadság
főszerkesztője. Nem állt tőle távol a képregényes elbeszélési forma, ezért felvállalta,
hogy közölni fogja a rajzokat. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidpHdmKrGKBg_BYsYUHa-1aP7wsTU56n7oSoy_uVY4BKxDHaUyHIcGoHMGmm8H-RxIkWVS6os4LUEcKMAGSmvNiBOTl2_enzaK6qNUu9GQ-YKQTTpL_wCxJpn6NlAbas1B_Lo9ilgFSXM/s2048/Vesz%25C3%25A9lyes+k%25C3%25BCldet%25C3%25A9s.08.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="2019" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidpHdmKrGKBg_BYsYUHa-1aP7wsTU56n7oSoy_uVY4BKxDHaUyHIcGoHMGmm8H-RxIkWVS6os4LUEcKMAGSmvNiBOTl2_enzaK6qNUu9GQ-YKQTTpL_wCxJpn6NlAbas1B_Lo9ilgFSXM/w630-h640/Vesz%25C3%25A9lyes+k%25C3%25BCldet%25C3%25A9s.08.jpg" width="630" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Így lehetőség nyílt arra, hogy a szocializmusban
elinduljon a képregények készítése, de csak óvatosan. A szerkesztőségben közös
megegyezéssel abban állapodtak meg, hogy ne legyenek szóbuborékok a
képkockákban, mert még azt hinnék a minisztériumban, hogy valami amerikanizmus
került a szovjet típusú lapba. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Természetesen
orosz író, L. Sejnyin regénye alapján a Veszélyes küldetés címmel készítettek
képregényt, hasonlóan az előzőkhöz, de itt már folytatásokban. Ez egy szovjet
kémtörténet volt, tíz oldalon elbeszélve. Az utolsó lap alján már közölték,
hogy a következő képregény A császár vére lesz, amit azonban már Korcsmáros Pál
rajzolt. Cs. Horváth Tibor a beszélgetéseink során úgy emlékezett, hogy
Korcsmáros Pált a Béke és Szabadság szerkesztőségében ismerhette meg.
Korcsmáros ekkor már otthonosan mozgott a szerkesztőségekben és karikatúrái
több helyen is megjelentek. A Béke és Szabadság pedig már rövid karikatúra
képtörténeteit is közölte. Hasonlóan Gugi Sándor Tanácsok Lapjában megjelent
képsorozataihoz, Korcsmáros Pál is készített már 1954-ben képtörténetet Páncél
Lajos szövegére a Szabad Ifjúság című folyóirat számára. De kétségtelen tény,
hogy az igazi áttörést Cs. Horváth Tiborral történő együttműködése hozta. Cs.
Horváth Tibor jó kapcsolatban volt a Magyar Szovjet Baráti Társaság, Új világ
című lapjának főszerkesztőjével, Sarló Sándorral is. Megkereste a képregényes
ötlettel, aki igent mondott az ajánlatra. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1ELg0id1TV_GQmD7rOsvU9Al2QaM0Ih8wda0cdzG838vBEyNVl8f_1NT21CvuAEuA94cFELf9d8xq5VHODhmCNUDop373PPD65pJX7ywXFAsijy00hHkDDEfR5qHYOngKAhB7SJDOv-w/s2903/iljin.08.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1083" data-original-width="2903" height="238" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1ELg0id1TV_GQmD7rOsvU9Al2QaM0Ih8wda0cdzG838vBEyNVl8f_1NT21CvuAEuA94cFELf9d8xq5VHODhmCNUDop373PPD65pJX7ywXFAsijy00hHkDDEfR5qHYOngKAhB7SJDOv-w/w640-h238/iljin.08.jpg" width="640" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Hová lett Iljin címmel egy tudományos
fantasztikus történetet találtak ki közösen Gugi Sándorral, V. Szavcsenko
novellájának felhasználásával. Az Új Világ nyitott volt a képtörténetek
közlésére, de ragaszkodtak ahhoz, hogy csak irodalmi művek alapján készüljön a
képregény. A második sorozat is szovjet szerzői mű volt, Leonyid Szolovjov, A
csendháborító. Az ötletet talán az is adhatta, hogy a francia Vaillant
képregény magazinban már ekkor jó ideje futott egy Nasredin Hodja képregény,
aminek a főszereplője hasonlóságot mutat a Gugi által rajzolt karakterrel. A
függőleges elrendezésű képtörténet 1956. október 4-én indult és a harmadik
folytatással október 18-án félbe is szakadt, mivel a forradalom kitörése miatt
a következő héten már nem jelent meg a lap. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7LD8NZv3jkrczCXSK2bI4pDkbFy5P1m_BNfqLsLwWrCL3_ZZCCcZyiCkvH7cnKqhnrxXx8RxJW15Dfr3tQ8Ib0HrEu9S_orSOoQhJRK8GfFKPWp12TatNACLGmLUvDzSs-vt1wz4N060/s3250/Csendh%25C3%25A1borito.+02a.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3250" data-original-width="968" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7LD8NZv3jkrczCXSK2bI4pDkbFy5P1m_BNfqLsLwWrCL3_ZZCCcZyiCkvH7cnKqhnrxXx8RxJW15Dfr3tQ8Ib0HrEu9S_orSOoQhJRK8GfFKPWp12TatNACLGmLUvDzSs-vt1wz4N060/w190-h640/Csendh%25C3%25A1borito.+02a.jpg" width="190" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD6I8rNGJEM-tvHLLYIpz8ML9poJy8pefgUz3JeB85LFtUMh34mPoNPBOA9yzm5rSzlzS5WmUuUmRG6HvfZRUMWknJ0xlBji8G6OALftmCggdfT5SCB8klRiF6oQrYCvN94g9meLvzxfA/s880/IMG_4552.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="747" data-original-width="880" height="170" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD6I8rNGJEM-tvHLLYIpz8ML9poJy8pefgUz3JeB85LFtUMh34mPoNPBOA9yzm5rSzlzS5WmUuUmRG6HvfZRUMWknJ0xlBji8G6OALftmCggdfT5SCB8klRiF6oQrYCvN94g9meLvzxfA/w200-h170/IMG_4552.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVB-2dZkVKJwPM_pJ_SerHDAUf4RgRJCoQucDDfOfgtAgT-ZxABV9TFzXwl4oYfiJj-ScQboH8VXjSwfirWFgpNP43hOpIaRCGztjUqoOLF9clEP0c8J-Vo237RsB-JQF032NzRn2pCk4/s3468/Csendh%25C3%25A1borito.+02b.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3468" data-original-width="907" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVB-2dZkVKJwPM_pJ_SerHDAUf4RgRJCoQucDDfOfgtAgT-ZxABV9TFzXwl4oYfiJj-ScQboH8VXjSwfirWFgpNP43hOpIaRCGztjUqoOLF9clEP0c8J-Vo237RsB-JQF032NzRn2pCk4/w168-h640/Csendh%25C3%25A1borito.+02b.jpg" width="168" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Szabadság című lapnál továbbra is
Korcsmáros Pállal dolgozott Cs. Horváth Tibor. A császár vére című történet
után - amelyet Mikszáth Kálmán, Visszatérünk című regénye alapján készítettek három
oldalon – Laffitte, Kilenc testvér című regényének átdolgozása követte Párizs
visszaüt címmel négy oldalon. Két hosszabb történet következett. Csukovszkij,
Kockás kabát tizenegy oldalon és a Noszlopy Gáspár tizennyolc oldalon
Gyöngyössy<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>István regénye alapján. Ezt
követően a British Counciltől egy gyönyörű színes filmet kaptak arról, hogyan
mászták meg angol hegymászók a világ legmagasabb hegycsúcsát. Az izgalmas,
látványos film a Hillary-féle 1953. évi Mount Everest-expedícióról jó képregény
témának tűnt. Ekkor még minden képregény úgy készült, hogy Cs. Horváth Tibor
még be sem fejezte a forgatókönyv írását, amikor már elkezdődött a képregény
elejének a közlése, és a rajzoló hétről hétre adta le az újabb oldalt a
szerkesztőségnek. Cs. Horváth is érezte, nehéz fába vágták a fejszét, mert ami
filmben jól működött, képregényben nehezen kivitelezhető. Korcsmáros Pál is
kérdezte, mi fog történni, mert ezek a hegymászók csak mennek a hóban, mennek a
hóban, és ezt már képtelenség normálisan megrajzolni. Október 23-én azonban
kitört a forradalom és az Új Világhoz hasonlóan a Szabadság sem jelent meg.
Korcsmáros Pál megkönnyebbülhetett, mert így a történet félbeszakadt, nem
kellett tovább rajzolni a fehér papírra a fehér havat. </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz2Jm4MAKMFMHjR9NHFeWyPtAzEfWY_ud_DzFJBsvNn9-VBTzr5xnsD5MjzYj2ddtSpSBvQX2BHX4oIxeir26o9yyzVTdhrf43XuvkoeoLQGaXWHyCLQHvDKEU3ohEgLKE_wBUWxCbHsg/s2048/gy%25C3%25B6zelem.03.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1462" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz2Jm4MAKMFMHjR9NHFeWyPtAzEfWY_ud_DzFJBsvNn9-VBTzr5xnsD5MjzYj2ddtSpSBvQX2BHX4oIxeir26o9yyzVTdhrf43XuvkoeoLQGaXWHyCLQHvDKEU3ohEgLKE_wBUWxCbHsg/w285-h400/gy%25C3%25B6zelem.03.jpg" width="285" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWWWb-gM4tYBNf_fEqdYdqPukNENnM2mzSCp5piuzce8NsWZiSQHrFtohyphenhyphens5wNQ_lXYSMqbSIfqeVknDZS-keLKKx-IA-0W_HSlOx18SgKcgt1-da_C9LvDheFATP1WXimaRmMcFcYDxE/s2048/gy%25C3%25B6zelem.04.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1452" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWWWb-gM4tYBNf_fEqdYdqPukNENnM2mzSCp5piuzce8NsWZiSQHrFtohyphenhyphens5wNQ_lXYSMqbSIfqeVknDZS-keLKKx-IA-0W_HSlOx18SgKcgt1-da_C9LvDheFATP1WXimaRmMcFcYDxE/w284-h400/gy%25C3%25B6zelem.04.jpg" width="284" /></a></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A félbemaradt történetek
közül a Csendháborítót újra rajzoltatta Cs. Horváth Tibor 1957-ben egy új
rajzolóval Sebők Imrével, de az eddigiektől eltérően már szabályos,
szóbuborékos képregény formájában. 1957-től egy csapásra megváltozott a
megkezdett magyar képregényirányzat. De ennek az oka már egy másik történet.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><br /><p></p><p></p>Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-10850912034799222392020-08-23T22:44:00.000+02:002020-08-23T22:44:57.448+02:00A mindenre képes Áller<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhURennDCgJeyHofU5HYkmowydbJUpEOVCTjvPw0ZkBFDtNtZE2jyk0MFOulKE0-iIWlcKQxKjRSRfAZzon5d4E6RpEoetV7cxYgzHpJaf18XC6dK2kvbttxZsvsInBMPoorkApWBGK68c/s1600/IMG_4237+%25282%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="958" data-original-width="1600" height="380" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhURennDCgJeyHofU5HYkmowydbJUpEOVCTjvPw0ZkBFDtNtZE2jyk0MFOulKE0-iIWlcKQxKjRSRfAZzon5d4E6RpEoetV7cxYgzHpJaf18XC6dK2kvbttxZsvsInBMPoorkApWBGK68c/s640/IMG_4237+%25282%2529.JPG" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Az eredeti svéd címlap és a magyar változat.</b></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>„Áller Képes Családi Lapja, a
valamikori Aller Károly nyomdai műintézetben, a dán Valbyban nyomtatott
folyóirat úgy bukkant szemembe az ócskapiac alkalmi könyvárusai egyikénél,
ahogy gyerekkoromban szokott, amikor még a hírlapárusnál lestem minden pénteken:
nagy formátumával, tarka címlapjával, szokatlanul vaskos és fekete betűivel
azonnal magához igézve a pillantást.”</i> –Írta olvasónaplójában Szabó Magda írónő,
a Népszava 1977. szeptember 10-i számában. <i>„Nem láttam ezt a lapot a húszas
évek közepe óta — két évfolyam jelent meg belőle csupán —, pedig valamikori
magamnak az öröm kiapadhatatlan forrását jelentette. Aller Képes Családi Lapja
ugyan az egész família gyönyörűségét kívánta szolgálni, de attól tartok, nálunk
csak a fivérem és én méltányoltuk. Bátyám leginkább a lombfűrészminták miatt,
amelyek megvalósított, földöntúlian szép mását olykor hozta is a címlap. Én nem
értettem a lombfűrészhez, de faltam a világ minden tájáról összehordott
híreket, tudományos és szépirodalmi cikkeket, amelyekkel a lap elárasztotta
olvasóit, és szemgyönyörködtető képanyagban sem volt hiány. Soha azóta nem
láttam olyan különös képeket, mint az Allerben… Képregényt e folyóiratban
láttam először, lázasan olvastam, hogy mit, azt eltörölték az évtizedek, csak
az egyik címe rémlik, mintha kalózokról meg kincsekről szólt volna, s egy
különlegesen gonosz férfiről. akinek a neve Fekete Jim.”</i><o:p></o:p><br />
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Áller Képes Családi Lapja, -amelyre Szabó Magda a debreceni régiség vásáron bukkant- három
évvel első magyarországi megjelenését követően 1927. október 27-én már meg is
szűnt. 1924 és 1927 között egy 8 oldalas mutatványszámmal együtt összesen 182
szám jelent meg hetente 40 oldalon. A megszűnés okaként a példányszámok
drasztikus csökkenését írták. Indulásakor 125 000 példányban került
forgalomba és megszűnésekor alig tizenöt-húszezer volt az eladott példány. Voltak
olyan hangok is, hogy a magyar igazgató fosztotta ki a lapot és tette
lehetetlenné a működését. Zálogházi csalóként valóban perbe fogták később az
igazgatót, de annak nem volt köze az Áller magyar kiadásához. A lapot egyébként
Dániában több magyar nyomdász közreműködésével szerkesztették és nyomtatták,
rendkívül reprezentatív, színes kivitelben. De milyen is volt ez a rendkívül
nagy feltűnést keltett lap, kik és hogyan szerkesztették, nyomtatták és hogy
került Magyarországra?<o:p></o:p><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw5rLYhrHKmBJ6EcoZhc4-REBiIQXIywAZzXMVUpdJQzIsJuIiQU-RheGWh5ufC8WfEuUr9OVmMTNJ-NB-ncg1xtfUsKg8YRKodpYfmpZfHAuOaLEHW1oPXkS35b40tPznD_vfDK4K0Js/s1600/Aller.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="446" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw5rLYhrHKmBJ6EcoZhc4-REBiIQXIywAZzXMVUpdJQzIsJuIiQU-RheGWh5ufC8WfEuUr9OVmMTNJ-NB-ncg1xtfUsKg8YRKodpYfmpZfHAuOaLEHW1oPXkS35b40tPznD_vfDK4K0Js/s400/Aller.jpg" width="278" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Carl és Laura Aller<br /><br /></b></td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az Aller Média csoport mind a mai
napig a skandináv országok egyik legnagyobb média vállalata, számtalan
újsággal, magazinnal és televízióval. A csoportot 1873-ban Koppenhágában
alapította Carl Aller és felesége Laura Aller. A húszas éveikben járó házaspár
sajátos érdeklődési területe alapozta meg vállalkozásuk sikerét. Carl Aller már
tizenöt évesen azt tervezte, hogy egyszer újságok kiadásával fog foglalkozni és
színes heti magazinról álmodott. Verseket írt és viszonylag korán udvarolni
kezdett Laura Allernek, aki szeretett főzni és horgolni. Receptjeit és horgolt
mintáit levélben küldte el barátnőinek, akik örömmel próbálták ki a recepteket
és másolták a kézimunka mintákat. Laura Christiane Bierring Koppenhágában, Christiane Clausen
és Lauritz J<span face="" style="background-color: white; font-family: verdana, tahoma, arial; font-size: 14.6667px; text-align: center;">ø</span>rgen Bierring gyermekeként 1849 január 14-én született. Szerény körülmények között nőtt fel, szülei gyógynövényekkel
foglalkoztak. 1871-ben ment feleségül Carl Julius Allerhez aki 1845. november
25-én született Koppenhágában Christian Hansen Aller és Juliane Christiane
Geschel el Geschel gyermekeként. Érdeklődése nagyon korán a nyomdászat felé
fordult és sokat kísérletezett a litográfiával. Olyan eljáráson dolgozott, ami
lehetővé tette a költséges és nehézkes nyomóformák kiváltását könnyen kezelhető
és olcsóbb fotolitográfiai lemezekkel.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Felesége,
Laura is segítette a munkáját, aki ekkor már széles levelező kapcsolattal
rendelkezett a receptjei és kézimunka mintái alapján. Közben azon
fantáziáltak, hogy vajon mit olvasnának szívesen az emberek egy hetente
megjelenő magazinban. Egyszerű emberek érdeklődési területét keresték és úgy
gondolták, hogy az eddig levelekben szétküldött recepteket és kézimunka
mintákat szélesebb körben is szívesen olvasnák. 1873-ban Carl Aller
Establishment néven Koppenhágában alapították meg vállalkozásukat és 1874-ben
elindították a Nordisk M<span face="" style="background-color: white; font-family: verdana, tahoma, arial; font-size: 14.6667px; text-align: center;">ø</span>nster Tidende recept és divat magazint. (később ebből
lett a mai is megjelenő Femina magazin) Kevés pénzük volt a kiadáshoz,
mindenüket el kellett zálogosítaniuk. Mérsékelt üzleti sikert eredményezett a
magazin, de nem adták fel álmaikat és tovább dolgoztak egy újabb, szélesebb
közönségnek szóló hetilap kiadásán. Három évvel az első lap indítását követően,
1877. január 7-én kiadták az Illustrated Family Journal-t.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7guzBSqAPR6wMcQ2PDDNWOLdFkujtC0bSQRvcXX3g0W1ghfy1lWNM24VPmbevAPuZo6LQGXmHzZ1AWBKDO7VB_bljEc6wj6KYbbcxO4rrcvY5FZ6E93gLpSfzL7i9kjTqtd48IwSuQwE/s1600/%25C3%2581ller+c%25C3%25ADmlap+sv%25C3%25A9d.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1192" data-original-width="1600" height="475" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7guzBSqAPR6wMcQ2PDDNWOLdFkujtC0bSQRvcXX3g0W1ghfy1lWNM24VPmbevAPuZo6LQGXmHzZ1AWBKDO7VB_bljEc6wj6KYbbcxO4rrcvY5FZ6E93gLpSfzL7i9kjTqtd48IwSuQwE/s640/%25C3%2581ller+c%25C3%25ADmlap+sv%25C3%25A9d.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Egy olyan családi
magazint, amit úgy hirdettek, hogy a család minden tagjának kínál olvasnivalót
és elfoglaltságot. Laura Aller nagyon jó üzleti érzékkel rendelkezett és hamar
megértette, hogy a svéd olvasók mit szeretnének látni egy heti magazinban. Széles
körben szemlézte a külföldi sajtót és az érdekesnek talált cikkeket
lefordította, majd hozzá tette a saját írásait, verseit és naprakész
információkkal szolgált a legfontosabb és legérdekesebb eseményekről. Fontos
volt számára, hogy az írások a humoruk ellenére informatívak és kellően
komolyak legyenek. Sütésről, főzésről valamint a divatról, szabásvarrásról
szóló cikkeivel a negyven év alatti nőket szólította meg. Úttörő szerepet
játszott a keresztrejtvény és a képes történetek svédországi meghonosításában.
Festmények színes reprodukcióinak közreadásával elősegítette, hogy a művészet a
lakosság széles köréhez eljusson, és ezzel hidat építsen az olvasók és a
művészek között. A fiúknak tanulságos, oktató jellegű írások, barkács rovat, a
hátlapon kivágható lombfűrész mintával szolgált és számos politikai eseményről is
beszámolt. Amikor például 1904-ben kitört az orosz-japán háború, a folyóirat
rajzokat közölt a helyszínről, térképvázlatokat és képeket a háború
fejlődéséről. Két közismert írót, Holger Drachmannt és Herman Bangot is
sikerült megnyerni, hogy írásaik megjelenjenek a lapban. A folyóirat sikerén
felbuzdulva sok író és művész csatlakozott a szerkesztőséghez hosszabb rövidebb
időre. Laura a szerkesztésen és íráson kívül a könyvelést is maga végezte,
valamint felügyelte a szerkesztőségi és nyomdai dolgozókat. Férje, Carl a
műszaki dolgokért volt felelős. Azon túl, hogy felügyelte a nyomda napi
munkáját, állandóan a fejlesztésen dolgozott, hogy minél gazdaságosabban és
szebb kivitelben kerüljön az olvasók kezébe a lap. A nyomdatechnika gyors
korszerűsítésének köszönhetően 1895-ben ez a magazin volt az első
Svédországban, ami színes nyomással készült.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiv8_fIOxYhG-ntFANM04uwMc6lWlCx2for6fYcX6_OCUkMZTOCj_Sez7ZDsy4nzgh4_3RPim4w1b6xCTlvdNbtwUwx4Vv3vJRewG6Gl1lAszoKi69UAVes1SNJvn98E9J6QcpgBaP6PZk/s1600/Illustreret_Familie-Journal_1897_-_Otto_Bache_%25C3%25A5ainting.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="330" data-original-width="430" height="306" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiv8_fIOxYhG-ntFANM04uwMc6lWlCx2for6fYcX6_OCUkMZTOCj_Sez7ZDsy4nzgh4_3RPim4w1b6xCTlvdNbtwUwx4Vv3vJRewG6Gl1lAszoKi69UAVes1SNJvn98E9J6QcpgBaP6PZk/s400/Illustreret_Familie-Journal_1897_-_Otto_Bache_%25C3%25A5ainting.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: justify;"><b>Kilenc színnyomásos művészi mellékletet adtak a laphoz Christian IX. Dán királyról.</b></span></td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
Két évvel később, 1897-ben kilenc
színnyomásos művészi mellékletet adtak a laphoz Christian IX. Dán királyról. A
királyi család már az elején megszerette a heti magazint és a 18. számtól két
példányban is előfizetett rá. A kezdeti 4000-ről 1877 év végére 34000-re nőtt a
példányszám, majd két évvel később elérte a 260 000-et. 1895-től már
Svédországban, 1897-től pedig már Norvégiában is megjelent. 1926-ra már közel
800 000-re emelkedett a példányszám a skandináv országokban. Mivel a
vállalkozás rendkívül gyorsan fejlődött, a századfordulóra a családnak nagyobb
helyett kellett keresni Koppenhágán kívül. A választásuk a közeli Valby-ra
esett, ahol felépítették az új Carl Allers Establishment üzemét és 1902 és 1906
között át is költöztek az új helyre. Néhány évvel később saját papírgyárat is létrehoztak,
hogy folyamatosan jó minőségű papír álljon rendelkezésre az újság
nyomtatásához.<o:p></o:p><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI_TNtbJMJ1G77AeSsc-XqmBTPjlbSUYwNHm1-qWKF1zMdj9mTI5aTxIFIiQuevW_hIy58QWFa8dvZwls8SaJ_gyHswrBhnwVQFLV9U7U9c7bPkuG-mCVFNBWtLonpgGZjHj9kgWuR_jw/s1600/da-det-hele-begyndte-1903x720.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="606" data-original-width="1600" height="241" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI_TNtbJMJ1G77AeSsc-XqmBTPjlbSUYwNHm1-qWKF1zMdj9mTI5aTxIFIiQuevW_hIy58QWFa8dvZwls8SaJ_gyHswrBhnwVQFLV9U7U9c7bPkuG-mCVFNBWtLonpgGZjHj9kgWuR_jw/s640/da-det-hele-begyndte-1903x720.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Az Áller nyomda.</b><br /></td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Ezekben az években (1902) telepedett
le Koppenhágában Wimmer Lajos magyar nyomdász, aki meglepetten tapasztalta,
hogy a dán fővárosban vajmi keveset tudnak Magyarországról, leginkább
Ausztriáról vannak ismereteik. Környezetében érdeklődéssel figyelték
kelet-európai történeteit és rövidesen az Extra bladed című lap hasábjain is
megjelentek Magyarországot népszerűsítő írásai az ország szépségeiről,
fürdőiről és a két ország közötti lehetséges gazdasági kapcsolatok
előnyeiről.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Wimmer hamar jó gazdasági és társadalmi kapcsolatokra tett
szert és tevékenyen közreműködött, hogy valós kulturális és gazdasági együtt működés
jöjjön létre Dánia és Magyarország között. Megalakította a koppenhágai magyar
egyesületet, aminek az egyik célja Magyarország megismertetése a Dán
emberekkel, -leginkább a sajtón keresztül- másrészt felkelteni a dán gazdasági
élet szereplőinek érdeklődését a magyarországi piaci lehetőségek iránt. Ennek
érdekében 1920 Júliusában Budapestre utazott és magával hozta a Telegraph
Bureau dán Távirati Iroda munkatársát és egy nagy nyomdai és kiadói vállalkozás
tulajdonosát, Carl Allert is. Ez utóbbi érdeklődést mutatott a magyar
olvasóközönség iránt és csalódással töltötte el a Nagy Magyarország trianoni
feldarabolása, hogy a lehetséges magyar nyelvű olvasók több országban
találhatóak. Érdeklődött a magyar nyomdák fejlettsége és kapacitása iránt is. A
skandináv országokban már népszerű, nagy példányszámú Illustrated Family
Journal magyar nyelvű kiadásának a lehetőségeit vizsgálta.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhCpjlQlvXuKgzSNguqWUk-H82bc_F0fRrhpZHmu6mamdxFT0Yy8-HtkTlDtQhb83FKN9OUKJV8YdFfnjw0jbrLpYMSAAtUDwsEmWODecDbT5gP_UQGBvN30jePYQ5merfzYirMLu_IqE/s1600/Wimmer+%25282%2529.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="544" data-original-width="724" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhCpjlQlvXuKgzSNguqWUk-H82bc_F0fRrhpZHmu6mamdxFT0Yy8-HtkTlDtQhb83FKN9OUKJV8YdFfnjw0jbrLpYMSAAtUDwsEmWODecDbT5gP_UQGBvN30jePYQ5merfzYirMLu_IqE/s640/Wimmer+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Dán üzletemberek magyarországi látogatáson 1926-ban. Jobb oldalon középen Wimmer Lajos és felesége. Éveken keresztül szervezte a dán-magyar gazdasági kapcsolatokat.</b></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Wimmer Lajos
kalauzolta Budapesten és előzetes tárgyalásokba kezdtek. Az elképzelés az volt,
hogy a svéd és norvég kiadáshoz hasonlóan, magyar mutációja is készüljön a
lapnak és a többivel azonos időben, és formátumban azonos tartalommal jelenjen
meg minden héten. Megvizsgálták a magyarországi nyomtatás lehetőségét is, de
ebben az időben még egyetlen hazai nyomda sem tudta a színes nyomtatást nagy
példányszámban és a dán minőségnek megfelelően produkálni. Megoldást kellett
találni arra is, hogy az újság időben le legyen fordítva magyar nyelvre és a
dán változattal azonos módon be legyen tördelve, ki legyen nyomtatva és időben
jusson el az olvasókhoz, ha lehetséges a korábbi Nagy Magyarország minden
magyar lakta területére. A látszólag megoldhatatlan feladatra azonban a
következő években kezdett kirajzolódni a megoldás. A két ország közötti nagy
távolság és az előállításra álló rövid idő egyértelművé tette, hogy a skandináv
kiadással egy időben ugyanolyan formában nem lehet előállítani a lapot. Ezért
úgy döntöttek, hogy a korábban már megjelent számokból állítanak össze hetente
egy 40 oldalas hetilapot, amely formájában és tartalmában az eredeti dán laphoz
lesz hasonló. Ehhez szükség volt Magyarországon egy kiadóhivatalra és egy
szerkesztőre, aki a Dániából kapott korábbi lapszámok alapján összeállítja a
magyar változatot. A nyomtatást azonban a dániai Valbyban kell végezni, a
legmodernebb színes technikával felszerel Aller nyomdában. A hosszas
előkészítés után 1923 decemberében Wimmer Lajos már az idős Carl Allerrel és a
fiával, Axel Allerrel érkezett Budapestre, hogy előkészítsék a Illustrated
Family Journal magyar kiadását. Mivel a lapot Dániában tervezték nyomtatni, szükség volt az üzemben
is magyar nyelvű nyomdászokra, akik szedték, tördelték az újságot és azért
feleltek hogy szedési és szerkesztési hibák nélkül kerüljön kinyomtatásra.
Amikor az Áller család elutazott Budapestről, már magával is vitt hét
nyomdászt, hogy felkészüljenek az előállítási munkákra. Őket Wimmer Lajos
irányította, aki odakint a lap műszaki szerkesztéséért volt felelős. A
szerkesztéssel és a fordítások szervezésével Bodor Aladár írót bízták meg, aki ezt
megelőzően 1921-től volt a Magyarság című lap szerkesztője volt. Tréfásan az a hír
járta róla, hogy ő Magyarország legnagyobb költője. Ez nem irodalmi rangjának,
hanem termetes alkatának szólt. 198 centiméter magasságával kitűnt minden
társaságból. Áller Képes Családi Lapjának magyarországi terjesztését és a
pénzügyek szervezését Kupferstein Józsefre bízták, akinek fűszer üzlete volt
akkoriban, amit aztán be is zárt és üzlethelyiségében kapott helyet az újság
elosztó központja a Rózsa utcában. Sorra adták fel a hirdetéseket, amiben fiatal
munkáslányokat, perfekt német-magyar gép és gyorsíró nőket, levelezőt, könyvelőt,
és előfizető gyűjtőket kerestek. Gyorsan, nagy tempóban dolgoztak, amit az is bizonyít,
hogy a társaság magyarországi megalakítását követően négy hónappal 1924 április
18-án, pénteken megjelent az Áller képes Családi lap magyar nyelvű kiadása
125 000 példányban hatalmas reklámmal. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHPpsQBdx4eMHaeacuXYW4HMPiPgTH0n69Ov4dbWXaKqor2f_QXQNblWGyFRXitdShQG4NCmWEWjsqsMR13nYlMok9STrMmFds6CAPx5xgrxzmAiKpOcexTorTVCIkT3RndkPa5u9dxUE/s2979/Nyirvidek_1924_05__pages159-159.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="945" data-original-width="2979" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHPpsQBdx4eMHaeacuXYW4HMPiPgTH0n69Ov4dbWXaKqor2f_QXQNblWGyFRXitdShQG4NCmWEWjsqsMR13nYlMok9STrMmFds6CAPx5xgrxzmAiKpOcexTorTVCIkT3RndkPa5u9dxUE/s640/Nyirvidek_1924_05__pages159-159.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Áller Képes Családi Lapjának hirdetései.</b><br /></td></tr></tbody></table><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqO-O9lPPwjXqMRMRXKKpZKNBl0bWlu3ubpw1GmT4J6siafLhQEf8Y555ZJrGVT85Kl4q8c2147UT9ruP2NaVzzQnBhV87xtDy2Xnu14YT19kQRwTAMR5NUWGXoTw9kNQeDBp_wq9KPcg/s1184/8+%25C3%2593rai+%25C3%259Ajs%25C3%25A1g+1924.+05.+16.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBuiz4xEXsMnv5y-IQ9ws2zEBXg_Oq3WROb7jlpwvErVMhRHC6FeR3g43HyRNcKiXd6bX0VjlCmdRBUYmlgED0SxtdRJqOsXgleXxsxK3mwvvGTXnHDYJ3X1J2RoV0Aqqu8yptSu6cvWs/s1184/8+%25C3%2593rai+%25C3%259Ajs%25C3%25A1g+1924.+05.+16.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1184" data-original-width="947" height="410" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBuiz4xEXsMnv5y-IQ9ws2zEBXg_Oq3WROb7jlpwvErVMhRHC6FeR3g43HyRNcKiXd6bX0VjlCmdRBUYmlgED0SxtdRJqOsXgleXxsxK3mwvvGTXnHDYJ3X1J2RoV0Aqqu8yptSu6cvWs/w328-h410/8+%25C3%2593rai+%25C3%259Ajs%25C3%25A1g+1924.+05.+16.jpg" width="328" /></a><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1604" height="410" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiykzhIt3dCBWGkSpW2qK83XaqQWRCvk5kMk5oPvVUBgsF6gzvMzmLUeD7VNDP11gPBjKZ2tnI8JtFgAuf7dPq5zBmkm6xL9VQI5KPaMgLHzVIW4xFk21_WvN8ftr7SxeCJYQem6Dn15vg/w321-h410/8+%25C3%2593rai+%25C3%259Ajsag+1924.+05.+23..jpg" width="321" /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Számos országos és megyei
napilapban, nyolc oldalas mutatványszámmal, úgynevezett beköszönő levéllel
igyekeztek felhívni a figyelmet az új családi lapra. Ez több százezer ingyen
példányt jelent és számos lap fel is hívta a figyelmet, hogy melléklet nélkül
ne fogadják el az újságot. Ráadásul ezt a nyolc oldalas mutatványszámot később
még több alkalommal is mellékelték több laphoz. Hetente számos megyei és
országos lapban harmadoldalnyi terjedelemben hirdették a frissen megjelenő
számokat, többször úgy hogy az előző szám már mind elfogyott. Ezen túl vagy
rövid hírekben, vagy két hasábos kis hirdetésben reklámozták a magazint. Az
Áller család jó politikai kapcsolatainak köszönhetően a történelmi Magyarország
elcsatolt területein is forgalmazták a lapot, Erdélyben, a felvidéken és a
délvidéken egyaránt.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHOFPSHOddMQUJBHi2oJ6CbrnLlTHyABwOc-UodmruDpdJnt6G72pTHGj-Ho5-isqisciMgtpLnipZGAXd2xc49nvITK_1GlXRrMfjdvOb33yEGt40QmCw9HELSZXrBZXE751-sux7tKU/s1831/IMG_4503+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1831" data-original-width="1314" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHOFPSHOddMQUJBHi2oJ6CbrnLlTHyABwOc-UodmruDpdJnt6G72pTHGj-Ho5-isqisciMgtpLnipZGAXd2xc49nvITK_1GlXRrMfjdvOb33yEGt40QmCw9HELSZXrBZXE751-sux7tKU/s640/IMG_4503+%25282%2529.jpg" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>A nyolc oldalas ingyenes mutatványszám címlapja.</b></td></tr></tbody></table><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br /></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A nyolc oldalas
mutatványszám nagyon szemléletesen érzékeltette, hogy mire számíthat aki kézbe
veszi a lapot. Egyrészt egy olyan nagy formátumú (270x375) színes nyomdai
kivitelezést, amivel korábban még nem találkozhattak a magyar olvasók. A
címlapon a következő módon írták le az ajánlatukat a lap szerkesztői. <i>„Aki kinyitja
az Áller Képes Családi Lapját, annak egészen új, gazdag, változatos, sokoldalú
és érdekfeszítő világ tárul a szeme elé. Kicsiny és nagy, öreg és fiatal,
szóval mindenki, akit az élet, tudomány, irodalom érdekel, teljes mértékben
élvezetet talál benne. Olyan ez a lap, mint a természet csodálatos bőségszaruja.
Közlünk kitűnő regényeket, kerek, rövid elbeszéléseket, novellákat, verseket,
érdekes újdonságokat a technika világából, népszerű tudományos cikkeket,
útleírásokat, szórakoztató élceket, fejtörőrejtvényeket, keresztszórejtvényeket,
hölgyeket érdeklő és felvilágosító apróságokat, ruha- és toilettemintákat;
csodakottákat, melyeknek segítségével bárki a legrövidebb idő alatt megtanulhat
zongorán vagy orgonán játszani; mintakartonokat a kicsinyek számára;
babaszínházat a hozzátartozó szöveggel és babákkal; mozaik- és kockajátékokat.
Jó és hasznos tanácsokkal, útbaigazításokkal látjuk el a szülőket és felnőtt
gyermekeket és kioktatjuk a kisebbeket arra, hogy hogyan csináljanak maguknak
otthont, sajátkezüleg gépeket, sárkányt, csónakot, sátort, lombfűrészdolgokat,
szóval mindenféle játékszereket. És mindezt bőven illusztráljuk egy csomó
fekete és színes nyomású képpel és a mintákat magyarázó szöveggel. Minden
áldott héten alig várt és szívesen fogadott vendég lesz az Áller Képes Családi
Lapja, mert életet, elevenséget visz a családi hajlékba.”</i> A mutatványszámmal
egy időben meg is jelent az első szám, negyven oldalon, egy különleges dupla
borítóval. A címlapon egész oldalas rajz, amely megegyezett a dán kiadás
valamelyik korábbi számának borítójával. A hátlapon kivágható makett szerepelt,
amelyet kivágás után papírkartonra vagy furnér lapra lehetett ragasztani és
összeállítás után egy komplett makett készült el. Mivel ezután a külső borító
leeshetett a laptestről, volt alatta egy másik címlap is. Az újság mai gyűjtőinek
komoly problémát okoz, hogy olyan lappéldányokat találjanak, amelyiken a külső
borító is épségben megtalálható. Nekem hosszú évek alatt sikerült csak a Magyarországon
kiadott valamennyi lapszámot beszereznem a külső borítóval együtt. A mutatványszám
ígéretének megfelelően a negyven oldalon sorra következtek a tudományos
érdekességek, novellák, csodakotta, rejtvények, varrásminták és nem utolsó
sorban képes történetek. Számonként öt-hat képaláírásos történet, amelyek
között voltak egész oldalas és néhány képkockából állók egyaránt. Az elsőtől az
utolsó számig szerepelt a lapban közel egy oldal terjedelemben a „Két vidám
cimbora úti kalandjai és utazási naplója” című történet színesben. A kaland két
főszereplője Csengő és Bengő volt, akik hétről hétre újabb és újabb kalandokba
keveredtek utazásaik során. Ezek a szépen kidolgozott rajzok eredetileg Nagy
Britanniában jelentek meg, ahol nagy hagyománya volt a képaláírásos és csak
kevés szóbuborékot tartalmazó képtörténeteknek. Az Áller Képes Családi Lapjában szereplő képtörténetekről a következő részben írok részletes beszámolót.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg09uHOAcvIKPvic47fYW2-Q200Q_fpSZtq7mnHLLgb0tm9CccuPvlILR7MZJj5Y5YXtTWt48H2K8dwN-dZd2LYVGX2zwgSckJrzNNNDdGM6TTfGIr4ZJQ0JuhT3A2Ltn5jJEk_skMGI1c/s1600/1528+%25282%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1387" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg09uHOAcvIKPvic47fYW2-Q200Q_fpSZtq7mnHLLgb0tm9CccuPvlILR7MZJj5Y5YXtTWt48H2K8dwN-dZd2LYVGX2zwgSckJrzNNNDdGM6TTfGIr4ZJQ0JuhT3A2Ltn5jJEk_skMGI1c/s640/1528+%25282%2529.jpg" width="553" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmJuNayaS_Kpg0n9mfPRuJVPbTvcPHAhc2GODdxJ8uItbdmNeE9ImyFmTh3cWx8TX0Cpw8sxhv4JOETOIkQf88jxlrJ2MRHd1L7XlH8sJVt7uarADgUAdZyyIH9KR0cw6kgZyE92f2iCk/s1600/1619+%25282%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="808" data-original-width="1600" height="321" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmJuNayaS_Kpg0n9mfPRuJVPbTvcPHAhc2GODdxJ8uItbdmNeE9ImyFmTh3cWx8TX0Cpw8sxhv4JOETOIkQf88jxlrJ2MRHd1L7XlH8sJVt7uarADgUAdZyyIH9KR0cw6kgZyE92f2iCk/s640/1619+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgskiRcSLbWRFkHxN07CVQFhiz6q5FTB4rG1vwOM2FzTEiohJD6NCpPRId-al-05Ixdr8rcc7bQKZaavEhm9ufPqrmp9iUQdiYGYLaPWldceOrHB7kzbGXbE6FTX-p-vutD6FHLgqKlAOo/s1600/1538+%25282%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="983" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgskiRcSLbWRFkHxN07CVQFhiz6q5FTB4rG1vwOM2FzTEiohJD6NCpPRId-al-05Ixdr8rcc7bQKZaavEhm9ufPqrmp9iUQdiYGYLaPWldceOrHB7kzbGXbE6FTX-p-vutD6FHLgqKlAOo/s640/1538+%25282%2529.jpg" width="393" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZCWSyGf5D7cRrUMsBmiFb8X4PTY04JYa9l-qDmv9Gu95MyrG91V4OCEaDpF45NjbZp5qtcyYW-3eWYuA_sww1E5P_LwGKtNNimn4P4ZcVTdiQEOfF1Dwj-IRsyYi4UOUEFSRcgGNsLNM/s1600/1824+%25282%2529.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1149" data-original-width="1600" height="458" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZCWSyGf5D7cRrUMsBmiFb8X4PTY04JYa9l-qDmv9Gu95MyrG91V4OCEaDpF45NjbZp5qtcyYW-3eWYuA_sww1E5P_LwGKtNNimn4P4ZcVTdiQEOfF1Dwj-IRsyYi4UOUEFSRcgGNsLNM/s640/1824+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br /></div>
<br />Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-56758461540902630662020-03-07T22:33:00.000+01:002020-03-07T22:33:22.583+01:00A képregényrajzoló és az illusztrátorok<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2H2Ht9rich_tce4zLvcBRcPL0gA9Mhh5WkDyDYXUtktBOS7ncoa0Zie4tVkGkIQhsnHHO0OuVrexPbIOVVHHsOTxYIwRr9Gfu8v-3bb8Q_qUBwebHKwXUwy-3LQNupZQz-WBqFD2cbTE/s1600/08.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="794" data-original-width="1161" height="435" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2H2Ht9rich_tce4zLvcBRcPL0gA9Mhh5WkDyDYXUtktBOS7ncoa0Zie4tVkGkIQhsnHHO0OuVrexPbIOVVHHsOTxYIwRr9Gfu8v-3bb8Q_qUBwebHKwXUwy-3LQNupZQz-WBqFD2cbTE/s640/08.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;"> Szőke ciklon, </b><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><i>Korcsmáros Pál rajza</i></span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
A szőke ciklon című képregény, kis füzet formában az 1973-as Füles évkönyv kivehető melléklete volt. Imádtam. Egyrészt rongyosra olvastam, másrészt rengeteg képkockát másoltam le belőle. Jól lehetett rajzolni. Egy bélásért (két forint) bárkinek fejből tudtam néhány Rejtő figurát rajzolni. Szerintem biztosan torzak voltak ezek a kis grafikák, de egy tizenhárom éves gyerektől jó teljesítménynek bizonyultak. Próbáltam Zórádot és Sebőköt is rajzolni, de emlékszem, attól ideges lettem. Rengeteg összefüggéstelen vonal. Másolhatatlan. Pedig a látvány szép volt. Igazi grafikai mesterművek. Sokszor beszélgettem már a magyar
képregényrajzolók munkáit jól ismerő gyűjtőkkel, elemzőkkel és rajzolókkal,
akiknek egybehangzó véleményük volt, hogy három igazán nagy alakja volt a
magyar képregény-kultúrának 1957 és 1980 között. Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zórád Ernő. Fazekas
Attila, már egy utánuk következő időszak nagyszerű rajzolója, akiről majd egy
másik alkalommal fogok részletesen írni.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0sPwcAtFzFTjBLkNSf294KbWvn90X6dMN_tym9aHuAf99QeJMAJ3o1eqTw4Xmja5EIYpzlVoBUkUIuefWhtsqACHmylYdx1gh_4Hkvsae2C1-GzQ5ucbW6I49ANE402IroQOOp1mlWX0/s1600/22-1+Seb%25C5%2591k+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic47968fe0ZMsuM_UCAGUCy8HA6zl5PHfhI6Zjao_xzC0X-TSBMbC0VDrc_uEvM4rEqpHkBVR3lIczn-7w0pjoc6ehCqHLTE0v9-8PBlgy7R3gBDQMspAcLmtpQUtNfv9fbVnlpd9GmJc/s1600/z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+%25C3%25B6reg.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1095" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic47968fe0ZMsuM_UCAGUCy8HA6zl5PHfhI6Zjao_xzC0X-TSBMbC0VDrc_uEvM4rEqpHkBVR3lIczn-7w0pjoc6ehCqHLTE0v9-8PBlgy7R3gBDQMspAcLmtpQUtNfv9fbVnlpd9GmJc/s640/z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+%25C3%25B6reg.jpg" width="436" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;"><span style="text-align: start;"><b>Zórád Ernő </b><i>(Balassagyarmat, 1911. október 16. </i></span><i><span style="text-align: justify;">–</span><span style="text-align: start;"> Budapest, 2004. április 8.)</span></i></span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Amikor Zórád Ernővel beszélgettem a
másik két rajzolóról, őszinte megbecsülést és szeretetet éreztem a hangján.
Barátsága Sebők Imrével egy Rákosi Mátyást ábrázoló kép megfestésekor alakult
ki, tekintettel arra hogy Zórád –elmondása szerint- képtelen volt megfesteni
Rákosi arcképét és ezért Sebőköt kérte meg, hogy segítsen ebben. Egyébként is
sokat bajlódott a képpel, mivel Rákosi elfogását kellett megfestenie úgy, hogy
az egyébként alacsony figura hősként legyen ábrázolva az őt letartóztató
rendőrök körében, akik pedig szekrény méretű alakok voltak. Miután ezt egy jó
beállítással megoldotta, Sebők rajzolta bele a képbe Rákosi arcképét. Ezért
Zórád örökké hálás volt Sebők Imrének. Korcsmáros Pált pedig egy tündéri és bátor embernek tartotta. De hogy miért tartotta bátornak, erről a
nyolcvanas években mindig azt mondta, hogy erről ne kérdezzem! Ma már a
Korcsmáros családtól tudható, hogy 1944-ben Korcsmáros Pál svéd menlevelek és
igazolványok hamisítására használta kézügyességét és ezzel több tucat
veszélyeztetett embernek és családjának mentette meg az életét.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSTUT-2jKoCfKQ0LzA31-3CSnoLdXFoig_fwKNFCIRsvEeorJBe66WBKF6sf8sXvBdNohW7yJPP0isc6a0chH0mymRGV7RT4J4RdmEmmcha_pURpS8S5qw6gmgPaww9TjStP9viArqpNM/s1600/22-1+Seb%25C5%2591k+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="986" data-original-width="705" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSTUT-2jKoCfKQ0LzA31-3CSnoLdXFoig_fwKNFCIRsvEeorJBe66WBKF6sf8sXvBdNohW7yJPP0isc6a0chH0mymRGV7RT4J4RdmEmmcha_pURpS8S5qw6gmgPaww9TjStP9viArqpNM/s640/22-1+Seb%25C5%2591k+%25282%2529.jpg" width="448" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Sebők Imre</span></b> <i><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">(Apostag, 1906. augusztus 6. <span style="font-size: small; text-align: justify;">–</span> Budapest, 1980. szeptember 14.)</span></i></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiuyHTrHbVv08JraluLdBH5G9vGIJdUeKF6bZVWTydWvIcM5iZfgiyoY1LJLiNExUBiH6MzMB_skrnoUzgGW8MX1FZowaDw-e7XCAO7avh0cIgq9LPDVOOstpJWJccXS6O0LnOo8Vj0yw/s1600/23-2+Korcsm%25C3%25A1ros+portr%25C3%25A9+rajz.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="832" data-original-width="1024" height="515" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiuyHTrHbVv08JraluLdBH5G9vGIJdUeKF6bZVWTydWvIcM5iZfgiyoY1LJLiNExUBiH6MzMB_skrnoUzgGW8MX1FZowaDw-e7XCAO7avh0cIgq9LPDVOOstpJWJccXS6O0LnOo8Vj0yw/s640/23-2+Korcsm%25C3%25A1ros+portr%25C3%25A9+rajz.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Korcsmáros Pál </b><i>(Budapest, 1916. május 22 <span style="font-size: small; text-align: justify;">–</span> Budapest, 1975. május 24.)</i></span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
A második
világháborút követően mindhárman az újonnan induló lapok szerkesztőségeiben
találtak munkát, ki főállásban, ki pedig külső munkatársként. Amikor Gál György
1946-ban útjára indította a Pesti Izé című vicclapot –ami csak három évig
működött- még nem is sejtette, hogy a tíz év múlva induló Füles egyik fő
profilja a képregény lesz és a három meghatározó képregényrajzoló már a keze
alatt dolgozik. Mindannyian bejáratosak voltak több szerkesztőségbe, zseniálisan
rajzoltak, rövid idő alatt széles ismertségre tettek szert. Zórád úgy mesélte
– bár ebben nem volt biztos - hogy a Pajtás szerkesztőségében találkozott Cs.
Horváth Tiborral, aki 1950-től tördelő szerkesztő volt négy pedagógiai lapnál,
amelyek közül a Képes nyelvmester volt az egyik. Ennek a lapnak rajzolt Gugi
Sándor tördelőszerkesztő, rajztanár és grafikus illusztrációkat. Gugi az angol nyelvű Classics Illustrated alapján úgy gondolta, hogy idehaza is népszerű lenne klasszikus irodalmi művek képregény változatának közlése. Ezt a gondolatát osztotta meg Cs. Horváth Tiborral. Ezzel a zseniális ötlettel kezdett el
„házalni” az ötvenes évek végén Cs. Horváth Tibor nagyon sok szerkesztőségnél, miszerint irodalmi művek rövidített képes
változatával elősegíthetnének egy politikai célt, a fiatalok olvasóvá
nevelését. Ezek a folytatásos képtörténetek az irodalom
népszerűsítését szolgálnák. Valójában a képregény elbeszélő rendszerét az
irodalom reklámjaként adta el a főszerkesztőknek, akik a Tájékoztatási
Hivataltól az 1956-os forradalom leverését követően azt az utasítást kapták,
hogy mindenféle szórakoztató, ismeretterjesztő anyagot közölhetnek lapjaikban,
ami eltereli az olvasók figyelmét a napi politikáról. Annak ellenére, hogy
néhány hónappal előtte még imperialista szemétként kezelték a képregényt,
1957-től átkerült a megtűrt kategóriába. A lapok szerkesztői abban az időben még csak
rövid időre dolgoztak előre, vagyis a rajzokat megjelenés előtt közvetlenül
lehetett leadni a szerkesztőségnek. Javításra már nem sok idő maradt. A
főszerkesztők azzal biztosították be magukat a nem kívánatos tartalmak ellen, hogy
már csak létező, ismert irodalmi művek kerülhettek feldolgozásra képregényben, vagy
előre egyeztetett, megrendelt történetek, amelyek legtöbbször politikai
üzeneteket közvetítettek. Ilyenek voltak például a Pajtásban, vagy a Kisdobosban közölt
sorozatok.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifbwL9CHX2jq1USvlsW5zph5yWC8iFj824MB1MlKVyFzPJ2TDkiAiQjuhxlkWGTS-13nguZTqMVNEamoNiSCRdQloZXAQEPskIjKA6CsgLu9RdcMAKEUayFPsno83tmx0BU1Ykhrr-2Cg/s1600/A+b%25C3%25A1li+cip%25C3%25B6+%2528Iv%25C3%25A1nyi+%25C3%2596d%25C3%25B6n+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifbwL9CHX2jq1USvlsW5zph5yWC8iFj824MB1MlKVyFzPJ2TDkiAiQjuhxlkWGTS-13nguZTqMVNEamoNiSCRdQloZXAQEPskIjKA6CsgLu9RdcMAKEUayFPsno83tmx0BU1Ykhrr-2Cg/s640/A+b%25C3%25A1li+cip%25C3%25B6+%2528Iv%25C3%25A1nyi+%25C3%2596d%25C3%25B6n+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529.jpg" width="452" /></a></div>
<br />
Cs. Horváth Tibor zseniálisan megszervezte ezt a munkát. Az első
képregényeket még képaláírásos formában először Gugi Sándorral, majd azt követően Korcsmáros Pállal
készítette, aki a Füles 1957-es indulását követően a lap állandó
képregényrajzolója lett. A Pajtásnál Zóráddal kezdett dolgozni. Első munkájuk a
Winnetou volt.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9tKEbUfdU3zqw24rOgKABqwz4YtnS8N9wOBmfIG-9iBnUNnr89HLGxyNlM_7q7OKX4cfvgAlKX2awYRWvbHpnTQuWE7tpSVHjFfYInZMgfNWIDVp8StCAADIpcH-d9m8GTh1iOGU9Zzs/s1600/Winnetou+-+01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9tKEbUfdU3zqw24rOgKABqwz4YtnS8N9wOBmfIG-9iBnUNnr89HLGxyNlM_7q7OKX4cfvgAlKX2awYRWvbHpnTQuWE7tpSVHjFfYInZMgfNWIDVp8StCAADIpcH-d9m8GTh1iOGU9Zzs/s640/Winnetou+-+01.jpg" width="452" /></a></div>
<br />
A Fülesnek karikatúrákat rajzoló Sebőköt a Magyar Ifjúsághoz
szervezte be és őrületes tempót kezdett diktálni a rajzolóknak. Volt olyan időszak, amikor
egyszerre hat lapnak dolgoztak hetente.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpfzbLHOnFSwBaElyIfGeN_TMxz7ieNX3mXsVPVLbaVXrZuO-se-Ik3n21Woz1BwggVdWO5g5gSGVQNzF6hPpXxEjlZVRccOHm5tcfnHXNrInXW4CYzMbfvp3O0GzveNgsg30iRI_sMaQ/s1600/A+kincses+sziget_01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="946" data-original-width="1600" height="377" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpfzbLHOnFSwBaElyIfGeN_TMxz7ieNX3mXsVPVLbaVXrZuO-se-Ik3n21Woz1BwggVdWO5g5gSGVQNzF6hPpXxEjlZVRccOHm5tcfnHXNrInXW4CYzMbfvp3O0GzveNgsg30iRI_sMaQ/s640/A+kincses+sziget_01.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Sebők, kényelmes ember lévén, jó
munkának tekintette a képregények rajzolását és bízott Cs. Horváth Tiborban,
aki házhoz vitte a leírt forgatókönyvet és a nyomdában már előre kiszedett
szöveget, amit csak be kellett ragasztania a rajzolónak az előre meghatározott
helyre. Többnyire a pénz is házhoz ment. Zórád Ernő azért nem volt ennyire
boldog ettől a szervezéstől. Egyrészt bizalmatlan volt Cs. Horváttal szemben,
másrészt inkább könyveket szeretett volna illusztrálni és nem képregényt rajzolni. Kezdeti munkáin jól látszik az a könnyed,
sokszor felületesnek tűnő vonalvezetés, amivel leginkább összedobta a
képkockákat. Minél több idő telt el, annál komolyabb energiát fektetett a
rajzokba, míg fel nem ismerte azt a lehetőséget, hogy a képregényt akár művészi
szinten is lehet művelni. Ekkor alakította ki azt a kollázs rendszert, amivel
talán a világon is egyedülálló stílust teremtett.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWtoI-V_MDd-t1W8sMsvo2T-E51f39CR3-shz6YJ38lUcToazR66oDwpZY7Ftja-tEcV5uNMDbgkd4hZZeSlKfmJmPmkiRVlidUv-_fGEHIoPtBqhEbeIBUxz1KRbo83yFJ7hDGt0EPLc/s1600/K%25C3%25B6nyves+kir%25C3%25A1ly+%2528Feh%25C3%25A9r+Tibor+-+Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+Ern%25C3%25B6%2529+-+14a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1142" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWtoI-V_MDd-t1W8sMsvo2T-E51f39CR3-shz6YJ38lUcToazR66oDwpZY7Ftja-tEcV5uNMDbgkd4hZZeSlKfmJmPmkiRVlidUv-_fGEHIoPtBqhEbeIBUxz1KRbo83yFJ7hDGt0EPLc/s400/K%25C3%25B6nyves+kir%25C3%25A1ly+%2528Feh%25C3%25A9r+Tibor+-+Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+Ern%25C3%25B6%2529+-+14a.jpg" width="285" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVlStyezokCxLzH9qlwYyTFDM216M7CpIH7q6IT20yUwwQyaXlldOLBvL13drCgDnKH5cWNkL2w8XgY4hruI3gmNvb5__ypJ8GnUOmgvmV5Dkh5-vZ_j5jEcIK2yfTMe1u5GJMka-8fGY/s1600/VII+Em%25C3%25A1nuel+%2528Heltai+Jen%25C3%25B6+-+Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+Ern%25C3%25B6%2529+-+10a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1134" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVlStyezokCxLzH9qlwYyTFDM216M7CpIH7q6IT20yUwwQyaXlldOLBvL13drCgDnKH5cWNkL2w8XgY4hruI3gmNvb5__ypJ8GnUOmgvmV5Dkh5-vZ_j5jEcIK2yfTMe1u5GJMka-8fGY/s400/VII+Em%25C3%25A1nuel+%2528Heltai+Jen%25C3%25B6+-+Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+Ern%25C3%25B6%2529+-+10a.jpg" width="282" /></a></div>
<br />
Sebők és Zórád életműve
egymásnak pontosan az ellentétei. Sebők a fény-árnyék viszonyok zseniális
kihasználásával a kezdetektől komoly grafikai értékekkel rendelkező képsorozatokat
alkotott. Az idő múlásával azonban - betegsége miatt - sokat romlott rajzainak a színvonala. Cs. Horváth Tibor, Sebők utolsó munkáit
később másokkal is megrajzoltatta, mondván, azok legyenek meg jó színvonalon
is. Zórád ezzel ellentétben felületesen kezdte képregényrajzolói
munkásságát és a csúcson hagyta abba. De mindkettőjükre jellemző volt a
rutin, a grafikai megoldások ismétlése. Számos képregényükben ugyanazok a
karakterek köszönnek vissza, ugyanazok a nézőpontok és kompozíciók. Mindketten
kiváló grafikusok, de kevésbé képregényrajzolók voltak. Korcsmáros Pál, a
társaság harmadik tagja azonban vérbeli képregényrajzolónak bizonyult. Azt is
mondhatnánk, hogy ezt az ábrázolási módot neki találták ki. Egyrészt
rendelkezett azzal a rajztudással, ami lehetővé tette, hogy bármilyen
jelenetet, változatos nézőpontokból tudjon megrajzolni. Realista stílusban
ugyanolyan magabiztosan alkotott, mint a karikatúra jellegű történetekben.
Rendelkezett azzal a karikírozó és torzító képességgel, amivel pontosan
megtalálta a határt, hogy a karakterei realisták, ugyanakkor hihetően torz
alakok legyenek. Mondhatnánk, hogy Sebők és Zórád is rendelkezett hasonló
képességekkel, csak ők sokkal visszafogottabban alkalmazták ezt.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixll2IfKWhbX9nAT2Icpv2_gac3D7PMwU46F-i5y2XApCVVUZCT4ItNgRJUTr-Oz0yyCU9WeIa_hBt6g-iyfKbLoaNAeR8kJU58X_zv7r0s2BhDkU3_q0xsFiRdeu3kFukBgd0000wccA/s1600/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixll2IfKWhbX9nAT2Icpv2_gac3D7PMwU46F-i5y2XApCVVUZCT4ItNgRJUTr-Oz0yyCU9WeIa_hBt6g-iyfKbLoaNAeR8kJU58X_zv7r0s2BhDkU3_q0xsFiRdeu3kFukBgd0000wccA/s400/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" width="282" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZGSDU3bRKznaeRNRsglbPUiGHk6Ab_R3pk6teLDi2vzANXsrTIUG8MPhTQ46HVRy2NUybG-i4raigokmZo0UXBpj2LtLpQIdvmL8gZPhgnwXKkvhpDgI6OlEr-auVTnxfWJBthaCTOl8/s1600/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZGSDU3bRKznaeRNRsglbPUiGHk6Ab_R3pk6teLDi2vzANXsrTIUG8MPhTQ46HVRy2NUybG-i4raigokmZo0UXBpj2LtLpQIdvmL8gZPhgnwXKkvhpDgI6OlEr-auVTnxfWJBthaCTOl8/s400/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01b.jpg" width="282" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhITU4C2zB3a_dBe8P8Et7F7lNn6SrPouVazKewUj2RLW58FBYkTxxI453qEY-GslwJlkuPxGqJZVCd-E74m_jbfyTXEBsH7s-ixBAvqbCQusAbLve1QeSLr92-_fbJH-NCzQtTGlcEjlQ/s1600/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01c.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhITU4C2zB3a_dBe8P8Et7F7lNn6SrPouVazKewUj2RLW58FBYkTxxI453qEY-GslwJlkuPxGqJZVCd-E74m_jbfyTXEBsH7s-ixBAvqbCQusAbLve1QeSLr92-_fbJH-NCzQtTGlcEjlQ/s400/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01c.jpg" width="282" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJuv1heOQnp0nhUo1iqR85L6bh_5pxz7uyJ5altMQapAP7eCSgHceN7k6x9_HC7m0ayiakJpYtWt7Wz8oBLZzsYX7emTyBz4zs0Td99K1nDAv6HQWdNSONa2VxYSgQP5vSzLQZYszLenU/s1600/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01d.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJuv1heOQnp0nhUo1iqR85L6bh_5pxz7uyJ5altMQapAP7eCSgHceN7k6x9_HC7m0ayiakJpYtWt7Wz8oBLZzsYX7emTyBz4zs0Td99K1nDAv6HQWdNSONa2VxYSgQP5vSzLQZYszLenU/s400/Piszkos+Fred+a+kapit%25C3%25A1ny+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01d.jpg" width="282" /></a></div>
<br />
Zórád Ernő többször említette, hogy ő még ilyen zseniális
találkozást az életben nem látott, ahogyan Korcsmáros létrehozta és működtette
a Rejtő karaktereket. Amikor őt bízták meg egy Rejtő történet elkészítésével,
fel is sült vele. Utánozni nem szerette volna Korcsmáros figuráit. Nem is
lehetett, olyan különlegesek volt – mondta. Amit pedig ő csinált az tökéletes
csőd volt. Nincs mit szépíteni rajta! Korcsmáros egyszerűen utánozhatatlan
volt! –mesélte őszinte elismeréssel. De nem csak ezek tették kiváló képregényrajzolóvá
Korcsmáros Pált. Rendelkezett azzal a különleges képességgel és ambícióval,
hogy minden képregényének rajzstílusát a történethez igazította. Első
ránézésre felismerjük, hogy az adott történetet Korcsmáros rajzolta. De ha a
történet megkívánta, képes volt élethű realista rajzokat készíteni, és arra is
vállalkozott például egy Verne regény esetében, hogy a korabeli könyvek fametszet
jellegét adja vissza. Van olyan történet ahol részletgazdagon, aprólékos
vonalakkal meséli a történetet, miközben egy másiknál fekete-fehérre redukált
fény-árnyék hatásokkal dolgozik. De még a humoros történeteknél is tudott
letisztult vonalakkal humort teremteni és tónusozással is képes volt ilyen
hatásra.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfDGuMM2hKLod5SyIf6EQJdNti9fRHy5ZcoPp-MJ1VVll4bO-xgwXTd8tkpfXAIiePSnbJkqajjtuXMSv3RH_BTjodEY9fttI8KK76aSW8-siXNd-vnYaXmy7TjrlszTQw3ZHAUj900M4/s1600/A+becstelen+megtal%25C3%25A1l%25C3%25B3+%2528Bed%25C3%25B6+Istv%25C3%25A1n+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfDGuMM2hKLod5SyIf6EQJdNti9fRHy5ZcoPp-MJ1VVll4bO-xgwXTd8tkpfXAIiePSnbJkqajjtuXMSv3RH_BTjodEY9fttI8KK76aSW8-siXNd-vnYaXmy7TjrlszTQw3ZHAUj900M4/s400/A+becstelen+megtal%25C3%25A1l%25C3%25B3+%2528Bed%25C3%25B6+Istv%25C3%25A1n+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" width="282" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8i56zvyXe3E97q88sA-P3YMr30w0UG5xr9b37JfJkSM7B7TstZT8DJt8bnAtQW4By2_mlBOytqlz3jmMx-AaAKuu0GHDjsRC4vQTGYZA8vsezQWOf9y0XlWdLx7YOSdCg-qMPMZVTXio/s1600/A+k%25C3%25A9t+koldusdi%25C3%25A1k+%2528Miksz%25C3%25A1th+K%25C3%25A1lm%25C3%25A1n+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+02a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8i56zvyXe3E97q88sA-P3YMr30w0UG5xr9b37JfJkSM7B7TstZT8DJt8bnAtQW4By2_mlBOytqlz3jmMx-AaAKuu0GHDjsRC4vQTGYZA8vsezQWOf9y0XlWdLx7YOSdCg-qMPMZVTXio/s400/A+k%25C3%25A9t+koldusdi%25C3%25A1k+%2528Miksz%25C3%25A1th+K%25C3%25A1lm%25C3%25A1n+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+02a.jpg" width="282" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgD8nra2gjyR84IHV3HkTxYY9ADwfE2Oxxv9zkTMkNzKFAZSurUG6I8I4OIRGUEaP1XD5WGC4Di77KHEhp_7Oym4tlJH7frYxWU0B92QV9vSjh5iVIv0GmbM8hlNZLlB4WDf2ZuBOGOxz0/s1600/%25C3%2596fels%25C3%25A9ge+kapit%25C3%25A1nya+-+01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgD8nra2gjyR84IHV3HkTxYY9ADwfE2Oxxv9zkTMkNzKFAZSurUG6I8I4OIRGUEaP1XD5WGC4Di77KHEhp_7Oym4tlJH7frYxWU0B92QV9vSjh5iVIv0GmbM8hlNZLlB4WDf2ZuBOGOxz0/s400/%25C3%2596fels%25C3%25A9ge+kapit%25C3%25A1nya+-+01.jpg" width="300" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGkhMCrFkQzzbormYrehqU7cm6q-N9KCwYCiLuCwvy4pDzVuPac6YoXGJIt85bOnsOdfZc-K4v-SA2gVT-KBPJWiabRybBUIdYyEeznA5jF7xfL5cWLyBLHuw5ysQm2950B4mnbHFmqgY/s1600/Az+ezerkettedik+%25C3%25A9jszaka+%2528Heltai+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+07a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1138" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGkhMCrFkQzzbormYrehqU7cm6q-N9KCwYCiLuCwvy4pDzVuPac6YoXGJIt85bOnsOdfZc-K4v-SA2gVT-KBPJWiabRybBUIdYyEeznA5jF7xfL5cWLyBLHuw5ysQm2950B4mnbHFmqgY/s400/Az+ezerkettedik+%25C3%25A9jszaka+%2528Heltai+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+07a.jpg" width="283" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPlwVEy2DF0lcFNOV8HGrCKp100CE6yAaWn27fhjU2YXwBNTBOqEwWbuHogoAYFxQqArFSv3LHKPNsAV4KFU7yHLund_EjhYersZjwBzz-zFfcgSmELeiRZNAdMExUIAIfOPGFPNDKOOg/s1600/Az+ember+%25C3%25B6sv%25C3%25A9ny%25C3%25A9n+%2528V%25C3%25B6r%25C3%25B6s+K%25C3%25A1roly+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPlwVEy2DF0lcFNOV8HGrCKp100CE6yAaWn27fhjU2YXwBNTBOqEwWbuHogoAYFxQqArFSv3LHKPNsAV4KFU7yHLund_EjhYersZjwBzz-zFfcgSmELeiRZNAdMExUIAIfOPGFPNDKOOg/s400/Az+ember+%25C3%25B6sv%25C3%25A9ny%25C3%25A9n+%2528V%25C3%25B6r%25C3%25B6s+K%25C3%25A1roly+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" width="282" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9UO8FnuWSFWz9hadAMPaim6kZdCHfiF1vJvArtdwT4Nwuu56eMBBlq9C7VFfW7xlfZPquBJCFZJTT7rU5h2YKduLgYB90SBbdGe_jSoaZmwP6Up5gKtbZSigxfrgHHZ19x7ZZVv1iHnw/s1600/S%25C3%25A1ndor+M%25C3%25A1ty%25C3%25A1s+%2528Jules+Verne+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+10a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1448" data-original-width="1024" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9UO8FnuWSFWz9hadAMPaim6kZdCHfiF1vJvArtdwT4Nwuu56eMBBlq9C7VFfW7xlfZPquBJCFZJTT7rU5h2YKduLgYB90SBbdGe_jSoaZmwP6Up5gKtbZSigxfrgHHZ19x7ZZVv1iHnw/s400/S%25C3%25A1ndor+M%25C3%25A1ty%25C3%25A1s+%2528Jules+Verne+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+10a.jpg" width="282" /></a></div>
<br />
Ezért a változatos grafikai elbeszélési formáért gondolom én azt, hogy
Korcsmáros Pál igazi műfaja a képregény volt, tökéletes egymásra találása ez
egy grafikusművésznek és egy ábrázolási formának. Természetesen Sebők Imre és
Zórád Ernő is fantasztikus életművet hagytak maguk után, számtalan kiváló
képregényt, amelyek mind a magyar képregénykultúra grafikai gyöngyszemeinek
tekinthetőek. De ők mindketten, mint grafikusművészek csöppentek a
képregényrajzolásba és ahogy Zórád Ernő mondta, megpróbáltak „gúzsba kötve
táncolni” Grafikai képességeiket beleszorítani a képkockák keretei közé. Ez
nehéz feladat egy szárnyaló fantáziájú grafikusművésznek. Korcsmáros Pál pedig
velük ellentétben tobzódott a képregény műfajának eszközeivel teli grafikai
világban. Fantasztikus alkotásokat hoztak létre mind a hárman. Csak köszönettel
tartozunk nekik.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://www.blogger.com/null" name="_GoBack"></a></div>
<br />Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-72029863648631113192019-12-31T11:27:00.002+01:002020-01-18T22:44:29.658+01:00Incal az idő Moebius szalagján<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJugzu4xx4wjcUtFtM8yBsvLhWBEcgGzw_EJa2otI0fCR_NXp0wfBHef2JIx9DsM9finFj20tgJyRx_VbPqynJpd2eYGgV3RoU003YP3YEgOzvy5IA0r1SzRNrbQOohLgxRp_XCKhCZcI/s1600/Mobius+s%25C3%25A1v.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="391" data-original-width="1600" height="156" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJugzu4xx4wjcUtFtM8yBsvLhWBEcgGzw_EJa2otI0fCR_NXp0wfBHef2JIx9DsM9finFj20tgJyRx_VbPqynJpd2eYGgV3RoU003YP3YEgOzvy5IA0r1SzRNrbQOohLgxRp_XCKhCZcI/s640/Mobius+s%25C3%25A1v.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Képzeljétek el azt a kort, amiben nincs internet, nincs mobil telefon és külföldi könyveket is leginkább könyvtárközi kölcsönzéssel lehet megszerezni, több hónapos várakozást követően. Az országhatárok le vannak zárva, a kiutazáshoz engedélyt kell kérni és csak korlátozottan lehet valutához jutni. A forint nem konvertibilis, külföldön nem lehet vele fizetni. Nyugatról származó termékek csak kis mértékben kaphatóak a kereskedelemben és még McDonald’s sincs Magyarországon. Képregények csak napi és hetilapokban, általában folytatásokban jelennek meg, önálló képregény kiadványok magyar nyelven -a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) Mozaik újságjának kivételével- nem jelenhetnek meg. Külföldről csak a francia kommunista párt képregényes gyermeklapjából, a Pif újságból átvett képregények kerülhetnek be egy-egy magyar gyerek lapba. Elvétve a magyar képregények külföldi közléséért cserébe kapott szocialista országokból származó történetek tűnnek még fel. Ezen kívül idegen nyelvű képregény újság a francia Pif valamint az NDK-ból származó Fix und Foxi magazin volt vásárolható az újságárusoknál, amelyek a nagyobb könyvtárakban is elérhetőek voltak. Amerikai képregényeknek még a nyomát sem lehet látni.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH8YfyZH4o-uZOCtHXYSyVZ-xeT6g9fABjSGLvhvApSVOEMPgNr7R6mmqIcwQVdEWDZyJY_VMGWdh7YwGNn-2oki-kDiVdQlypCOVhNHwbRg7v_t6JFZ6ZIiZBHth5xiPrvtAZEfgruzw/s1600/Hirlappavilon+1973.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="444" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH8YfyZH4o-uZOCtHXYSyVZ-xeT6g9fABjSGLvhvApSVOEMPgNr7R6mmqIcwQVdEWDZyJY_VMGWdh7YwGNn-2oki-kDiVdQlypCOVhNHwbRg7v_t6JFZ6ZIiZBHth5xiPrvtAZEfgruzw/s320/Hirlappavilon+1973.jpg" width="236" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A hetvenes évek szűkös sajtópiacának termékei egy kisméretű újságos bódéban elfértek.</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ugyanakkor újságcikkekben azzal ijesztgettek bennünket, hogy Amerikában falon mászkáló pók és denevér jelmezes önbíráskodó igazságosztók bolondítják a fejlődő ifjúságot. Csak elvétve akadt olyan újságcikk amelyik az említetteken túl felhívta a figyelmet arra is hogy Amerikával ellentétben Nyugat-Európában vannak ennek az elbeszélési formának igazán kiemelkedő alkotásai is, és Franciaországban egyenesen a kilencedik művészetnek nevezik ezt az érdekes képes elbeszélési formát. Úgy tudtuk hogy azt tekinthetjük képregénynek, ami irodalmi művek átdolgozásaként a Fülesben, vagy a Magyar Ifjúságban olvashatunk hétről hétre folytatásokban. Néha antikváriumokban lehetett találni külföldi képregényeket, amelyeket turista útról, vagy diplomáciai szolgálatból hazatérők adtak be, és amit a képregények után érdeklődők pillanatok alatt elkapkodtak. Innen lehetett látni, mi van a vasfüggönyön túl. Komolyabb változást az az időszak hozott, amikor a budapesti Zrínyi Nyomda és a debreceni Alföldi Nyomda megkezdte a képregények bérmunkába történő nyomtatását a nyugat-európai és ezen belül is főleg a skandináv országokba. A visszamaradt és a nyomdai dolgozóknak szétosztott, vagy a nyomdából ellopott példányok bekerültek az antikváriumokba, ami által kezdett kitárulni számunkra a képregényes világ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHG4M61RGfrjHh2xEb1DGR42tKt5eHB_nMdUi4SZj99fXzf_rI4J1Sr_KcrB7CoP1Cou2pu1H0Ro7b3RlgRGY7WxbSfZd-XYKOLapyfos-Anw718t8YQLAEibYGo86DHE4Xsb_3jOja4I/s1600/Corto.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1179" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHG4M61RGfrjHh2xEb1DGR42tKt5eHB_nMdUi4SZj99fXzf_rI4J1Sr_KcrB7CoP1Cou2pu1H0Ro7b3RlgRGY7WxbSfZd-XYKOLapyfos-Anw718t8YQLAEibYGo86DHE4Xsb_3jOja4I/s400/Corto.jpg" width="293" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw2RYRW7IDLuZPYzy6EZeFKDLY9yx_7_QmcRXdgiNqlQ_WTziZKb3zvvjQE88efIG2qVWPYKyjrgLB6Oh607AGNimu98hWAJXHH7Z7J9wTQ2_OHCqswaObkjVPAMoPLtehR8wIkJtcg6s/s1600/hulk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1119" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw2RYRW7IDLuZPYzy6EZeFKDLY9yx_7_QmcRXdgiNqlQ_WTziZKb3zvvjQE88efIG2qVWPYKyjrgLB6Oh607AGNimu98hWAJXHH7Z7J9wTQ2_OHCqswaObkjVPAMoPLtehR8wIkJtcg6s/s400/hulk.jpg" width="278" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjj7H07kbLyOKk2QRvBZtp52HPp2JBDf5h0d5kH5r9nZjqHZxHxocXYEKBmEahbeiKsmrib_MGkfm70DFBTFkgs61hVHCvNgAKmRHrFRsaVwjYGWIMGaLxxqVLayA85ssCQ2D4qDiEjauc/s1600/silver.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1126" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjj7H07kbLyOKk2QRvBZtp52HPp2JBDf5h0d5kH5r9nZjqHZxHxocXYEKBmEahbeiKsmrib_MGkfm70DFBTFkgs61hVHCvNgAKmRHrFRsaVwjYGWIMGaLxxqVLayA85ssCQ2D4qDiEjauc/s400/silver.jpg" width="281" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiE6BhTsnsi6KceTOSGTOH-mHLrddHo-Pkk0k-wVaLTLuuERxrPg4Cb9tiJ7sb73uhxmZtqfBGxFQzQ_3A7_wMcK_HFDM8o1rUtx6DNpNn9yKkbXg4RJ5Zw2PpUtpbfQGw53F73NBa34d4/s1600/spine.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1178" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiE6BhTsnsi6KceTOSGTOH-mHLrddHo-Pkk0k-wVaLTLuuERxrPg4Cb9tiJ7sb73uhxmZtqfBGxFQzQ_3A7_wMcK_HFDM8o1rUtx6DNpNn9yKkbXg4RJ5Zw2PpUtpbfQGw53F73NBa34d4/s400/spine.jpg" width="293" /></a></div>
<br />
Az Alföldi Nyomdából valóságos gyöngyszemek kerültek a kezembe. Szuperhős képregények tömkelege zsebkönyv formátumban és gyönyörű albumokban egyaránt. Olyan jó minőségű papíron és nyomdai kivitelben, amelyen magyar képregény még soha nem került nyomtatásra. Például Pókember, Rahan és Dr. Justice történeteken kívül a Hugo Pratt által rajzolt Corto Maltese sorozat keménytáblás formában. De ami engem először megfogott, az Moebiusnak egy fekete-fehér albuma volt. Hihetetlennek tűnt, hogy ilyen grafikai világgal, ilyen elbeszélési formával, képszerkesztéssel is készülnek képregények.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEx9FDkSd2R2rzXAT6Ll8NaWiYbWSocE-OC4YyS4xxzLw54dSwMnoC00dTlIR3C88F4OJiko5TTE2Lj53iHyOhghMjcIK32jrt3BwBgIp6wTbF9axrI0rnbXMSys9PP9skGjohn2K2I7A/s1600/cimlap.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1161" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEx9FDkSd2R2rzXAT6Ll8NaWiYbWSocE-OC4YyS4xxzLw54dSwMnoC00dTlIR3C88F4OJiko5TTE2Lj53iHyOhghMjcIK32jrt3BwBgIp6wTbF9axrI0rnbXMSys9PP9skGjohn2K2I7A/s400/cimlap.jpg" width="290" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXgcn8rC1QJ-ePMN18CiFSOQb6kt7hOrsz4axmRNx2-bvy0h7LccXrbsAxzKYDfuAq-EN7csUR1Mb5g-K5klxcy00ydnfLcPTbRYHBNqdzE0sN7XbWUq96jvHGULDKCJKAuCIGHRcsGMA/s1600/Moebius+szem.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1005" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXgcn8rC1QJ-ePMN18CiFSOQb6kt7hOrsz4axmRNx2-bvy0h7LccXrbsAxzKYDfuAq-EN7csUR1Mb5g-K5klxcy00ydnfLcPTbRYHBNqdzE0sN7XbWUq96jvHGULDKCJKAuCIGHRcsGMA/s400/Moebius+szem.jpg" width="313" /></a></div>
<br />
<br />
Amikor a nyolcvanas években elkezdtem komolyan foglalkozni a magyar képregény történetével, Zórád Ernő, a legnagyobb tekintélyű magyar képregényrajzoló művész, a Galaktika magazin főszerkesztőjéhez, Kuczka Péterhez irányított. Azt mondta nála többet senki nem tud idehaza a képregényről. Kiváló író, jó szerkesztő és évek óta jár nemzetközi science fiction konferenciákra, találkozókra, van rálátása a nemzetközi képregénypiacra. Egy telefonnal be is ajánlott hozzá, aki jelezte hogy szívesen fogad és amiben tud, a segítségemre lesz. Néhány héttel később meglátogattam a lakásán.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_ooDCrIEiUOfbdyOwiHOW3pwqKeXcSYsGcTKDl_cLkEHBAfpC5KNFpjEvvqcVk8HZzgT2S3jPTpnt-jajtjvG6r2M52Ur0gLbttgs0JrTsyzyvS965k26CU01MUGUqY1CdzLalHaAZ8I/s1600/kuczka.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="791" data-original-width="1284" height="393" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_ooDCrIEiUOfbdyOwiHOW3pwqKeXcSYsGcTKDl_cLkEHBAfpC5KNFpjEvvqcVk8HZzgT2S3jPTpnt-jajtjvG6r2M52Ur0gLbttgs0JrTsyzyvS965k26CU01MUGUqY1CdzLalHaAZ8I/s640/kuczka.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kuczka Péter kiállításmegnyitója az I. Tokaji Nemzetközi Képregényfesztiválon 1993-ben. Mellette még sötét hajjal lesem a szavait.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
A könyvekkel teli dolgozószobájában ültünk le beszélgetni. Miután kellőképpen kifaggatott a terveimről és feltérképezte mit tudok én egyáltalán a képregényről, odalépett egy sarokban tornyosuló könyv, illetve újságkupachoz és kihúzott belőle néhány újságot. Látott már ilyet? - kérdezte. Francia nyelvű Metal Hurlant képregény magazinok voltak. Soha az életbe nem láttam még ilyen újságot. Izgatottan lapozgattam, miközben újabb példányok kerültek az asztalra. Na mit szól hozzá? -kérdezte. Szóhoz sem tudtam jutni. Csak ámultam Richard Corben, Magnus, Philippe Druillet, Enki Bilal, Schuiten, Moebius és Jeronaton fantasztikus rajzain. Míg én az újságokat bújtam, addig mesélt a francia képregényművészetről, és a rajzolókról. Volt akit személyesen is ismert. Előkerültek a képregény albumok is. Ettől a naptól kezdve, egészen új megvilágításba került előttem a képregény. -Válasszon ki néhányat és vigye magával. Tanulmányozza őket. Ha visszahozza, kap újakat - mondta.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaE4n9RiXPP1qwfPAIucoU9x0wWxnnJLl61R2A-dAPXuHCmcUY5gxGeUMayMuokeVgsHvwb4HEFvzd6zrAd5tlDfG7RDBEcd2y9rljeW73OgXA3v_8sLxRU6xtfpHIvWsRT5YLxTIkanc/s1600/metal+2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1241" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaE4n9RiXPP1qwfPAIucoU9x0wWxnnJLl61R2A-dAPXuHCmcUY5gxGeUMayMuokeVgsHvwb4HEFvzd6zrAd5tlDfG7RDBEcd2y9rljeW73OgXA3v_8sLxRU6xtfpHIvWsRT5YLxTIkanc/s320/metal+2.jpg" width="248" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-hNsYg7B8Pq3v2pmzZQIzZTQkqK7YAIRkFor45yRd_wtMdJ1DWWui46co4ynF0BDz3BTbBznolAgOeuuLFrf-GqY-84KSXC7cN96qyMnM5DUo2GFgPwWRfzf5yYMyVeAI6Q6irezgroY/s1600/metal+cimlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1227" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-hNsYg7B8Pq3v2pmzZQIzZTQkqK7YAIRkFor45yRd_wtMdJ1DWWui46co4ynF0BDz3BTbBznolAgOeuuLFrf-GqY-84KSXC7cN96qyMnM5DUo2GFgPwWRfzf5yYMyVeAI6Q6irezgroY/s320/metal+cimlap.jpg" width="245" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVl-SqZf0HxLE0TEZ-uyZCYRgEqwgtXblF4quwSo0jl_8pNmWGbaV6GS-GON8Q1KYkD48ia0yPOIbuZzVkpxEolxS117IkE6LMQqFaWo8oaCo5SqfZnI3oS_EB31RjyaTDyLraUqUIAZg/s1600/SKMBT_C25319101613590_0011.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="495" data-original-width="1600" height="196" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVl-SqZf0HxLE0TEZ-uyZCYRgEqwgtXblF4quwSo0jl_8pNmWGbaV6GS-GON8Q1KYkD48ia0yPOIbuZzVkpxEolxS117IkE6LMQqFaWo8oaCo5SqfZnI3oS_EB31RjyaTDyLraUqUIAZg/s640/SKMBT_C25319101613590_0011.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Druillet űroperája.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZYwfrnaE5Qn0oL5i6gSFQucDUTZkQNYAgQWI9rMU3eVHID3JH2CFdmXYM0cSjEE6LlaOdfE2ZYY16F11GwwKi9rAdPZEFzPSrJxWDx1npBEw4bGivK2DvatiDg83V0e3KGGxtbMc0RBI/s1600/SKMBT_C25319101613590_0010.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1211" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZYwfrnaE5Qn0oL5i6gSFQucDUTZkQNYAgQWI9rMU3eVHID3JH2CFdmXYM0cSjEE6LlaOdfE2ZYY16F11GwwKi9rAdPZEFzPSrJxWDx1npBEw4bGivK2DvatiDg83V0e3KGGxtbMc0RBI/s640/SKMBT_C25319101613590_0010.jpg" width="484" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Schuiten preciziós rajzi világa.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8WT3iz3NksfuhXRqmmdU_lMlV3nrrse13iYFoH9ZoZ914GcnLg79VQLTGbBHboGh7-fytZL_JypedGtFVYGMnCHIoyOjMzL6phh5jXzUgf94AAJx42fspIeApkIMfWVd9DtexS_4Lo2g/s1600/jeronaton.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1237" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8WT3iz3NksfuhXRqmmdU_lMlV3nrrse13iYFoH9ZoZ914GcnLg79VQLTGbBHboGh7-fytZL_JypedGtFVYGMnCHIoyOjMzL6phh5jXzUgf94AAJx42fspIeApkIMfWVd9DtexS_4Lo2g/s640/jeronaton.jpg" width="494" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jeronaton festett képregénye.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
A vonaton hazafelé, gyerekes izgalommal nézegettem Philippe Druillat eszeveszett űroperáját a Salammbôt és hitetlenkedtem Jeronaton festményképregényén. Aztán a kezembe került az a szám, amiben ott volt egy színes sci-fi képregény olyan egyszerű és átlátható vonalas rajzokkal, amiről azt gondoltam hogy ilyet talán még én is tudnék rajzolni. Pontosan lehetett látni hol kezdődnek a vonalak, hol érnek véget és milyen felületet foglalnak magukba. A háttérben egyszerű mértani formák, gúlák, hengerek, oválisok, amelyek tökéletesen el vannak helyezve a térben. Még talán vonalzót és körzőt is lehetne használni a megrajzolásukhoz. Kínálták magukat a rajzok. Csak ahhoz, hogy az ember meghúzza ezeket a rém egyszerű vonalakat, nagyon tudni kell rajzolnia. Kerestem a rajzoló nevét. Moebius!<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOAB39yJNOT-jnhnhcOhUJS_sA_MEucf6JbmyuEjv1RWl25BXLEQ3UAGgxMquCb9oj5vh4aCiAROsp41ZjevWcjm_cDyFoshfApbUvIAVrw4npO50Ho-Zx3EBTBABu4TUT2HGVIpkPDPs/s1600/SKMBT_C25319101613590_0021.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1271" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOAB39yJNOT-jnhnhcOhUJS_sA_MEucf6JbmyuEjv1RWl25BXLEQ3UAGgxMquCb9oj5vh4aCiAROsp41ZjevWcjm_cDyFoshfApbUvIAVrw4npO50Ho-Zx3EBTBABu4TUT2HGVIpkPDPs/s320/SKMBT_C25319101613590_0021.jpg" width="252" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ03F-Zn0CEi9o1z6C3zZYySJt0r-TISAl1e6OiVVnCPAr0LHdGnYrutNSIYhDU175mcoRgWb4IlMOqaM8ryB4Lxbd4PVNTENH-_HPYITyEUJfsXCFsLImHhis3eBLItyKI0JmsWkWCgA/s1600/SKMBT_C25319101613590_0024.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1236" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ03F-Zn0CEi9o1z6C3zZYySJt0r-TISAl1e6OiVVnCPAr0LHdGnYrutNSIYhDU175mcoRgWb4IlMOqaM8ryB4Lxbd4PVNTENH-_HPYITyEUJfsXCFsLImHhis3eBLItyKI0JmsWkWCgA/s320/SKMBT_C25319101613590_0024.jpg" width="245" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
Kuczka Péter erről a fickóról mesélt nekem néhány órával azelőtt. A történet főhőse egy John Difool nevű figura volt. A kalandjai folytatásokban jelentek meg a Metal Hurlant magazinban 1981-1988 között. Egy ideig úgy jártam Kuczkához, mit a könyvtárba. Tudatosan kerestem az olyan újságokat, amelyekben Moebius rajzai voltak. Ráadásul felhívta a figyelmem arra, hogy iratkozzak be a Francia Intézet könyvtárába, mert ott rengeteg képregény van és ha tanulmányozni akarom ezt a műfajt ott nagy segítségemre lesznek. Kincseimet megmutattam Sváb Józsi barátomnak, akit szintén elvarázsoltak ezek a fegyelmezett, de könnyed vonalak, amelyekkel látszólag olyan egyszerűen lehet karaktereket teremteni. Ezeknek a rajzoknak a hatására alakította ki ő is a maga rajzstílusát, amelyet az 1988-ban indult Menő Manó képregénymagazinunkban lehetett látni először. Sokat próbáltam én is alkalmazni ezt a vonalvezetést, de kifogott rajtam a feladat. Később, amikor kiadtuk a Menő Manó magazint és sokat utaztam Olaszországba, minden alkalommal sorra jártam az általam ismert antikváriumokat és a Metal Hurlant több számát is begyűjtöttem részben a francia kiadásból, de a legtöbbet az olasz változatból. Így bukkantam rá arra a számra is, amelyben részletesen foglalkoztak Moebius és Jodorowsky közös munkájával a Düne című filmes projekt előkészületeivel.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_Zd4kpk6HXScFvhyphenhyphenTp8SKyva9KSSfJrvPPvGMq2k1b16dVIsF44iMFKHyaVq2MpY31-2y_7-_svnmmmReksDLy6u4vvuVZ85Js62tXuVPgIv401_lcP2yEaXwkIc4lHGi98898L5LX5E/s1600/met%25C3%25A1l+cimlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1210" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_Zd4kpk6HXScFvhyphenhyphenTp8SKyva9KSSfJrvPPvGMq2k1b16dVIsF44iMFKHyaVq2MpY31-2y_7-_svnmmmReksDLy6u4vvuVZ85Js62tXuVPgIv401_lcP2yEaXwkIc4lHGi98898L5LX5E/s320/met%25C3%25A1l+cimlap.jpg" width="241" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZXP_MjDx8G0pAsUk6eK89TPB4ryVcdmzLtIi9ac2dzz36gHXJpIxMCWIh89H_ggsX2qHHqIiYNbAKL39Ttdo_ILbw1mh_5Ec1scwa9jDvlc7J3ZxwNPSOW47oL39lmEOSzIqewHJg_fM/s1600/jodor.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1191" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZXP_MjDx8G0pAsUk6eK89TPB4ryVcdmzLtIi9ac2dzz36gHXJpIxMCWIh89H_ggsX2qHHqIiYNbAKL39Ttdo_ILbw1mh_5Ec1scwa9jDvlc7J3ZxwNPSOW47oL39lmEOSzIqewHJg_fM/s320/jodor.jpg" width="238" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
1975-ben nagyszabású filmprojekten dolgozott együtt a két alkotó. Jodorowsky a Frank Herbert által írt Dűne című könyvből szeretett volna filmet forgatni, amihez számtalan híres alkotót kért fel. Orson Welles, Alain Delon, Salvador Dali és Mick Jagger. A látványtervek nagy részét Mobius készítette, de a filmből a költségvetés várható túllépése miatt, végül semmi nem lett. A munkakapcsolat azonban megmaradt Moebius és Jodorowsky között és elkezdtek dolgozni az Incal univerzumon, részben a filmhez készült anyagok felhasználásával. Ennek a történetnek lett a főhőse John Difool, a magánnyomozó. Nem szeretném leírni a történetet, hiszen azt már sokan megtették, de a rajzi világáról annál kevesebb szó esett.<br />
Amikor középiskolás koromban felvételire készülve komolyan elkezdtem rajzolni, tanárom, Berecz András festőművész sokáig nem engedett portrét rajzolni. Azt mondta amíg nem tudok koponyát tisztességesen rajzolni, nem tanulom meg az anatómiát, a perspektívát, addig ne kezdjek az élő modell utáni rajzoláshoz. Hónapokon keresztül csontokat rajzoltam, amiben mindig voltak hibák. Sokszor felhívta a figyelmem, hogy a rajzaim síkban vannak, nincs mélységük, térbeliségük. Kiváló a plasztikai érzékem, de a rajzok nem emelkednek ki a papírból. Közel álltam hozzá, hogy abbahagyom az egészet, mígnem egy nap megtört a jég, Megmozdultak a rajzaim és neki láthattam az élő modell utáni rajzolásnak. Amikor visszanéztem a korábbi munkáimat, már másképpen láttam mindent és utólag megértettem a mesterem észrevételeit. Rendkívül nehéz feladat a mélység, a térbeliség és az anatómiai pontosság ábrázolása. Leginkább nehéz feladat ezt néhány vonallal elérni.<br />
Moebius rajzain ez fogott meg. Néhány vonallal úgy ábrázolni mozgásban lévő alakot, hogy le tudja tisztítani a rajzról a felesleges vonalakat majd megtalálja és jó helyre húzza azt a keveset, amitől a karakternek tömege, teste és térbelisége lesz. A formák tónus értékeit mindössze néhány látszólag odavetett tollvonással tudja érzékeltetni. Több alkotó aprólékos részletességgel ábrázol jeleneteket és mégis gyakran felborul a kép egyensúlya, szemmel láthatóvá válnak az apró, vagy kevéssé apró rajzi hibák. Moebius esetében érezni a magabiztosságot. A legapróbb vonalak is a helyükön vannak. Ha kell lebegnek az alakok, míg egy másik képen a földet érésnél érezhető a karakter stabilitása. Látszólag egyszerű grafikák, amelyek mögött alapos anatómiai tudás, hatalmas rajzi gyakorlat és a perspektivikus ábrázolás alapos ismerete rejlik.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE0Zi2rv9ZiZhCbo7xQw9gUjT_KNfL-6OtcLSP0WqLCEWyJrbls-mK9YnsWnfHqC40sBNfhyphenhyphenEmIJt2LgwD3sQQEyYPowfWFp0fmATdS7RUoHfwZMkG4rbrHRUjremANBVC_kZEc4GLyaw/s1600/SKMBT_C25319101613590_0044.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1229" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE0Zi2rv9ZiZhCbo7xQw9gUjT_KNfL-6OtcLSP0WqLCEWyJrbls-mK9YnsWnfHqC40sBNfhyphenhyphenEmIJt2LgwD3sQQEyYPowfWFp0fmATdS7RUoHfwZMkG4rbrHRUjremANBVC_kZEc4GLyaw/s640/SKMBT_C25319101613590_0044.jpg" width="490" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
Később elkészült a történet előzménye, a fiatal John Difool kalandjai, amit én az olasz L'Eternauta folyóiratban láttam, és nagy érdeklődéssel tanulmányoztam. Ennek a történetnek a rajzolója egy szerb grafikus, Zoran Janjetov volt, akit volt szerencsém személyesen is megismerni. A Jugoszláviai háború idején sokan menekültek el Szerbiából. Nagy részük valamelyik nyugat európai országba távozott, de sokan ragadtak itt Magyarországon is. Több képregényrajzoló is akadt köztük, akik jobb híján a Semic Interprint kiadónál kerestek grafikusi munkát. De mivel a kiadó leginkább csak külföldi licencek alapján adott ki újságokat, kivétel a Kretén magazin, ezért ott nem volt lehetőség számukra. Mivel nekem jó kapcsolatom volt a Semic-kel, dolgoztunk együtt és támogatták a projektjeimet, több rajzolót is hozzám küldtek, azzal a lehetőséggel, hogy én foglalkozom magyar rajzolókkal és tervezem újabb képregénymagazin kiadását. Akkoriban Comix címmel szerettünk volna lapot indítani. Az egyik ilyen rajzoló Zivkov Andricin István volt, aki részt vett és segített az I. Tokaji Nemzetközi Képregényfesztivál szervezésében is és én is nyitottam meg kiállítását Szegeden. Sokat beszélgettünk a szerbiai rajzolókról, akik közül többen, mint háborús menekültek, már akkor sem itt Magyarországon képzelték el a jövőjüket, hanem Amerikába, vagy leginkább Franciaországba igyekeztek. Zivkov Andricin István több szerb rajzolóra hívta fel a figyelmem és többekkel beszélgettünk is az együttműködés lehetőségeiről.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-vcbk9wcxCjtEnKF0sURPlMKJCmZjcxw75Q1vmIflUECLJVDWE_gGPSK5DVleQ9EBpp9bGS-zcs-wESx2iIh9BmGXAWzFpZPwYQw7sM8UpawJvTP7hJ1fe8LGoCXNfs5jWImNyPUnqmg/s1600/SKMBT_C25319101613590_0012.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1243" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-vcbk9wcxCjtEnKF0sURPlMKJCmZjcxw75Q1vmIflUECLJVDWE_gGPSK5DVleQ9EBpp9bGS-zcs-wESx2iIh9BmGXAWzFpZPwYQw7sM8UpawJvTP7hJ1fe8LGoCXNfs5jWImNyPUnqmg/s320/SKMBT_C25319101613590_0012.jpg" width="248" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidBqq6LwxTDarMpQycpogL3vabzcm21J2AT4qFPDRmjXs8eHBjWN3ObPlUPgB9sNfirkSGpqueF7-pWz6x20wEEH3x-EJl2GJLq7VxMIA5RrYiEtNu37evC450eJxpG05jCoe3AiM9oBI/s1600/SKMBT_C25319101613590_0029.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1173" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidBqq6LwxTDarMpQycpogL3vabzcm21J2AT4qFPDRmjXs8eHBjWN3ObPlUPgB9sNfirkSGpqueF7-pWz6x20wEEH3x-EJl2GJLq7VxMIA5RrYiEtNu37evC450eJxpG05jCoe3AiM9oBI/s320/SKMBT_C25319101613590_0029.jpg" width="233" /></a></div>
<br />
<br />
Sokat beszélt egy Janjetov nevű rajzolóról, aki már régóta külföldre dolgozik, de Szerbiában él és Ő rajzolja Moebius népszerű képregényhősének fiatalkori kalandjait, az Ifjú John Difool címmel. Egy alkalommal Szegedre invitált, hogy most lehetőségem lenne megismerkedni vele, mert utazik Párizsba és egy rövid ideig a Tisza parti városban időzik. Kocsiba ültem és a megbeszélt időben találkoztunk Szegeden egy hangulatos cukrászdában. Magammal vittem a L'Eternauta folyóiratnak azokat a számait, amelyekben közölték az ifjú John Difool kalandokat és természetesen dedikáltattam őket. Elmesélte, hogy fiatal rajzolóként hogy próbált érvényesülni a képregényes világban, nem túl nagy sikerrel. Egy alkalommal azonban lehetőségük nyílt a szerb rajzolóknak, hogy Párizsban bemutathassák rajzaikat. A kiállításnak meglehetősen nagy sikere volt, ahol felfigyeltek Moebius stílusára hajazó munkáira és felajánlották számára, hogy a színezője legyen Moebius képregényeinek. Örömmel vállalkozott a feladatra és lelkesen nekilátott a munkának.. Sikertelenül! Moebiusnak nem tetszettek a színezései. Eleinte túl harsányak voltak, majd túl visszafogottak. Janjetov úgy ítélte meg soha ilyen szép színekkel még nem dolgozott és nem értette miért nem jó amit csinál. Itt éreztem párhuzamot az én kezdeti koponya rajzaim sikertelenségével. Rengeteg tanácsot kapott és kitartóan próbálkozott. Végül megértette a Moebius féle színhasználatot és megkapta a megbízást. Amikor összehasonlította a régebbi próbálkozásait az elfogadott színvilággal, akkor látta hogy menyi finomság, visszafogottság és aprólékosság rejlik Moebius színvilágában. Rengeteget tanult, megfogadta mestere tanácsait és tovább tökéletesítette rajztudását is. Így amikor A forgatókönyv író Jodorovszky előállt az Ifjú John Difool ötletével, már készen állt egy kiváló rajzoló, hogy hűen kövesse Moebius rajzstílusát és most már a saját neve alatt jelenhessen meg a világhírű képregény előzmény története.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3sZvrRYgRBFK2SeBTAhQsR2yu_ih7AW7GBhntqYDZLSWzVj0pWSB2OO8OmJwE3FsLOhIB-f4quTjvATJ-W5sfImobbOYisSUt3VHt6du2LePHZ6VnCXA5jzy1JTzGO39cqDZoRK7wxoY/s1600/SKMBT_C25319101613590_0034.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1337" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3sZvrRYgRBFK2SeBTAhQsR2yu_ih7AW7GBhntqYDZLSWzVj0pWSB2OO8OmJwE3FsLOhIB-f4quTjvATJ-W5sfImobbOYisSUt3VHt6du2LePHZ6VnCXA5jzy1JTzGO39cqDZoRK7wxoY/s640/SKMBT_C25319101613590_0034.jpg" width="534" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Janjetovtól Szegeden kapott rajzom.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
Ilyen előzmények után került a kezembe 2018-ban az Incál képregény első kötete. Nem lehet elégszer dicsérni a Pesti Könyv Kiadót, hogy vállalkozott egy ilyen ma már klasszikus alkotásnak számító mű kiadására. Harminc évvel az eredeti megjelenést követően hat kötetben került az olvasók elé. Igényes, szép nyomdai kivitelezésben, kemény, táblakötésben. Az egyedi kiadványokhoz vonzódók számára limitált példányszámban, más címlappal, élfóliázott változatot is nyomtattak.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWu5a5t-mVxytWoQ3Vj5rl1RycxcuM54QxjqjyDvFGIlIqK7BehKhkQdScz8Zz3x0dcZBCAr66TE08f34eu7Btwfhv81p6QzrSaWz6lCp4HgvBmme_K5TlH5-zb3ITikQNrc-DD4JQSlg/s1600/SKMBT_C25319101613590_0043.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1206" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWu5a5t-mVxytWoQ3Vj5rl1RycxcuM54QxjqjyDvFGIlIqK7BehKhkQdScz8Zz3x0dcZBCAr66TE08f34eu7Btwfhv81p6QzrSaWz6lCp4HgvBmme_K5TlH5-zb3ITikQNrc-DD4JQSlg/s200/SKMBT_C25319101613590_0043.jpg" width="150" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYY72mCn5QIZcLdp5rr7yKjZ8BB30ChnumdGtJO0bLMHZZyQ5_nzOgsPsMu7tRNrX53NXDMmkEeAdP7wIbrjbithueZfqlCQizv604HjRS0Um4GeM4SO3OOnk2XC6-Sk4qt1NibbYO2YE/s1600/SKMBT_C25319101613590_0042.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1215" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYY72mCn5QIZcLdp5rr7yKjZ8BB30ChnumdGtJO0bLMHZZyQ5_nzOgsPsMu7tRNrX53NXDMmkEeAdP7wIbrjbithueZfqlCQizv604HjRS0Um4GeM4SO3OOnk2XC6-Sk4qt1NibbYO2YE/s200/SKMBT_C25319101613590_0042.jpg" width="151" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR-xwMUxeC2BwCsCnwzSyZHzldjWUMBJIuaj9wb9BjbDG9FkHAZ_is3WzJoqxqGw0TbQxfDHGFbLd3hQWZPNfuLpDpc0eJZOu0M_j-OlnUkit6rEooTtMqScA3JCFAC01MU_37rLyLH_I/s1600/SKMBT_C25319101613590_0041.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1213" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR-xwMUxeC2BwCsCnwzSyZHzldjWUMBJIuaj9wb9BjbDG9FkHAZ_is3WzJoqxqGw0TbQxfDHGFbLd3hQWZPNfuLpDpc0eJZOu0M_j-OlnUkit6rEooTtMqScA3JCFAC01MU_37rLyLH_I/s200/SKMBT_C25319101613590_0041.jpg" width="151" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyMcfC931zBEkd5_UxBDg_AHo0oMQgcGMB9gjVrsI0VBJJQ_hVj-61rwKu05ZS-XwDMsf_YeGo0XvmLZNdEfsYd0ujbbLDrYUcf4m51hnokNxskpFlHEQpUIEU3d0fbFPpIQv4Yv977XI/s1600/SKMBT_C25319101613590_0038.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1221" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyMcfC931zBEkd5_UxBDg_AHo0oMQgcGMB9gjVrsI0VBJJQ_hVj-61rwKu05ZS-XwDMsf_YeGo0XvmLZNdEfsYd0ujbbLDrYUcf4m51hnokNxskpFlHEQpUIEU3d0fbFPpIQv4Yv977XI/s200/SKMBT_C25319101613590_0038.jpg" width="152" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvXScOaknG_Ozi3ZkDcA-yv_3n8U25QDYoaF4QVEGqrpwj-RbFmU6DulZPOvA5zmOtrtkrnLv4gPtL_E9fChWwdb_GT8_Lr-JZVe3NcrsSjtPCRtH9Zq9aBLhRJU20rbtx8cvzqjb82Ig/s1600/SKMBT_C25319101613590_0039.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1183" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvXScOaknG_Ozi3ZkDcA-yv_3n8U25QDYoaF4QVEGqrpwj-RbFmU6DulZPOvA5zmOtrtkrnLv4gPtL_E9fChWwdb_GT8_Lr-JZVe3NcrsSjtPCRtH9Zq9aBLhRJU20rbtx8cvzqjb82Ig/s200/SKMBT_C25319101613590_0039.jpg" width="147" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5iWYLm0TuyjKI5lO1rE6fnkdhqfnCPo0hTRSPeVAxjlE0abrLk6eKRYqPoYk594MfaCgfeuME15p4b84PoOsmRhfuWjvufyUWiWCMFb7YRtKHDFbcWN_zArfD4DiehYQF_OZTRDEvNgA/s1600/SKMBT_C25319101613590_0040.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1195" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5iWYLm0TuyjKI5lO1rE6fnkdhqfnCPo0hTRSPeVAxjlE0abrLk6eKRYqPoYk594MfaCgfeuME15p4b84PoOsmRhfuWjvufyUWiWCMFb7YRtKHDFbcWN_zArfD4DiehYQF_OZTRDEvNgA/s200/SKMBT_C25319101613590_0040.jpg" width="149" /></a></div>
<br />
<br />
Úgy gondolom vannak a képregény történetének olyan alkotásai, amelyek mind a mai napig élvezhetők és megismerésük szükséges ahhoz, hogy a most felnövő, képregényt olvasó generáció megfelelően tudja értékelni ennek a különös elbeszélési módnak a fejlődését. Ismerje meg az előzményeket és azt az utat, amit végigjárva elérkezett a mai formájához. Természetesen nem nyolcvan, száz évvel ezelőtti hősök történeteinek mai kiadására gondolok, bár az sem lenne hiábavaló, annak ellenére hogy a piacképessége erősen megkérdőjelezhető lenne. De szívesen olvasnám az európai alkotók közül Moebius másik énjének western történetét Blueberry hadnagyról, Philippe Druillet impozáns űroperáját a Salammbôt, vagy Hugo Pratt, Milo Manara, Schuiten, Serpieri, Guido Crepax kiváló munkáit igényes album formájában. A Kockás és a Fekete Fehér Kockás magazinoknak köszönhetően fel-felvillannak értékes alkotások és a Fumax Kiadó is -más területről ugyan- valóságos képregényes gyönyörök kertjét tár elénk, eddig idehaza soha nem látott exkluzív albumaival, de engedjétek meg nekem hogy telhetetlen legyek.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-70887267238647300312019-12-11T12:10:00.000+01:002019-12-11T12:10:58.361+01:00Zórád Ernő legjobb képregénye - Zórád Ernő szerint<div style="text-align: justify;">
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy sokat beszélgethettem Zórád Ernővel, az egyik legkiválóbb magyar képregényrajzoló művésszel. Ezeknek a beszélgetéseknek egy jelentős részét mikrofon előtt folytattuk és igyekeztem kifaggatni az életéről, a munkásságáról, a hazai képregény történetéről. Sokszor összefüggéstelen társalgások voltak ezek, mindig arról kérdeztem, ami éppen az eszembe jutott. Miután a sok információt sikerült nagy vonalakban rendeznem magamban, egy barátommal elhatároztuk, hogy összehozunk vele egy rendezett beszélgetést és ezt filmre vesszük. Maradjanak meg az utókor számára ennek a kiváló grafikusnak a gondolatai a képregényről, munkamódszeréről és a kortársairól. Felhívtam telefonon és előadtam a szándékaimat. Nem lelkesedett különösebben az ötletért, arra hivatkozott, hogy az utóbbi időben mindenki vele akar interjút készíteni, egymásnak adják a kilincset az otthonában az újságírók és már kezd terhes lenni számára ez a népszerűség. De a többéves kapcsolatunkra való tekintettel, végül beleegyezett az interjúba és megbeszéltünk egy időpontot. A találkozó közeledtével azonban kiderült hogy technikai felszereltség hiánya miatt el kell halasztanunk a beszélgetést. Teljes lelki nyugalommal hívtam fel, hogy új időpontot kérjek tőle a felvétel elkészítésére. Zórád szó nélkül végighallgatott, - nem beszéltem hosszan - várt néhány másodpercet, majd szó szerint beleordított a telefonba.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Mit képzelsz te magadról? - ordította és kérdőre vont. Hogy merem én beosztani az idejét? Ő egy beteg ember! Kikéri magának, hogy őt bárki is ugráltassa. Eltartottam a fülemtől a telefont, úgy hallgattam, ahogy hosszasan pöröl velem. Végül csend lett. Én nem mertem megszólalni, legszívesebben szégyenkezve letettem volna a telefont. Végül Zórád csendesen megszólalt. Mivel téged kedvellek, kapsz egy másik időpontot - mondta megenyhülve. Ha ez nem jó, le is út, fel is út és nincs interjú. Hosszasan hálálkodtam és a döbbenettől csak nehezen tértem magamhoz.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg48AlpK-E7seNJK5CNSG5dX0tAjoMFgcAMxUNM3KPzdv7Gs0oiK4gQKiUTjn06GYmZoRhuXGhVnJI_VyRbigqkCKrwWbw3ZHHLF9IHD2roLA3ZjmJyRcVrJNsCmsN0Sssc6Q0VvkfY9lU/s1600/Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="999" data-original-width="1600" height="396" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg48AlpK-E7seNJK5CNSG5dX0tAjoMFgcAMxUNM3KPzdv7Gs0oiK4gQKiUTjn06GYmZoRhuXGhVnJI_VyRbigqkCKrwWbw3ZHHLF9IHD2roLA3ZjmJyRcVrJNsCmsN0Sssc6Q0VvkfY9lU/s640/Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+6.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Zórád Ernő (Balassagyarmat, 1911. október 16, <span style="background-color: white; color: #222222; font-family: sans-serif; font-size: 14px; text-align: left;">–</span> Budapest, 2004. április 8.)</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ha jól emlékszem tizenegy órára adott időpontot és azt mondta, mindössze egy órát szán ránk. Délben hozzák neki az ebédet, és ebéd után lefekszik aludni. Nem sok idő, de legalább van esély hogy elkészül az interjú. A megbeszélt időpontnál valamivel hamarabb érkeztük. Haragnak, vagy bármiféle rosszallásnak nyomát sem láttuk rajta. Előre küldött a nappaliba, mondván én már úgy is jól ismerem a járást, rendezkedjünk be a forgatáshoz és ő is jön azonnal. A biztonság kedvéért vittem magammal egy üveg konyakot, amit jól láthatóan elhelyeztem az asztalra. Amikor bejött, azonnal észrevette és rákérdezett, hogy került ez ide. Miután elnézést kértem a múltkori afférért, leültünk beszélgetni. Elmondta, hogy neki agy-érelmeszesedése van, ezért előfordulhat hogy elfelejti, mit akart mondani és félbeszakad a mondandója. Ilyenkor nyugodtan töltsek egy kis konyakot, mert az értágító és segít neki abban, hogy folytathassa a mondandóját. A konyaknak más hasznát is vettük. Amikor nem találta a szemüveg tisztító kendőjét, egy kevés konyakot öntött a zsebkendőjére és azzal tisztította meg a lencséket, mondván, az alkohol dezinficiál. Zórád Ernő készült a forgatásra. Gondosan előkészítette azokat az anyagokat, amelyeket fontosnak ítélt a beszélgetésünk szempontjából. Elindult a felvétel és elég alaposan körbejártuk a munkásságát. A tervezett egy órából négy lett. Időközben valóban meghozták az ebédet, de úgy döntött hogy majd később fog enni. A konyak is fogyott, aminek köszönhetően a beszélgetés vége felé már Zórád énektudását is megismerhettük.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/ZUU7Pxjc3Yg/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/ZUU7Pxjc3Yg?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<br />
Fantasztikus délután volt. De a legizgalmasabb az volt, ahogy a rajzstílusát az eredeti képregényoldalak előcitálásán keresztül megismerhettem. Akkor már befejezettnek tekintette képregényrajzolói működését és úgy ítélte meg, hogy az életművéből az utolsónak megrajzolt Hajdúk kapitánya a legjobban sikerült képregénye. Beszélgetéseink során többször panaszkodott, hogy mennyire nem volt elégedett a Cs. Horváth Tibor által írt forgatókönyvekkel. Több alkalommal ki is javította az általa írt szöveget, mert silánynak találta és úgy ítélte meg, nem illik az adott irodalmi mű eredeti szerzőjének stílusához. Cs. Horváth ezen végtelenül felháborodott és azzal vádolta Zórádot hogy beirkálásaival tönkretette az ő képregényét. Mi az, hogy az Ő képregénye? - méltatlankodott ezen Zórád. Kép-regény! A kép van először - magyarázta. A rajzoló ezért sokkal fontosabb. A rajzokkal kell megteremteni annak a kornak a hangulatát, amelyikben a történet játszódik. A rajzolónak kell visszaadni az eredeti író regényének a szellemiségét. Zórád ennek érdekében az európai képregény művészetben is egyedülálló kollázstechnikát alakított ki, amelynek a legsikeresebb darabja a Heltai Jenő regényéből készült Family Hotel, amely színesben önálló kiadványként is megjelent. Ezt a kollázstechnikát fejlesztette tökéletesre a Hajdúk kapitánya című történetben, amely eredetileg a Fülesben jelent meg 1992-ben. Ebben a történetben új munkamódszert alkalmazott.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJdWiLAPHdA3-m-9wz_UqPj9lqR4nc6viCovk7Fdzam8AaVyOEycbQIgAARA182mqjKZMzLqTo5xAmBF5BjZVp4tAuDXXfD_Ustvc3F3hNyu4MYDEFtYp5VitVkejYXPwTzaJ2qdYPpbE/s1600/12.TIF" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1137" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJdWiLAPHdA3-m-9wz_UqPj9lqR4nc6viCovk7Fdzam8AaVyOEycbQIgAARA182mqjKZMzLqTo5xAmBF5BjZVp4tAuDXXfD_Ustvc3F3hNyu4MYDEFtYp5VitVkejYXPwTzaJ2qdYPpbE/s400/12.TIF" width="283" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTwZFfyiE-EXqLCo4zOBqqcecAFEJxbn4vmDhmdvfd7bT8V59xbIr-eyebegL_S2K6Nfvo5Qnpt-XCqgIpwtzz_KlLnx4GFFyi5ECurTiGAFViemddjxZFb5KjEHc18nwmwVsdVPVnHJI/s1600/10_1.TIF" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1215" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTwZFfyiE-EXqLCo4zOBqqcecAFEJxbn4vmDhmdvfd7bT8V59xbIr-eyebegL_S2K6Nfvo5Qnpt-XCqgIpwtzz_KlLnx4GFFyi5ECurTiGAFViemddjxZFb5KjEHc18nwmwVsdVPVnHJI/s400/10_1.TIF" width="303" /></a></div>
</td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Karel <span style="background: rgb(252 , 252 , 252); font-family: "times new roman" , serif; font-size: 11pt; line-height: 107%;">Č</span>apek: Harc a szalamandrákkal Szöveg és rajz Zórád Ernő. A képregényoldalon jól látszanak a kivágott képek és az előre kiszedett szövegek beragasztásai. (A jogtulajdonos kArton galéria engedélyével)</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Miután elolvasta Fehér Tibornak a Hajdúk kapitánya című regényét, komoly kutatást végzett a lexikonokban és történelmi könyvekben. Internet hiányában, újságokból kivágott képgyűjteménnyel rendelkezett. Olvasott, széles műveltségű ember volt, aki gondosan kivágott és félretett minden olyan képet, amelyről azt gondolta, hogy valaha még hasznát veheti egy-egy képregényében. Az eredeti regény alapján kialakította a képes elbeszélés dramaturgiáját. Oldalakra, majd képkockákra bontotta a történetet, majd az egészet odaadta Cs. Horváth Tibornak, hogy ez alapján írja meg a forgatókönyvet. A grafikus látásmódja alapján készült el az irodalmi forgatókönyv, amibe Zórád még ezt követően is belejavított, a látványvilághoz igazítva a szöveget. Amíg a forgatókönyv készült, a grafikus begyűjtötte azokat a dokumentumokat, korabeli metszeteket, amelyek segítségével hitelesen vissza kívánta adni a történelmi kor és az eredeti irodalmi mű hangulatát.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRenRt4RwmK84LxoRH2BQ1Iq7LIK1EaL8UqArMJ-muc-XEVP4MM7sqyadlp_LMw8Lm4Klv9UDmqyURkLaZhSLVOH7XkHMe669K5J0PPW7MIdaCWB4Gde6IbcB0maVwJTT57p0I5zmqqPo/s1600/05.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1136" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRenRt4RwmK84LxoRH2BQ1Iq7LIK1EaL8UqArMJ-muc-XEVP4MM7sqyadlp_LMw8Lm4Klv9UDmqyURkLaZhSLVOH7XkHMe669K5J0PPW7MIdaCWB4Gde6IbcB0maVwJTT57p0I5zmqqPo/s640/05.jpg" width="454" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fehér Tibor: Hajdúk kapitánya Szöveg és rajz Zórád Ernő. A képregény valamennyi jelenete, önálló grafikai alkotás<br />
(A jogtulajdonos kArton galéria engedélyével)</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="text-align: justify;">De ebben a képregényében szakított a korábbi kollázstechnikával és nem a metszeteket ragasztotta be a rajzok közé, hanem mindent pontosan átrajzolt. Nyomtatásban úgy tűnik, mintha ebben az esetben is kollázsokat látnánk, pedig nem. Itt minden precízen meg van rajzolva, az eredeti dokumentumok alapján. Rajztechnikája kifinomult és olyan természetességgel rajzolta meg a jeleneteket, hogy minden képrészlet önálló grafikai alkotásként, illusztrációként is megállja a helyét. Nem rajzolt képkockákat, de mégis pontosan érzékeltette, hol vannak a jelenet határai. A "keretek" grafikai értékük révén egyrészt értelemszerűen elválasztják egymástól a történéseket, másrészt egységes szerkezetbe foglalják az oldalt. Ragyogóan oldotta meg a képregény rajzolásának egyik legnehezebb feladatát, hogy a történet elmesélésén túl esztétikai élményt is nyújtson az olvasó-nézőnek. Ebben az esetben ugyanis nem csak a szövegen keresztül értelmezzük a történetet, hanem a képrendszer is vezeti a szemünket. Ezáltal olyan tökéletes történetmesélést hozott létre, amelyben már nem volt szükség a szájbarágós szóbuborékokra, amelyeken még külön kis nyilacskák jelzik a beszélő személyét. Zórád esetében a rajzok kompozíciójának szerves része a szövegfolt. A tipográfiai elem folthatásánál fogva fontos része a képregény szerkezetének. Ezt erősíti a rajzok stílusához igazodó betűtípus.</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/T08r85Wa2Jw/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/T08r85Wa2Jw?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Zórád képregény rajzolásának kezdeti időszakában még a rajzolók, esetleg valamelyik megbízottjuk, még kézzel írta a szöveget a képregényekbe. Ez egyrészt nehezen volt korrektúrázható és hiba esetén nehezen lehetett javítani. Másrészt - ahogy ezt Zórád is tette - a rajzoló, a beírás közben változtathatott a szövegen, Cs. Horváth Tibor erős felháborodására. Többek között ezért döntött úgy Cs. Horváth, hogy előre kiszedeti a nyomdában a szöveget, amit a rajzoló már kénytelen beragasztani a képen kijelölt helyre. A rajzolónak így kevesebb lehetősége volt a szöveg módosítására. Ez már a szerkesztőségnek is biztonságot jelentett, mivel a szöveg korrektúrázását szedéskor a nyomdában elvégezték. Kisebb eséllyel kerültek így a szövegbe elírások, esetleg helyesírási hibák.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVWtkHfFr954KD3wnFrHwdK1xH6c2kZXK7ksif1qibkoDA1LjcYPaBgdRoQKBqW_tcuK0xQfUWmAs2JWl67MtbZmEFJW9VGDB5y9P0Y38Ig9efJWKqWvDCa9KLdeTfQHC3jnBoBNvS_S0/s1600/38.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1150" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVWtkHfFr954KD3wnFrHwdK1xH6c2kZXK7ksif1qibkoDA1LjcYPaBgdRoQKBqW_tcuK0xQfUWmAs2JWl67MtbZmEFJW9VGDB5y9P0Y38Ig9efJWKqWvDCa9KLdeTfQHC3jnBoBNvS_S0/s640/38.jpg" width="460" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fehér Tibor: Hajdúk kapitánya. Szöveg és rajz Zórád Ernő<br />
(A jogtulajdonos kArton galéria engedélyével)</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
A Hajdúk kapitánya igazi illusztrátori munka. Nagyon jól hangsúlyozza egy oldalon belül a lényeges eseményt. Kiemeli azt, amit fontosnak tart és háttérbe helyezi azt, ami csak előkészíti a "nagy" jelenetet. A finom, vékony vonalakat acélhegyű tustollal rajzolta. A vonalak rendszert képeznek, nincsenek felesleges odavetések, mindennek funkciója van. Egymást keresztezve tónusokat hozott létre, ami mélységet, távolságot teremtett. Az ecsettel húzott vastag formákkal nyomatékosította a jeleneteket, hangsúlyokat alkotott. Ceruzával előrajzolta ugyan az oldalakat, de soha nem a ceruzanyomot rajzolta át tussal. Az előrajzolást sorvezetőnek használta, jelölve, hogy mi hová kerül, de a tussal újrarajzolt mindent. Magabiztos rajztudás nélkül ilyen grafikai lapokat nem lehet megalkotni. Többször említette a beszélgetések során: Aki nem tud mindent lerajzolni, az ne is kezdjen a képregényrajzoláshoz. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-41595524413021020172019-10-05T23:09:00.000+02:002019-10-06T10:39:10.937+02:00Korcsmáros Pál rajzolt Rejtő univerzuma<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Már egy hete vigyorogva járok reggelente a munkahelyemre és délután, hazafelé is hasonló mosollyal közlekedek. Egy órás utazás reggel és egy óra délután kocsival. Közben új szokásom lett. Az indulást követően meghallgatom a rádióban a híreket és az aznapi horoszkópomat, majd átváltok CD-re. Rejtő Jenő, A három testőr Afrikában című hangos könyvet hallgatom, Kern András előadásában. Zseniális! A sztorit régóta ismerem, mivel a könyvet már többször is olvastam, de Kern egyszemélyes hangjátéka merőben új élmény. Általában egy utazásba egy fejezet fér bele. Hallgatom az elképesztő történetmesélést és az őrült párbeszédeket. Akaratlanul is vizualizálom a jeleneteket és minduntalan Korcsmáros Pál képregény karakterei jelennek meg a képzeletemben. Kern hangja pedig életre kelti számomra a fura alakokat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguL4GgykLXB1FBffLnAVldFfEW9dhS9KI_0E4QMQfK-8EgXPYgp3p-xaQbj2OH4uXgSdWW0YSu6G_-7Qazw6XxXEaBHppJ4LXPzM_IBAIIqqkkLpKaeQkGjkCP7md3UtfSQzJ19KxK5I8/s1600/Rejt%25C5%2591+banner+color+01+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="466" data-original-width="1600" height="186" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguL4GgykLXB1FBffLnAVldFfEW9dhS9KI_0E4QMQfK-8EgXPYgp3p-xaQbj2OH4uXgSdWW0YSu6G_-7Qazw6XxXEaBHppJ4LXPzM_IBAIIqqkkLpKaeQkGjkCP7md3UtfSQzJ19KxK5I8/s640/Rejt%25C5%2591+banner+color+01+%25281%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Miféle társaságba kerültem én Sváb József grafikus barátom segítségével! A forgalmista, </b><b style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Török Szultán, </b><b style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Brigeron, Levin és Pittman.</b></td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="text-align: justify;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Rejtő Jenő légiós regényei egy olyan különös környezetben játszódnak, amely ugyan létezik a valóságban, de abban a formában ahogy azt az író bemutatja, csak a képzeletünkben jelenhet meg. Merő szűrrealizmus, a történetek szereplőivel együtt. 1996-ban Bujtor István rendezésében film is készült a történetből, amelynek az egyik legnagyobb hátránya véleményem szerint, hogy a film szereplői hétköznapi emberek, teljesen normális kinézettel, alkattal és mozdulatokkal. Minden csupa realitás, sehol a rejtői szürrealizmus. Jó színészek - Korcsmáros Pál fia, György a filmben Pitman szerepében látható - eljátszanak egy történetet, amely így, ebben a formában már nem is olyan érdekes. A szójátékok, a beszólások, leírások, csak elhangzanak, de semmi nem érződik a Rejtői hangulatból. De Kern Andrásnak a rekedtes hangja, a hangsúlyok megfelelő időzítése, a karakterek egyedi hanghordozása telitalálat.</span></span><br />
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/iBa-sXtrD3U/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/iBa-sXtrD3U?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az 1957. januárjában indult Füles című rejtvénylap már az első számától kezdődően épített a képregény olvasót csalogató szerepére. Gál György főszerkesztőnek kiváló rajzolókat sikerült megnyernie a laphoz. A képregények rajzolásával Korcsmáros Pált bízta meg, aki hétről-hétre kétoldalas, leginkább ismeretterjesztő történeteket rajzolt. Néhány kivételtől eltekintve szerepel a gyűjteményemben a Füles eddig megjelent valamennyi száma. Kedvet éreztem az átlapozásukhoz, így lekerült a polcról az első néhány évfolyam. Pici kis füzetek, mai szemmel rettenetes nyomdatechnikával. Nagyon jól, változatosan összeállított lap, benne Korcsmáros Pál képregény szösszeneteivel. Bátor, egy vonallal kihúzott rajzok, amolyan átmenet a realisztikus grafika és a stilizált animációs karakterek között. A jelenetek realisztikus stílusban, de karikatúrába forduló karakterekkel vannak megrajzolva. Láthatóan keresi a néhány képkockából álló történetmesélés lehetőséget, a tömörítést. Kevés szöveg, világos, kontrasztos rajzok, egyszerű kompozíciók, de változatos nézőpontok. De ami már ezeknél a kis történeteknél is feltűnő, az a fiziognómiai változatosság, a karakterek arckifejezéseinek karikatúrába hajló, de realista megformálása. Ezt követően elkezdődnek a hosszabb történetek. Elsőként Viktor Hugo: A nyomorultak (68 oldal), majd Verne Gyula Sándor Mátyás (64 oldal) című története. Megmarad a tiszta kontúrvonalas rajzolás, de a témának és a történelmi kornak megfelelően fametszetszerűen vonalas technikával jelzi a tónusokat, a fény-árnyék hatásokat. A következő nagyobb képregényében, Alexander Dumas, Monte Cristo grófja sztoriban stílust vált és elhagyja az aprólékos vonalkázást, áttér a kontrasztos metszetszerű fekete-fehérre épülő történetmesélésre. Alexander Dumas Három testőr című története, már grafikailag letisztult, világos, képregényes stílusról árulkodik. Sorra jönnek az újabb képregények, hol tiszta, vonalas, raszteres rajzokkal, hol a történelmi kor hangulatához igazodva, vonalas tónusozással.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHDFU0X0EqdKf_2T47QE6GisMlM5WLVtX5M9oj4Q1GLHLiA77idf4l-vFZ-8FsGE0lfOpXHpm5aduvPx4YLJT1wPZH7ZnCJv78ZT-qOLw2Aulp73debQBv4Yv_1_6lFGozN5IXYdp_TWU/s1600/A+nyomorultak+%2528Victor+Hugo+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+02a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHDFU0X0EqdKf_2T47QE6GisMlM5WLVtX5M9oj4Q1GLHLiA77idf4l-vFZ-8FsGE0lfOpXHpm5aduvPx4YLJT1wPZH7ZnCJv78ZT-qOLw2Aulp73debQBv4Yv_1_6lFGozN5IXYdp_TWU/s400/A+nyomorultak+%2528Victor+Hugo+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+02a.jpg" width="281" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyAA2zTkSSrxahgrjvQEAyPWJgst4jcBjlkPBrOpUS7H_kTwq3w2palm3nUevuXWC3wjvtnX-5QW4tpgpjGa23f3r308YxDHn2f4ZfLmc6UeWa8rh7Sc2I-Ag4EE1S7U1nc37QFWpqnI0/s1600/S%25C3%25A1ndor+M%25C3%25A1ty%25C3%25A1s+%2528Jules+Verne+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" imageanchor="1" style="display: inline !important; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1448" data-original-width="1024" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyAA2zTkSSrxahgrjvQEAyPWJgst4jcBjlkPBrOpUS7H_kTwq3w2palm3nUevuXWC3wjvtnX-5QW4tpgpjGa23f3r308YxDHn2f4ZfLmc6UeWa8rh7Sc2I-Ag4EE1S7U1nc37QFWpqnI0/s400/S%25C3%25A1ndor+M%25C3%25A1ty%25C3%25A1s+%2528Jules+Verne+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" width="281" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsWEP6OJcdzzNdDl_32y4Z7dYa6oGCYWgpdEV22w-tVkzWV3YLQptN-DPOSf3xeYVGYSHYaQ12oVofo0dxHhFMLW0Gx7Ez2i9_CILbEawHjHlut3dc44mA9QAvB6s3cplrmdNy_pH_oNQ/s1600/Monte+Cristo+%2528Alexandre+Dumas+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsWEP6OJcdzzNdDl_32y4Z7dYa6oGCYWgpdEV22w-tVkzWV3YLQptN-DPOSf3xeYVGYSHYaQ12oVofo0dxHhFMLW0Gx7Ez2i9_CILbEawHjHlut3dc44mA9QAvB6s3cplrmdNy_pH_oNQ/s400/Monte+Cristo+%2528Alexandre+Dumas+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" width="281" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9zuBg-kZMwaEHxjk4F0UBUSMv7u3M7MLX8GgFeKsEkT7-UFn4c7na4p84HGyzE2hqZUiSZkyLCnAfVOKo_dKe-p5KtsfuJIQfwhE9zGZSWeIrJPTVDYOUiT4SwQMYBQxWe90n_sVV9M4/s1600/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+%2528Dumas+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" imageanchor="1" style="display: inline !important; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9zuBg-kZMwaEHxjk4F0UBUSMv7u3M7MLX8GgFeKsEkT7-UFn4c7na4p84HGyzE2hqZUiSZkyLCnAfVOKo_dKe-p5KtsfuJIQfwhE9zGZSWeIrJPTVDYOUiT4SwQMYBQxWe90n_sVV9M4/s400/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+%2528Dumas+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+04a.jpg" width="281" /></a></div>
<br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;">A Monte Cristo című történetben a szürke felületek raszter ráccsal jelentek meg. A nyomda javasolta a rajzolóknak, hogy ha lavírozott tussal tónusokat helyeznek a rajzokba, azt ők raszterpontokra bontják ami által lágyabbá, hangulatosabbá tehetik rajzaikat. Korcsmáros több képregényében is alkalmazta ezt a módszert, ami elterjedt volt a hatvanas években. </span><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiv2fphCCH-9SG8hd138a1IV6fTxZr3oJtEfSci8mTO3pwK0xuHDJs4tZrPjtYX73K0HktB_T6wXirr3jia4F58oq-m86iIEIuBzl9fKm9bnInTFungjwrg73y0GV7mQ0ku8uaHR7sbh3I/s1600/IMG_2861+%25281%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1181" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiv2fphCCH-9SG8hd138a1IV6fTxZr3oJtEfSci8mTO3pwK0xuHDJs4tZrPjtYX73K0HktB_T6wXirr3jia4F58oq-m86iIEIuBzl9fKm9bnInTFungjwrg73y0GV7mQ0ku8uaHR7sbh3I/s640/IMG_2861+%25281%2529.JPG" width="472" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b>Az eredeti rajzon jól látszanak a festések, a ragasztások és a kiegészítés a lap alján, amelyre a méret változása miatt volt szükség az újraközlésnél.</b></span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqw_W3fZ8_dTuVVnwE4jZLTnGDJrwCMBV7zUIuwkRmeRM1acv6HSB-qxMR5qpI-yEaWXSlGDGO6iP5ipz0ZmqaS-AQbW-jJN544C0nbCnGh8s12MTEa-WHqUDW7igZOnM2aPZxby3RKqM/s1600/Monte+Cristo+%2528Alexandre+Dumas+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+14a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqw_W3fZ8_dTuVVnwE4jZLTnGDJrwCMBV7zUIuwkRmeRM1acv6HSB-qxMR5qpI-yEaWXSlGDGO6iP5ipz0ZmqaS-AQbW-jJN544C0nbCnGh8s12MTEa-WHqUDW7igZOnM2aPZxby3RKqM/s640/Monte+Cristo+%2528Alexandre+Dumas+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+14a.jpg" width="450" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nyomtatásban pedig így jelent meg raszter pontokra bontva a lavírozott tus szürke felülete az első közlésben.</span></b></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br />Minden képregényében találunk olyan, leginkább mellékszereplőt, ahol már árulkodik Korcsmáros vonzalma a groteszk karakterek megjelenítésére. Történeteit valóságos, realista stílusban megrajzolt szereplőkből építi fel, de ha alkalma adódik a karikírozásra, akkor megvillantja torzkép rajzoló művészetét. Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című történetében már kifejezetten a humoros, torz karakterekre helyezi a hangsúlyt. Itt már az alakok sokszor természetellenes testtartásban és mozdulatokkal jelennek meg a képeken, amitől sajátos lendületet is kap a rajzos történetvezetés.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8SXT6DbXQsTBsxIIAvztm_nIycDmiBeEJzb7XkdRiVVOMB0_Pe6zWzFQQGkEryBrTSGD71HFyXuP0ibtTeDb9prekE3Iv2CKITq3JLiqQZ2pER_E8AQNp-nxywrse5ZpJXYc2wQhJQVE/s1600/Beszterce+ostroma+%2528Miksz%25C3%25A1th+K%25C3%25A1lm%25C3%25A1n+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8SXT6DbXQsTBsxIIAvztm_nIycDmiBeEJzb7XkdRiVVOMB0_Pe6zWzFQQGkEryBrTSGD71HFyXuP0ibtTeDb9prekE3Iv2CKITq3JLiqQZ2pER_E8AQNp-nxywrse5ZpJXYc2wQhJQVE/s640/Beszterce+ostroma+%2528Miksz%25C3%25A1th+K%25C3%25A1lm%25C3%25A1n+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" width="452" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">1961 végén aztán megérkezett az első képregénye, amit Rejtő Jenő Szőke ciklon című története alapján készített. Véleményem szerint, ebben még szolid, visszafogott Korcsmáros Pál karakter ábrázolása, ami talán a helyszíneknek és a történet szereplőinek jelentőségéből, illetve jelentéktelenségéből adódhat. Másfél év múlva, 1963 közepén a következő Rejtő történettel, A 14 karátos autóval, már elszabadul a pokol. Olyan különös alakok jelennek meg a történetben, amelyeknek a valóságban nem kellene létezniük, mert ilyen fejek nincsenek a természetben, mint ahogy Rejtő történetmesélése sem egy lineáris történetfüzér és a szereplők jellemábrázolása is távol van a normális leírástól. A következő évben 1964-ben megjelent a Piszkos Fred, a kapitány, egy évre rá az Elátkozott part, majd újabb egy év múlva, A három testőr Afrikában, aminek a hangoskönyv változatát éppen most hallgatom. De ezzel nem ért véget a sorozat, mert újabb egy év múlva 1967-ben napvilágot látott Az előre tolt helyőrség, azután jött A láthatatlan légió 1969-ben, majd az Egy bolond százat csinál. Az ezt követő években, már más is rajzolt Rejtőt, s</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">zerényebb sikerrel.</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> Halála előtt négy évvel, </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">1971-ben még elkészíti A végzetes gyűrű és a Vesztegzár a Grand Hotelben című történetet, majd 1972-ben a Járőr a Szaharában című rövid képregényt. 1973-ban a Piszkos Fred közbelép című könyvvel záródik a Rejtő képregényeinek sorozata. Többször beszélgettem Zórád Ernővel a képregényes kortársairól. Mindenkiről nagy tisztelettel és elismeréssel szólt. Gyakran említette, hogy milyen sokat tanult Sebők Imrétől és hogy mekkora telitalálat volt Cs. Horváth Tibor részéről, hogy a Rejtő forgatókönyvet Korcsmáros Pálnak adta. Elismerte, hogy amit ő rajzolt Rejtő képregényt, az kész csőd volt, megbukott vele. Nyomába nem ért Korcsmárosnak. Csodálatos munkának tartotta Korcsmáros, Rejtő rajzait. Korcsmáros Pál fiaitól tudom, hogy jó viszonyban volt egymással a két művész, és ez a kapcsolat csak egy esetben billent meg, amikor Zórád azt javasolta Korcsmárosnak, hogy készítsenek közösen képregényt. Ő ceruzával megrajzolja a történetet, Korcsmáros pedig tussal kihúzza a rajzokat. Ezt követően egy ideig nem tárgyaltak egymással.</span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuit0_EUh5jIgPrsrnJPJF9lPEko7Ni5RIjj1wE-3kK8HBsKCIJo9yv_45lrmRaQGKi2XF_ajpnpzMr0d2WX13sgfYisI2-2FlrX3h2W1n47oniH6ncUaLHNc2CMpgrFof77vfLi19Okk/s1600/IMG_2863.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1396" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuit0_EUh5jIgPrsrnJPJF9lPEko7Ni5RIjj1wE-3kK8HBsKCIJo9yv_45lrmRaQGKi2XF_ajpnpzMr0d2WX13sgfYisI2-2FlrX3h2W1n47oniH6ncUaLHNc2CMpgrFof77vfLi19Okk/s640/IMG_2863.JPG" width="556" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Cs. Horváth Tibor a szövegíró, zseniális menedzsere volt a képregények újságokban történő elhelyezésének, ügyelve arra, hogy a rajzolóit viszonylag egyenletesen terhelje munkával. Forgatókönyveiben megtervezte hogy egy oldalon hány kép lesz és a szöveg foltok hol fognak elhelyezkedni. Ezt követően egy nyomdában ólombetűkkel előre kiszedette a szöveget és az arról készült kefelevonatot mellékelte a szövegkönyvhöz. Mivel a szöveg adott volt, a rajzoló nem tehetett mást, beragasztotta, vagy bejelölte a szöveget a képkockába és a maradék helyre megrajzolta a jelenetet. Zórád Ernő, erre a módszerre mondta, hogy a szövegmezők beragasztását követően azt nézte, milyen jóga mozdulatokkal lehet egyáltalán rajzolni valamit a fennmaradó szűkös helyre. Ez a túlszövegezett képregénytípus, a Rejtő történeteket grafikai világát is megnyomorította. Cs. Horváth Tibor hitt abban, hogy a forgatókönyveiben sikerült valamit átültetni az eredeti irodalmi mű nyelvezetéből, az adott író szellemiségéből. Mivel Rejtő Jenő regényeinek a humora éppen a szójátékokban rejlett, ezért ezekben a történetekben különösen szembetűnő a történetek túlinformáltsága. Kíváncsiságból összevetettem az eredeti irodalmi mű szövegét, a képregényben szereplő szöveggel. A legtöbbször a könyvből szó szerint kiollózott mondatokat találtam. Sokszor megváltoztatta a szavak sorrendjét, esetleg kiegészítette, vagy újra fogalmazta az adott szövegrészt. Úgy érzem, nem volt szerencsés dolog összehasonlítani az eredeti irodalmi művet a képregény szövegével. Szükségszerűen rengeteg dolog kimarad a regényből, aminek következtében a képregény szövegezése rendkívül silánynak, vázlatszerűnek tűnik.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOxARUx2E8mnF2h2bSyQDyORpjmLh9N5X5iTJhfJx21XOJnHYso_RKYNsgH-uwDDASOqoD4SaVAmOQdJE0NOpudJvEsyqg1PG5s-8GJcimxL377bKuu8gYQlgpJGWcPl7wDXkQzg7ZeU4/s1600/IMG_2862.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1182" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOxARUx2E8mnF2h2bSyQDyORpjmLh9N5X5iTJhfJx21XOJnHYso_RKYNsgH-uwDDASOqoD4SaVAmOQdJE0NOpudJvEsyqg1PG5s-8GJcimxL377bKuu8gYQlgpJGWcPl7wDXkQzg7ZeU4/s640/IMG_2862.JPG" width="472" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFGgW5XLqkzZm_8NTdMfBTcx1KpLsfOJJi8sFzJ51kEiF58WuHx5dFgabcGMtVRIECEGrp_oF_Ku7euwQkhjQw1625DpX0iAezGGx9a28nUfKjpB96xOBX9s-SGmO4NE-wFo8s_2cG8xk/s1600/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+12a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFGgW5XLqkzZm_8NTdMfBTcx1KpLsfOJJi8sFzJ51kEiF58WuHx5dFgabcGMtVRIECEGrp_oF_Ku7euwQkhjQw1625DpX0iAezGGx9a28nUfKjpB96xOBX9s-SGmO4NE-wFo8s_2cG8xk/s640/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+12a.jpg" width="452" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEdR98Rwrui3CxbwhrP4Ad8YaXBbTvqCSZ8MQFWEGG79qC-rjNw7lDB03QB87GmHx1z_al5UW_Qd6nXNY4f_3IT9TN_VjlbUDkC14QcXRmqRICCWjj_R7AqsYuDc4yOl3sEQlhIP9nDFU/s1600/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+08b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEdR98Rwrui3CxbwhrP4Ad8YaXBbTvqCSZ8MQFWEGG79qC-rjNw7lDB03QB87GmHx1z_al5UW_Qd6nXNY4f_3IT9TN_VjlbUDkC14QcXRmqRICCWjj_R7AqsYuDc4yOl3sEQlhIP9nDFU/s640/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+08b.jpg" width="452" /></a></div>
<br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Ebből a vázlatból sikerült Korcsmáros Pálnak egyedi karaktervilágot teremtenie. Volt szerencsém eredetiben látni Korcsmáros Pál rajzait. Alig nagyobbak, mint amilyen formátumban megjelentek. 170x250 cm egy rajz kb. 150 grammos offsetkartonra rajzolva. Az akkori Füles újság mérete: 135x200 cm. Nézegettem Korcsmáros Pál karaktereit és próbáltam megfejteni a titkot. Mitől működnek az ő rajzai és miért felejthetőek mások alkotásai? Korcsmáros magabiztosan és anatómiailag pontosan rajzolt, ennek számtalan képregényében bizonyságát adta. Pontosan és precízen rajzolta a háttereket, ha annak jelentősége volt. A Rejtő történeteknél azonban minden borult. A hátterek, a környezet, csak jelzésszerűek, elnagyoltak és az alakok ábrázolásánál is találunk számtalan elrajzolást. Szemmel látható, hogy a történet elmesélésénél a karakterek ábrázolására helyezte a hangsúlyt, mivel a humor forrása a különös fordulatokon túl a szereplők egyéniségéből adódik. Elsősorban a fejek megjelenítésére fordított gondot és a test gumiszerűen követte a fejet. Adott egy koponya, amelyen a hús és a bőr a rajzoló akaratának megfelelően deformálódik. Egy kapott pofontól irreálisan eltorzul és a hozzá tartozó test is figyelmen kívül hagyja a gravitáció törvényeit. Ahogy ezek az egyébként hús-vér alakok elrepülnek, olyan természetes a számunkra, mintha mindennap láthatnánk ilyet valamelyik lepusztult kocsmában. Pedig nem, ilyet a valóságban nem láthatunk, ez csak Rejtő Jenő regényeiben van így leírva és egyedül Korcsmáros Pálnak sikerült úgy lerajzolnia, hogy az egész történet, minden irrealitása ellenére hihető a számunkra. Az RTL Klub XXI. század című képregénnyel foglalkozó adásában a rajzoló fia, Korcsmáros Péter beszélt apja munkamódszeréről. Legkedvesebb munkáinak a Rejtő történeteket tekintette, azok között is A három testőr Afrikában című részt.</span><br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCzNA8jaSYkoxS-5SHBlN3Ny0_a2Q1x14w4ZuAQBVxmwj0TMapAZHpFLr_hEVQ2rfLAPwdHq-XikZK5klqxws5kzrhg76otscpPfhMvbKHJ-MZ5w3gzd940-TyF0sY9tfq2Iun_31mPGU/s1600/scan0037.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1116" data-original-width="1600" height="444" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCzNA8jaSYkoxS-5SHBlN3Ny0_a2Q1x14w4ZuAQBVxmwj0TMapAZHpFLr_hEVQ2rfLAPwdHq-XikZK5klqxws5kzrhg76otscpPfhMvbKHJ-MZ5w3gzd940-TyF0sY9tfq2Iun_31mPGU/s640/scan0037.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: small;"><b>Korcsmáros Pál (Budapest, 1916. május 22. - Budapest, 1975. május 24.)</b></span></td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Korcsmáros Pál az ébredést követően hajnali öt, hat óra körül nyers kávét pörkölt egy lábosban, amit utána megdarált, lefőzött, megtöltötte a kávés csészéjét amitől a lakásban fantasztikus kávé illat terjengett. A két gyereke, Péter és György elindultak az iskolába, ő pedig leült rajzolni. A délután hazatérő gyerekek ugyanúgy a rajzasztalnál találták apjukat, ahogyan reggel otthagyták. Amíg normális világítás volt a lakásban, addig biztosan rajzolt, de legtöbbször egy erős lámpa fényénél este is folytatta a munkát. Először ceruzával rajzolta meg a képkockákat, majd kihúzta tussal a végleges grafikát. Általában naponta egy oldalt készített el. Őrületes munkatempó, különösebb segédeszköz nélkül. A fantáziája alapján dolgozott és mint ahogyan a gyerekei mesélik, főleg a Rejtő képregények készítése közben, grimaszokat vágott. Nem magát rajzolta tükörből, hanem - talán akaratlanul is - eltorzította az arcát annak megfelelően, hogy milyen karaktert vetett papírra. A kezdeti években mártogatós, acélhegyű rajztoll használatával, tussal húzta ki a ceruzás rajzokat, amely dinamikus, grafikailag szép vonalvezetést eredményezett. Finoman a papírhoz érintve lágy, vékony vonalakat lehetett vele húzni, de ha erősebben rányomta a papírra, a tollhegy szétnyílt és lendületes átmenetet képezve a rajzlapon, vastagabb nyomot hagyott. Ha valamit elhibázott, fehér temperával javította, de szükség esetén újra rajzolta és leragasztotta az elrontott részletet. Ezekben az években még nem egyszerre adták le a rajzolók a teljes képregény 50-60 oldalát, hanem hétről-hétre készítették az aktuális oldalakat, nem kis fejfájást okozva ezzel a szerkesztőknek. Gyakran az utolsó pillanatban futottak be a rajzokkal a szerkesztőségbe, miközben az újság többi része már régen a nyomdába volt. Ha határidőn túl, a gyerekeivel küldte be a rajzot a szerkesztőségbe, mindig talált valami indokot a késés igazolására. Vagy megsérültek a rajzok, esetleg ráömlött a tus tinta és újra kellett rajzolni az oldal egy részét, stb. A gond akkor volt, amikor a már eleve késésben lévő rajzra valóban ráömlött a tinta, és valóban újra kellett rajzolni az oldalt. Sokat veszített értékéből Korcsmáros Pál lendületes vonalvezetése, amikor áttért a Rotring csőtollak használatára. Ebben ugyan voltak különböző vastagságú tollhegyek, de azt a finomságot, amit az acélhegyű tollal el lehetett érni, már elvesztette. Később visszatért a hagyományos, acélhegyű tollakhoz.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyjixpi1X1Byk6Ss-R56CNeC1bP-be9NqCgr3a3UDKncu5IOwwc6W01GnHxH-rwJm2RUkKuawtmz91lFTp3-ExFjn2CKWcHe3uyMYuJSVPOoEvs2G8cCxPMXTslSyTlXJLyAnUbjHlboE/s1600/DSC_0350+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="199" data-original-width="1600" height="76" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyjixpi1X1Byk6Ss-R56CNeC1bP-be9NqCgr3a3UDKncu5IOwwc6W01GnHxH-rwJm2RUkKuawtmz91lFTp3-ExFjn2CKWcHe3uyMYuJSVPOoEvs2G8cCxPMXTslSyTlXJLyAnUbjHlboE/s640/DSC_0350+%25282%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az első megjelenést követően tizenhét évvel később, amikor az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat engedélyt kapott a Kiadói Főigazgatóságtól arra hogy busás nyereség reményében képregény füzeteket adjon ki, aminek a nyereségéből fedezhették a várhatóan veszteséges, de kultúrpolitikai szempontból fontosnak tartott könyvek kiadását, elkezdték a Rejtő képregények füzetes kiadását. Valamivel nagyobb formátumban, mint ahogy eredetileg a Fülesben megjelent. A cél az volt, hogy a lehető legolcsóbb nyomdai kivitelezés mellett, a lehető legnagyobb példányszámba piacra dobni a füzeteket. A sorozat számonként 300 000 példányban jelent meg. </span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnPQBnsV89Tm7PRQcVK_gSEJuDNkyXq8vSQKqoSprxUh6yXglq04vGce4JUdSkHr5sSfF2WHBe3-rZnnTPAjelZB7f2IlWfvSFkxm4QIHy5977dHwBpA8d1ruv8gh8LmLQLqAXE9p3-Kk/s1600/scan0093.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1091" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnPQBnsV89Tm7PRQcVK_gSEJuDNkyXq8vSQKqoSprxUh6yXglq04vGce4JUdSkHr5sSfF2WHBe3-rZnnTPAjelZB7f2IlWfvSFkxm4QIHy5977dHwBpA8d1ruv8gh8LmLQLqAXE9p3-Kk/s400/scan0093.jpg" width="272" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmh3hjtYHYFpoQ1faAXLqwnWxjK6ego4dbq4TobjVfSSW3DSXHUWii85of9Z9Of9CHGsOwvEi96esrr_t7DobjErbfJvWHix9ZWfycP3vkU4lFG2sNpld86-36M8eQf-SwIDBGqZ-90c0/s1600/scan0092.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1094" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmh3hjtYHYFpoQ1faAXLqwnWxjK6ego4dbq4TobjVfSSW3DSXHUWii85of9Z9Of9CHGsOwvEi96esrr_t7DobjErbfJvWHix9ZWfycP3vkU4lFG2sNpld86-36M8eQf-SwIDBGqZ-90c0/s400/scan0092.jpg" width="272" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az új formátum miatt egyes képkockákból levágtak, míg másokhoz egyszerűen hozzárajzoltak és a szöveget is újra szedték. Ez általános gyakorlattá vált az újraközléseknél, amikor egy adott lap formátumához kellett igazítani az eredeti rajzokat. Jól jellemzi a képregények akkori megítélését, hogy sem a kiadók, sem a szerkesztőségek, de még a rajzolók sem érezték problémának ezt a gyakorlatot. Nem tekintették különösebben értékesnek a hétről hétre elkészülő grafikai lapokat. Sok esetben nem is kerültek vissza a képregényoldalak a nyomdából, vagy ha mégis, akkor évekig hányódtak a kiadóknál. Az akkori sajtótörvény szerint a szerkesztőségeknek leadott eredeti rajzokat egy évig kellett őrizniük. Utána ha az alkotója nem kereste, ki lehetett dobni. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOPvo2EDYv1XkueKH4IAZFko3WYuLdj1iHHnSfPUEYZXu7aefvOAXQiy-eKQ94O0uFmnDZ-iiNuFIcrUxcAADiQR3RF0hIgcSBawfqoRhBBL9NFldKNEGxzV7ZvDQccCJXYyGX_TPwQBA/s1600/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOPvo2EDYv1XkueKH4IAZFko3WYuLdj1iHHnSfPUEYZXu7aefvOAXQiy-eKQ94O0uFmnDZ-iiNuFIcrUxcAADiQR3RF0hIgcSBawfqoRhBBL9NFldKNEGxzV7ZvDQccCJXYyGX_TPwQBA/s400/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" width="281" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b>Első megjelenés a Fülesben 1966-ban. Első oldal.</b></span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKmTt-LRQ4siWZGcrq55x2G2FFgPYk5VHGVY9Sh30fC0ss_e5FLbq6HTh1ZoeHKVqfrckjiLyGXZFXYjtASO5iomhBwixdp0IYQFLSfoLmmrtwnhbk9Afp_WvaU64469XmqroFRQXhvbY/s1600/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1358" data-original-width="961" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKmTt-LRQ4siWZGcrq55x2G2FFgPYk5VHGVY9Sh30fC0ss_e5FLbq6HTh1ZoeHKVqfrckjiLyGXZFXYjtASO5iomhBwixdp0IYQFLSfoLmmrtwnhbk9Afp_WvaU64469XmqroFRQXhvbY/s400/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor+-+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01b.jpg" width="281" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b>Második oldal.</b></span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibvzpYQ9UxbAzsEd3DaEAOUg0O4zb5VV6uMydrwSl7wEKRDT9vweBRVHFyLPKEausndao4-0IDHY5UiVw08BBrpmseV5AAPQAFURpQkLZ1XxWMEbqOQtR77jhxp4T-lXKBlFw_gGhEsik/s1600/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibvzpYQ9UxbAzsEd3DaEAOUg0O4zb5VV6uMydrwSl7wEKRDT9vweBRVHFyLPKEausndao4-0IDHY5UiVw08BBrpmseV5AAPQAFURpQkLZ1XxWMEbqOQtR77jhxp4T-lXKBlFw_gGhEsik/s400/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01a.jpg" width="282" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b>Újraközlés a Fülesben 1978-ban. Első oldal.</b></span></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1ZXHCQB56E5xC_uG9EDYR3qbG61jSabJckthijxbiY0kO510NxGuFndyiBnIClGAg7eNXEqW4LU22HtTBpOQcPtbJYzo0pCecwV4Q3X6wGm0AZQlXUr7DZjcV2L_UkxEC5wUxJRbx8BU/s1600/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1132" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1ZXHCQB56E5xC_uG9EDYR3qbG61jSabJckthijxbiY0kO510NxGuFndyiBnIClGAg7eNXEqW4LU22HtTBpOQcPtbJYzo0pCecwV4Q3X6wGm0AZQlXUr7DZjcV2L_UkxEC5wUxJRbx8BU/s400/A+h%25C3%25A1rom+test%25C3%25B6r+Afrik%25C3%25A1ban+%2528Rejt%25C3%25B6+Jen%25C3%25B6+-+Cs+Horv%25C3%25A1th+Tibor%252C+Korcsm%25C3%25A1ros+P%25C3%25A1l%2529+-+01b.jpg" width="282" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Második oldal.</span></b></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC4IBlC2qDIgmgGcQQCcqXmrE8chM2rg0a3Gp-u04jX9H2NRuWG9bwrutHd_XWEfHaziNBWHqqyyNpiNDbfMibUMeD9HwRAZiuxRaNDFEG9q12cCc_7Ez6ug1taFnrBwokgadrN97TpTI/s1600/scan0108.jpg" imageanchor="1" style="display: inline !important; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1068" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC4IBlC2qDIgmgGcQQCcqXmrE8chM2rg0a3Gp-u04jX9H2NRuWG9bwrutHd_XWEfHaziNBWHqqyyNpiNDbfMibUMeD9HwRAZiuxRaNDFEG9q12cCc_7Ez6ug1taFnrBwokgadrN97TpTI/s400/scan0108.jpg" width="265" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Füzetes kiadás 1983-ban. Első oldal.</span></b></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIhanofhmraLCTySkUv0qNWyGsKuoRHGnNGL0C4W0p0WbL-yZPP7SR4RTK6__ZfWWhDbjSoZpEnSX8HAzrHWh6bOo0T81CZ4Z9djrJGqINc0OSSCABwm_QNq5vDc0PLYmndjhcC2pOu-Q/s1600/scan0107.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1104" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIhanofhmraLCTySkUv0qNWyGsKuoRHGnNGL0C4W0p0WbL-yZPP7SR4RTK6__ZfWWhDbjSoZpEnSX8HAzrHWh6bOo0T81CZ4Z9djrJGqINc0OSSCABwm_QNq5vDc0PLYmndjhcC2pOu-Q/s400/scan0107.jpg" width="273" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b>Második oldal.</b></span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Cs. Horváth Tibor akkor kezdte el begyűjteni a rajzokat, amikor lehetősége nyílt azok külföldi értékesítésére. A nyomdából az eredeti magas nyomású ólom kliséket is összeszedte, valóságos fém hulladék raktárt létrehozva a lakásában. Korcsmáros Pál rajzait a fiai szedték össze a szerkesztőségekből, de volt több, ami addigra már végleg eltűnt. Miután Cs. Horváth Tibor rájött hogy az egyszer már megjelentetett rajzokat el lehet adni külföldön, és ki lehet adni újra, vagy más lapoknak is eladni, bevezette az azonos képkocka méreteket. Minden képkocka egyforma méretben került megrajzolásra, ennek következtében nem kellett a formátum változások miatt belevágni, vagy hozzárajzolni az eredeti grafikákhoz. Ezzel a rajzolók elvesztették azt a lehetőséget, hogy játszhassanak az oldalak képszerkesztésével.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIGh0caJr6p-6NQo4iaCAmvBqgnOY0ybe2CGXKOhbW9_g-bwI-TlW64ipl8THqllVMkc0p5Xprnjv2nKHqcCD2Zy3ZCtWkgxnpY7PJqz0g_HcM7lXTyVBecbRuhJ-We32JNX7wX4Fa-Jo/s1600/199-1+Korcsm%25C3%25A1ros.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="476" data-original-width="620" height="489" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIGh0caJr6p-6NQo4iaCAmvBqgnOY0ybe2CGXKOhbW9_g-bwI-TlW64ipl8THqllVMkc0p5Xprnjv2nKHqcCD2Zy3ZCtWkgxnpY7PJqz0g_HcM7lXTyVBecbRuhJ-We32JNX7wX4Fa-Jo/s640/199-1+Korcsm%25C3%25A1ros.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b>Korcsmáros Gábor és Korcsmáros Péter, a Képes Kiadó tulajdonosai.</b></span></td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Több mint harminc évvel az első megjelenést követően a Korcsmáros család által létrehozott Képes Kiadó újra kiadta a Rejtő képregényeket jó minőségű papírra nyomtatva és a kor igényeihez igazodva újrarajzolva és digitálisan kiszínezve. A kiadó vezetője, Korcsmáros Pál unokája, Korcsmáros Gábor lett.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b><br /></b></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDI2W52Uha0fRNHCHVzqrpoM37-GmQvlfmjN5JhcKo7Y_cYuSHw7URorG0gTm6X8vANEqDGXFZal57pr73idkkitMWoHXjUUjh-qdubjPrD-qkPM6FbcmVBAU0O3mB-0F_kUlnztEFVkE/s1600/208-1A+h%25C3%25A1rom+test%25C5%2591r+Afrik%25C3%25A1ban+cimlap.tif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1108" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDI2W52Uha0fRNHCHVzqrpoM37-GmQvlfmjN5JhcKo7Y_cYuSHw7URorG0gTm6X8vANEqDGXFZal57pr73idkkitMWoHXjUUjh-qdubjPrD-qkPM6FbcmVBAU0O3mB-0F_kUlnztEFVkE/s640/208-1A+h%25C3%25A1rom+test%25C5%2591r+Afrik%25C3%25A1ban+cimlap.tif" width="442" /></a></div>
<br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A történetek újra rajzolását Garisa H. Zsolt végezte, aki jó érzékkel vette észre, hogy a zseniális karakterek környezete, a hátterek és az eszközök, például az autók, hajók, mennyire elnagyoltak. A Korcsmároséktól kapott eredeti rajzok, meglehetősen hiányosak és megviseltek volta. Az eredeti szövegek szedése az újabb kiadásokhoz átalakítva le voltak ragasztva. Voltak képek, amikből levágtak és volt, amihez eléggé amatőr módon hozzárajzoltak. Ezt az anyagot kellett digitalizálni, újrarajzolni, kiszínezni és a szöveget is újraértelmezni. A színezést Varga "Zerge" Zoltán végezte el.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjj4_s09MRi2STlxdRfhLmvy30CHMgaZ0RJE-UKI1jJnqMpsoHDbPZ7StrgRjwioi3-7THjffsc-JhlXYyiPCSu1DjciczthA-ua2muz2U8Gt05-s9EOWPu1dIg32SS86G7724LOvJT8ZQ/s1600/71467987_381469802803643_4085937744579133440_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1122" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjj4_s09MRi2STlxdRfhLmvy30CHMgaZ0RJE-UKI1jJnqMpsoHDbPZ7StrgRjwioi3-7THjffsc-JhlXYyiPCSu1DjciczthA-ua2muz2U8Gt05-s9EOWPu1dIg32SS86G7724LOvJT8ZQ/s400/71467987_381469802803643_4085937744579133440_n.jpg" width="280" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgObLWqan1PX9Yjb17ZFwVnvrlwGTp7Ov9euRxhHcaO1wgqJUS-n1Q7e6X6gm_tXx69Eed0x1RAL5r_QC-HW9Go4TEWOqqk0RfJBYH30Do7k4rDQAqQMtCBB8r2cLZwre-dKcN93F4Ww7E/s1600/71183708_467237237201550_7036283125323792384_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1114" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgObLWqan1PX9Yjb17ZFwVnvrlwGTp7Ov9euRxhHcaO1wgqJUS-n1Q7e6X6gm_tXx69Eed0x1RAL5r_QC-HW9Go4TEWOqqk0RfJBYH30Do7k4rDQAqQMtCBB8r2cLZwre-dKcN93F4Ww7E/s400/71183708_467237237201550_7036283125323792384_n.jpg" width="277" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjawh9M8vW15qf-wrrmGtnNKi1kJkJBH244U2bS5T-ODOlvM5L4rONu2IERodiHBuUvokEQGhbzJtzRc4NWQrD0WE7KKB1RsLesT468kFkH2BW-kz_JcDXyA4_8hMOZAd6Zjnu2rlNyYcE/s1600/71696586_1736071286537344_882465214954471424_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1147" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjawh9M8vW15qf-wrrmGtnNKi1kJkJBH244U2bS5T-ODOlvM5L4rONu2IERodiHBuUvokEQGhbzJtzRc4NWQrD0WE7KKB1RsLesT468kFkH2BW-kz_JcDXyA4_8hMOZAd6Zjnu2rlNyYcE/s400/71696586_1736071286537344_882465214954471424_n.jpg" width="286" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLKFCgu4ezpGjZfkE8r3-agV833-__jwbk_-koVBkTlhgWn1_qEYzBjtblpYvH3GSdzHM1u5uKya5O2j9JK4g92ygAibFK7xp9Lx_ZQnf5vus20Fl3b6-gtHEf5Z2rydfXq5KPtJv0W3Q/s1600/71139518_2110519335920619_8147203586397306880_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1147" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLKFCgu4ezpGjZfkE8r3-agV833-__jwbk_-koVBkTlhgWn1_qEYzBjtblpYvH3GSdzHM1u5uKya5O2j9JK4g92ygAibFK7xp9Lx_ZQnf5vus20Fl3b6-gtHEf5Z2rydfXq5KPtJv0W3Q/s400/71139518_2110519335920619_8147203586397306880_n.jpg" width="286" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nagyszerű dolog hogy egy ilyen kiváló rajzolónak, mint Korcsmáros Pál, az ezredfordulót követően is népes rajongó tábora van és a fiatalabb generáció is megismerhette munkásságának egy kis szeletét. A magyar képregény történetének rendszerváltás utáni időszakát bemutató Pókember-generáció című könyvemben <i>(Kertész Sándor: Pókember-generáció. Nyíregyháza, 2017 Képregényáruház Bt.)</i> önálló fejezetben foglalkozom a Rejtő képregények felújításával (194-208 oldal) és a Képes Kiadó történetével (284-299 oldal)<a href="http://www.kepregenyaruhaz.hu/kepregeny_keszites/szakirodalom/pokember-generacio_a_kepregeny_elmult_harminc_eve_2052">http://www.kepregenyaruhaz.hu/kepregeny_keszites/szakirodalom/pokember-generacio_a_kepregeny_elmult_harminc_eve_2052</a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Köszönöm Korcsmáros Péternek az információkat és a fotókat, valamint Garisa H. Zsoltnak a képregény felújítását bemutató képeit.</span></i><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><i><br /></i>
A napokban elkezdtem hallgatni a Piszkos Fred a kapitányt is. Vidáman indulnak a napjaim!</span></div>
<br /></div>
Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-30269851477300330352019-03-24T21:12:00.001+01:002019-03-24T21:12:59.035+01:00Amikor hetente kétmillió ember olvashatott képregényt Magyarországon<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG3zSJwMe5XKdlf4VYRZz-8FbHTwwM-0wKdmC4bIL55yTK3yTtvq1WSBQj5J_HqYnblUseb6zmQ7VtYVtKem6zHnKrtxQ9RlJnYu_k8m52y85h6MltOudNzlFXqFR5Azpd3uH0QD_XTXc/s1600/%25C3%259Ajs%25C3%25A1g+k%25C3%25A9pek.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="818" data-original-width="1600" height="324" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG3zSJwMe5XKdlf4VYRZz-8FbHTwwM-0wKdmC4bIL55yTK3yTtvq1WSBQj5J_HqYnblUseb6zmQ7VtYVtKem6zHnKrtxQ9RlJnYu_k8m52y85h6MltOudNzlFXqFR5Azpd3uH0QD_XTXc/s640/%25C3%259Ajs%25C3%25A1g+k%25C3%25A9pek.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Általános iskolás koromban minden héten elolvastam a Pajtás című úttörő újság legfrissebb számát. Menetrendszerűen érkezett a "pajtásfelelős" és hozta az újságot. Első dolgunk mindig a képregények elolvasása volt. A 32 oldalas újság általában három oldal képregényt tartalmazott. Legtöbbször volt benne a francia Pif Gadget-ből átvett Pif, vagy Pifu történet, valamint a Dargay Attila által rajzolt Kajla kutya. Egyszerre két kalandos képregény is futott a lapban, amelyeket Zórád Ernő rajzolt, lavírozott tus technikával. Hazafias, hősies szellemiségű, nevelő célzatú történetek voltak, jelentős részben önálló írói munkák, de akadtak irodalmi művek adaptációi is. 1969 és 1974 között Zórád Ernő legszebb rajzaihoz és a legizgalmasabb történeteihez volt szerencsém. Az indiánok földjén, Az ördögfióka, Az Orion 8 kalandjai és a többi korabeli történet mély nyomot hagyott bennem. Én leginkább a képregények miatt vártam minden héten az újságot. Voltunk többen, akik vigyáztunk rá és elraktuk a táskába, de a legtöbben összetekerték, mert a szünetben jókat lehetett vele verekedni. Puha volt, nem okozott fájdalmat, de kötekedésre kiválóan alkalmas volt, jól fejbe lehetett vele vágni a másikat. Rendszeresen jött a "pajtásfelelős" iskolatársunk, hozta az újabb számot és beszedte a "pajtáspénzt". Jól kiépített terjesztési rendszer volt, a "pajtásfelelős" közvetlenül a helyi postahivatalból hozta el az újságokat, pont annyit amennyire igény volt, ezáltal eladatlan példány sem nagyon maradt. A "pajtásfelelős" jutalékot kapott az eladott példányok után, amiből neki egy ingyen példány és némi jövedelme származott. A lapot a Magyar Úttörők Országos Szövetsége adta ki. Ezekben az években a Pajtás 250 000 példányban jelent meg hetente és remittendával (eladatlan példánnyal) alig lehetett számolni.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_PeXGjybql7GBkNES9pGNxjFBImY913VZJIcJpN75S-7idyL-b2KEdDZxcB09YmxJEOY5aORoDkcKqHYsChlQQvIG22SIAo8v2mbIua1tUg_hlaaKdhM-B9q3YIlf6paDlqcJewvLLms/s1600/Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+Orion+8.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1123" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_PeXGjybql7GBkNES9pGNxjFBImY913VZJIcJpN75S-7idyL-b2KEdDZxcB09YmxJEOY5aORoDkcKqHYsChlQQvIG22SIAo8v2mbIua1tUg_hlaaKdhM-B9q3YIlf6paDlqcJewvLLms/s640/Z%25C3%25B3r%25C3%25A1d+Orion+8.jpg" width="449" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgFM6M_t4jpn-w99CvHWzqaxrQC6Zm7joAO70pJFXCC8bHVdVTeb35307Pk7W8k3gVqRATNQrCbp-ONF7uUkbHrol4hUytysg8yGGl37277Jpc4q-YngRB0Do5fLkfD3z3Vu8f8M59BhA/s1600/Pajt%25C3%25A1s+Pif.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1202" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgFM6M_t4jpn-w99CvHWzqaxrQC6Zm7joAO70pJFXCC8bHVdVTeb35307Pk7W8k3gVqRATNQrCbp-ONF7uUkbHrol4hUytysg8yGGl37277Jpc4q-YngRB0Do5fLkfD3z3Vu8f8M59BhA/s320/Pajt%25C3%25A1s+Pif.jpg" width="240" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFmUWRMbYe0uEzN5sUOhoS3cL5OuWEuo2wCiqwOUrpNpQlmJgsCKpZmF00NVR9IzXldneeG_eBYzOzjhQSF03lXgE9VEvY3cKBwDKqyPTQCJIROX4vUvsqeV0fGw1abxj9xjSvxo6DMyY/s1600/Pajt%25C3%25A1s+Kajla.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1155" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFmUWRMbYe0uEzN5sUOhoS3cL5OuWEuo2wCiqwOUrpNpQlmJgsCKpZmF00NVR9IzXldneeG_eBYzOzjhQSF03lXgE9VEvY3cKBwDKqyPTQCJIROX4vUvsqeV0fGw1abxj9xjSvxo6DMyY/s320/Pajt%25C3%25A1s+Kajla.jpg" width="228" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az utcánkban lakó idősebb barátaim középiskolások voltak, akik ezáltal a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tagjai lehettek, amelynek a hivatalos lapja a Magyar Ifjúság volt. Ez a lap is közölt minden héten képregényt, általában egy oldal terjedelemben. Ebben is Zórád Ernő rajzolta a történeteket. Lényegesen nagyobb méretben és gyönyörű fekete-fehér vonalas rajzokkal. A házunkban még meg voltak a Feri bátyám által évekkel korábban vásárolt példányok is, amelyekben Sebők Imre rajzai voltak. A legtöbb középiskolában az osztályközösségeknek, vagy a KISZ alapszervezetnek kötelezővé tették a lap vásárlását, egy meghatározott példányban. De volt, ahol csak kötelezően ajánlották és akadt olyan iskola is, ahol nem vették ilyen szigorúan az előfizetési kötelezettséget. Ez a korosztály már lazábban kezelte a lap megvásárlását. Ennek a lapnak is volt felelőse, aki igyekezett eleget tenni a KISZ értékesítési követelményeinek. A Magyar Ifjúság hetente szintén 250 000 példányban jelent meg.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdO1760hZ0uZjGJ6ih0n_oq9Sl1P_fVRfGNAcUlbE5yIknNoyl0Vlwjt0l32ihSMpLFu4ZyUCnI9wV9GQ0t8RQm2vttjOtA17YLdE0qBozlTPLqLKmHRCUOaheo6eQi8qSYromcfKc9CI/s1600/MI+Seb%25C5%2591k.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="682" data-original-width="1600" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdO1760hZ0uZjGJ6ih0n_oq9Sl1P_fVRfGNAcUlbE5yIknNoyl0Vlwjt0l32ihSMpLFu4ZyUCnI9wV9GQ0t8RQm2vttjOtA17YLdE0qBozlTPLqLKmHRCUOaheo6eQi8qSYromcfKc9CI/s640/MI+Seb%25C5%2591k.jpg" width="640" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
De volt a tőlem fiatalabbaknak, az alsó tagozatosoknak is újságjuk. Ők a kisdobosok voltak, kék nyakkendővel a nyakukban és a Kisdobos című újsággal a kezükben. Havonta jelent meg a lap és általában egy-két oldal képregényt közöltek benne. Évekkel korábban ezt a lapot vásárolták nekem a szüleim és én még őrizgettem egy ideig. Erre az időszakra nem emlékszem úgy, mintha nyomott hagyott volna bennem, de tény, hogy havonta ez a lap is 250 000 példányban jelent meg.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitciHiHjacGmfSxQro5UG5ZepPOQjwNA_CtHwH0_oYuPYLnKELUQFnplk2XbpPMz_QLxEcJbVnpN1zgoIi4qVCekDJY1cs24qGTAHCF817h99lj74VRkT8liZDD5KxzNG1e9PKUqdXhNQ/s1600/Kisdobos+3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1134" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitciHiHjacGmfSxQro5UG5ZepPOQjwNA_CtHwH0_oYuPYLnKELUQFnplk2XbpPMz_QLxEcJbVnpN1zgoIi4qVCekDJY1cs24qGTAHCF817h99lj74VRkT8liZDD5KxzNG1e9PKUqdXhNQ/s400/Kisdobos+3.jpg" width="282" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgobG1M9zyOflUZjXLh2vKGelv__cCawCpBLMew6hFizIfSWQw1xJGe942mFMUtspbfTksW3GjmCAlRZ77fyXtjh64XRKj2ESoFuwY1uahr_STogffg4uiW16lna4VD9AX9kVo1xCVlaek/s1600/Kisdobos+4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1113" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgobG1M9zyOflUZjXLh2vKGelv__cCawCpBLMew6hFizIfSWQw1xJGe942mFMUtspbfTksW3GjmCAlRZ77fyXtjh64XRKj2ESoFuwY1uahr_STogffg4uiW16lna4VD9AX9kVo1xCVlaek/s400/Kisdobos+4.jpg" width="277" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Napilapokat a szüleimnél és a szomszédoknál láttam, nekem nyilvánvalóan ekkor még nem keltette fel az érdeklődésemet a nagy formátumú, rengeteg szöveggel teli újság. Ma már tudom, hogy az akkori napilapok közül a Népszava közölt naponta négy-öt képkockából álló képregényeket, amit azokban az években Sebők Imre rajzolt. Ekkoriban minden sajtótermék állami kézben volt és valamilyen politikai vagy társadalmi szervezethez tartozott. A Népszava a szakszervezetek lapja volt. Minden politikai szervezetnek presztízs kérdést jelentett, hogy az általa kiadott sajtóterméket milyen példányszámban tudja értékesíteni. Látható volt a gyermekszervezeteknél hogy precízen megszervezték az előfizetéseket, ezért csak néhány százalékos remittendával kellett számolniuk. Konkurenciája egyik újságnak sem volt. A hiány, illetve tervgazdálkodás nem engedhette meg magának, hogy a kinyomtatott újságot bezúzzák. Ezért mindenből annyit nyomtattak, amit biztosan el is lehetett adni. A szakszervezet is mozgósította a tagságát, hogy a szakszervezeti tagdíj mellett a tagok, a Népszavára is fizessenek elő. Naponta átlagosan 280 000 példányban jelent meg a lap.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMvNqyDvLDp4DKhzf_oOz-VS2GoHKa0nuJHBJweLwqwlukNZxhZiw3lwj4BbGMNBX2AwERvXcqhBli4WEX73iDmDlwnROyYK5FKLvL8RNNGOWNsMsG3zQMs1FvNKPESlCPkWkBdxZXMcE/s1600/N%25C3%25A9pszava+Seb%25C5%2591k.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1246" data-original-width="1600" height="497" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMvNqyDvLDp4DKhzf_oOz-VS2GoHKa0nuJHBJweLwqwlukNZxhZiw3lwj4BbGMNBX2AwERvXcqhBli4WEX73iDmDlwnROyYK5FKLvL8RNNGOWNsMsG3zQMs1FvNKPESlCPkWkBdxZXMcE/s640/N%25C3%25A9pszava+Seb%25C5%2591k.jpg" width="640" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na és a mindenek felett álló Füles, a szórakoztató rejtvény magazin, ami pártokon, társadalmi szervezeteken átívelve játékosan, rejtvényeken, ismeretterjesztő írásokon keresztül oktatta az olvasóit. Ez volt az a szelep, ahol mindent lehetett közölni, ami elterelte az emberek figyelmét a napi politikáról. Hagy szórakozzanak, fejtsenek rejtvényeket, oldjanak meg érdekes feladatokat, de ne politizáljanak. Ez volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Tájékoztatási Hivatalának az utasítása, mesélte el egy alkalommal Tiszai László a Füles hetvenes évekbeli főszerkesztője, amikor 2007-ben Budapesten a Comic Szocialista álruhában című könyvem bemutatóján megtisztelt a jelenlétével.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfMNBAnRGxYadOVojHhbHglizM71bwXnIGyR-w6F3EA7WOd8C95NVeJ6okc1sTxGZdTegz3Is-hL1JeTwG_wEeG5vQrrPq_hPfyma-KwZo57ev9bt9rWLgZmOwPui5Mj3-ehS41x2pNoE/s1600/Tiszai+L%25C3%25A1szl%25C3%25B3+%25C3%25A9s+%25C3%25A9n+Karton+Gal%25C3%25A9ria.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="445" data-original-width="965" height="294" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfMNBAnRGxYadOVojHhbHglizM71bwXnIGyR-w6F3EA7WOd8C95NVeJ6okc1sTxGZdTegz3Is-hL1JeTwG_wEeG5vQrrPq_hPfyma-KwZo57ev9bt9rWLgZmOwPui5Mj3-ehS41x2pNoE/s640/Tiszai+L%25C3%25A1szl%25C3%25B3+%25C3%25A9s+%25C3%25A9n+Karton+Gal%25C3%25A9ria.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
Ebbe a szórakoztatási formába belefért a képregény is. Úgy gondolták, hogy ezzel a könnyen fogyasztható, látványos és dinamikus sajtóműfajjal olvasókat lehet a lapokhoz csábítani. A Füles esetében ez valóban működhetett is, hiszen sokan valóban csak a képregényekért vásárolták a lapot, miközben a rejtvényfejtők is akarva, akaratlanul elolvasták a benne szereplő képregényeket. Hetente több mint 600 000 példányban jelent meg a lap. A hetvenes évek elején egyszerre kettő, vagy három képregény is futott a lapban 3-3 vagy 2-2 oldalon. A 32 oldalas lapból 6 oldal képregény volt, leginkább Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, Gugi Sándor munkái, de már megjelentek a francia képregények is mint pl. a Bob Malard.<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfcFIFcktAcDKiI4yIifHJ7QbOjOpat-oNrk_3Gfuz-dxy5rQM6jbsENyyUM8dhomDlvB4oLSIbXhtJWxAMgjmWskKz7D-mLC8zNr4JLMLcA4IF7nLHwwW8aw8qO9zshZBbIA8x68Uc-0/s1600/F%25C3%25BCles+Gugi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1108" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfcFIFcktAcDKiI4yIifHJ7QbOjOpat-oNrk_3Gfuz-dxy5rQM6jbsENyyUM8dhomDlvB4oLSIbXhtJWxAMgjmWskKz7D-mLC8zNr4JLMLcA4IF7nLHwwW8aw8qO9zshZBbIA8x68Uc-0/s400/F%25C3%25BCles+Gugi.jpg" width="276" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcKf4zLbDjZBs367TmwNNceH4DNzwgHiCGGi5PVpkiDl63iDVvWUQxDOG5tVNEA11VUE3v5fre1vQPGC5_4hmPGhcXxQ_CM1yEfRYCpkHkQmQRAJqibPWn7oFxIpscgTIC9h2i3FDbGJE/s1600/F%25C3%25BCles+Bob.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1100" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcKf4zLbDjZBs367TmwNNceH4DNzwgHiCGGi5PVpkiDl63iDVvWUQxDOG5tVNEA11VUE3v5fre1vQPGC5_4hmPGhcXxQ_CM1yEfRYCpkHkQmQRAJqibPWn7oFxIpscgTIC9h2i3FDbGJE/s400/F%25C3%25BCles+Bob.jpg" width="275" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
Képes Újság címmel falusi hetilapot indított a Hazafias Népfront is, amely szintén közölt képregényeket egy oldal terjedelemben. Ebben a nagy formátumú lapban leginkább Korcsmáros Pál színes, festett képregényei jelentek meg. De volt benne négy képkockából álló képsorozat is. A Képes Újság hetente 420 000 példányban jelent meg.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhERE-EJdCoZwIx9znxwFdlaOvJ1fMJb5v9qDz1_MJVoPtCroQVK6SRuQfmu5o6ngUxg7OkJz6oDeWMJPM1TjB8aHTzpRX2tlbMvZFm7Hg2PTnH-QAODmLCbngveBDjUIVDUsinj3f8kEw/s1600/K%25C3%25A9pes+%25C3%25BA+Korcsm%25C3%25A1ros.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1057" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhERE-EJdCoZwIx9znxwFdlaOvJ1fMJb5v9qDz1_MJVoPtCroQVK6SRuQfmu5o6ngUxg7OkJz6oDeWMJPM1TjB8aHTzpRX2tlbMvZFm7Hg2PTnH-QAODmLCbngveBDjUIVDUsinj3f8kEw/s640/K%25C3%25A9pes+%25C3%25BA+Korcsm%25C3%25A1ros.jpg" width="422" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Akkor számoljunk egy kicsit. A tíz év alattiak havonta legalább egy oldal képregényt olvashattak a Kisdobosban. A tíz-tizennégy évesek a Pajtás című újságban hetente három oldal képregényt kaptak. A tizennégy év felettiek a Magyar Ifjúság című lapban egy oldal képregényhez jutottak hetente. A tizennyolc év felettiek a Fülesből hetente hat oldal, a Képes Újságból egy oldal, a Népszavából naponta egy folytatást, hetente hét oldal (képcsík) képregényt olvashattak. Hatéves kortól nyolcvanéves korig, mindenki kapott képregényt minden héten. Egy héten közel húsz oldal oldal képregény jelent meg, leginkább hetilapokban. Önálló képregényújság pedig nem volt. Ha feltételezzük hogy minden újságot csak egy ember olvasott el (családon belül egy újságot általában ketten, hárman is elolvasnak) és a terjesztési szervezettség folytán kevés remittendával számolunk, akkor Magyarországon az 1970-es évek elején hetente kétmillió ember olvashatott képregényt. (Kisdobos 250 000, Pajtás 250 000, Magyar Ifjúság 250 000, Füles 600 000, Képes Újság 420 000 példány. Ezen kívül jelent még meg képregény a Lobogó, Képes Nyelvmester, Ludas Matyi, Szabad Föld stb. újságokban is.) Természetesen lehet elmélkedni azon, hogy ki hányféle újságot olvasott, elolvasták-e valójában a képregényeket, mekkora volt a valóságban a remittenda, de a nagyságrend mindenképpen elképesztő. Ez a szám természetesen nem azt jelenti hogy ennyi képregény olvasó lett volna, hanem azt hogy ennyi ember kezébe került képregény, sokszor akarata ellenére is. A hetvenes években a képregény természetes része volt az újságoknak. Nem kapott nagy jelentőséget, észrevétlenül egy-két oldal terjedelemben, mint a karikatúrák, rejtvények, vagy egyéb rovatok, beépültek a lapok szerkezetébe. A képregények rajzolóinak egy része szívesen készített ilyen rajzsorozatokat, mások kevésbé szerették. Fáradtságos időrabló munkának tekintették, de viszonylag jól megfizették. Többeknek munkaköri kötelessége is volt. A szerkesztőségekbe érkező olvasói levelekből és a közönség találkozókon elhangzottakból tudni lehetett, hogy a képregényeket szeretik és igénylik az olvasók, de csak a nyolcvanas évek elejére jutottak el a kiadók oda, hogy ebből üzletet csináljanak. Ez már egy másik történet.</div>
Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-71675906182014447952019-03-22T22:48:00.001+01:002019-10-16T23:40:21.528+02:00A magyar képregény megalkotóinak portréi<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhe5ynqz47hzDPlf8TdvlbYtta3g6PFh5qezeVpSjRUKNM9YxjQwjROZL9BRFMTfbg5ne3KpphcocYewq3u0xyHEn8UsBJmszmuOJEGtI2qSJdDPo2go-zrFStOKeHTM-ZCY2JlB_UJ19Q/s1600/magyar+banner+ff.tif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="1600" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhe5ynqz47hzDPlf8TdvlbYtta3g6PFh5qezeVpSjRUKNM9YxjQwjROZL9BRFMTfbg5ne3KpphcocYewq3u0xyHEn8UsBJmszmuOJEGtI2qSJdDPo2go-zrFStOKeHTM-ZCY2JlB_UJ19Q/s640/magyar+banner+ff.tif" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;">A magyar képregények készítésének legtermékenyebb időszaka az
1957-1987 közé eső harminc év volt, amikor több sajtótermékben nagy
példányszámban publikálták magyar grafikusok magas színvonalon megrajzolt
képregényeit. Ezt követően mind a mai napig újra és újra közlik az akkor
készült történeteket, amelyeknek jelentős része – a korszak politikai
követelményeihez igazodva – leginkább irodalmi művek adaptációja volt. </span><span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12pt;">Nagyon nagy köszönettel tartozom Sváb József grafikusművész
barátomnak, aki kérésemre egy asztalhoz ültette azokat a kiváló alkotókat akik megalkották és </span><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">népszerűvé</span><span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12pt;"> tették a magyar képregényt és
megrajzolta róluk a blogom fejlécében látható portrésorozatot, majd
elkészítette az én portrémat is. </span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12pt;">A kép legszélén Dargay Attila látható, aki a kezdetektől – vagyis
az ötvenes évektől – meghatározó szereplője volt a hazai képregényrajzolásnak
és rendkívül nagy segítségemre volt a hazai képregény történetének megírásában.
Még főiskolai hallgató voltam, amikor felkerestem a Pannónia Filmstúdióban és
elkezdtem faggatni. Eleinte kitért a kérdések elől és csak a rajzfilmről
beszélt. Nagyon kedves, vidám ember volt. Mindenkinek bemutatott a stúdióban,
hogy csináljanak már velem valamit, mert nem hagyom békén, szerinte már mindent
elmondott a képregényről, amit tud, de én még mindig faggatom. Gyakran
mondogatta, hogy itt a Pannónia Filmstúdióban mindenki képregényt rajzol (a
storyboard-ra gondolt), de valójában senki nem rajzol képregényt. Ő is csak
akkor, ha egy kis pénzre van szüksége. Miután kellően összebarátkoztunk,
elkezdett részletekbe menően mesélni. Hol a stúdióban, hol a lakásán fogadott,
ahol megismerhettem bűbájos feleségét Henrik Irént is. Rendkívül sokat
köszönhetek neki.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">Mellette Korcsmáros Pál látható, akit már nem ismerhettem, de a
rajzai annál inkább lenyűgöztek. Középiskolás koromban nagy sikert arattam,
amikor egy-egy jellegzetes Rejtő-karakterét fejből le tudtam rajzolni a
barátaimnak. Később megismerhettem két fiát, Korcsmáros György színművészt és
Korcsmáros Péter operaénekest, valamint unokáját, Korcsmáros Gábort, akik sokat
meséltek zsenialitásáról, alkotói módszereiről és sokszor a magánéletéről is.
Fantasztikus érzés volt kézbe venni az eredeti rajzait és látni, hogy a
látszólag egyszerű rajzok mögött is milyen magabiztos rajztudás és precizitás
van.</span><span style="font-family: "times new roman" , serif;"><o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi167toKxzD-4zU3D1tEzLdwL7zUKlQ1c3hLGATwiwV3jwntp8G878sF_aKCacC1Yabiw_dyLARbRFV6CwzQWIg7P_stvmPXfQfjKy_k7-bor3qdb0knvmOaPQeWgQk_69pRPw-fQpLjIc/s1600/magyar+banner+feh%25C3%25A9r.tif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="1600" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi167toKxzD-4zU3D1tEzLdwL7zUKlQ1c3hLGATwiwV3jwntp8G878sF_aKCacC1Yabiw_dyLARbRFV6CwzQWIg7P_stvmPXfQfjKy_k7-bor3qdb0knvmOaPQeWgQk_69pRPw-fQpLjIc/s640/magyar+banner+feh%25C3%25A9r.tif" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12pt;">Gugi Sándorról mindig sokat hallottam, de már csak az özvegyével
volt szerencsém megismerkedni. Bárkit faggattam a magyar képregény történetének
kezdeti éveiről, mindenki egyértelműen állította: Gugi Sándornak köszönhető,
hogy 1956 után ekkora érdeklődés támadt a képregények iránt. Amerikai minta alapján
ő adta az ötletet, hogy irodalmi művek képes feldolgozásával – mintegy hirdetésével
– el lehet érni a szerkesztőségeknél, hogy képregényeket közöljenek. Az ötlet
nagyon bevált, de ő szeretett a maga tempójában dolgozni, ezért korán feladta a
határidőhöz kötött és alapos munkát igénylő képregényrajzolást.</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;">Fazekas Attila következik a sorban, aki mára már felülmúlta
mestereinek teljesítményét és Zórád Ernőt is túlszárnyalva, a legnagyobb
képregényes életművet tudhatja magáénak. Fáradhatatlan rajzoló, akihez évtizedek
óta jó kapcsolat fűz, aki következetesen képviseli a képregényes
történetmesélés klasszikus formáját. A Rahan képregények látványa után gyermeki
lelkemnek a Pajtásban megjelent első képregénye adta a reményt, hogy Magyarországon
is van olyan rajzoló, akinek tiszta vonalvezetése követendő példa lehet.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;">Középen Zórád Ernő látható, a magyar képregényművészet legkiválóbb
alkotója. Neki köszönhetem, hogy már négy könyvet írtam a képregény
magyarországi történetéről. Ő javasolta, hogy foglalkozzak ezzel a témával és
tőle kaptam az első instrukciókat, útmutatásokat. Csodálatos, bohém úriember
volt. Sokat mesélt az életéről, munkásságáról. Fantasztikus érzés, hogy
élvezhettem a barátságát. Közepes festőnek, jó képregényrajzolónak és kiváló
illusztrátornak vallotta magát. Kényszerűségből kezdett képregényt rajzolni, de
amit alkotott -főleg kollázsaival-, azzal művészi szintre emelte a képregényt.</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbNkD1L6OOja9hArw9gh2x5mjkj6TWxozpCimNFKBjowGj0z6ffMu6g7LwZ_fSuFohUaLK0tUsGx536trNytM0t797tBgzhqhE5uFahJut000t-YLpJ-pix48QADLl4RFMhWqyN3yRbjY/s1600/magyar+banner+h%25C3%25A1tt%25C3%25A9rsz%25C3%25ADn.tif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="1600" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbNkD1L6OOja9hArw9gh2x5mjkj6TWxozpCimNFKBjowGj0z6ffMu6g7LwZ_fSuFohUaLK0tUsGx536trNytM0t797tBgzhqhE5uFahJut000t-YLpJ-pix48QADLl4RFMhWqyN3yRbjY/s640/magyar+banner+h%25C3%25A1tt%25C3%25A9rsz%25C3%25ADn.tif" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12pt;">Kuczka Péter a hazai képregénykiadás igazi háttérembere volt.
Mindent tudott erről a műfajról, hatalmas képregénygyűjteménye volt. Lakásának
dolgozószobájában ismerhettem meg a nyugati képregényművészet legkiválóbb
alkotásait. Kölcsön kaptam tőle a Metal Hurlant magazinokat, amelyek láttán
egészen más megvilágításban láttam a képregényt. Sokat segített a munkámban,
nagyon sok jó tanácsot kaptam tőle. Több kiadó, szerkesztőség képregényes
próbálkozásai mögött tudható volt a közreműködése. Jó érzékkel ismerte fel a
fiatal írók, rajzolók tehetségét és lehetőségeihez mérten megjelenési
lehetőséget biztosított számukra.</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;">Sebők Imrének csak a rajzait ismerhettem és Zórád Ernőn keresztül
a fiát is. Évtizedekkel ezelőtt sikerült magnóra rögzítenem, ahogy mesélt az
édesapja munkásságáról, majd el is vitt abba a házba, ahol Sebők Imre élt és
alkotott. Csodálatos délután volt, leült a zongorához és szabadon engedett a
lakásban, hogy nyugodtak nézzek meg mindent, jegyzeteljek. Miközben
zongorázott, minden kérdésemre válaszolt. Ez volt az igazi bőség zavara. Rengeteg
festmény, rajz, képregény, vázlat a fiókokban, rajzmappákban. Egy év is kevés
lett volna a rengeteg anyag rendszerezésére. Nekem csak néhány órám volt rá.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;">Cs. Horváth Tibor kiváló érzékkel menedzselte a hazai
képregénykiadást közel negyven éven keresztül. Forgatókönyveit lehet szeretni
és lehet kritikát is megfogalmazni róluk. Engem jó barátság kötött hozzá.
Mindig tisztelettel és elismeréssel beszélt azokról, akikkel együtt dolgozott.
Én úgy éreztem, hitt abban, amit csinált és úgy gondolta úgy kell képregényt
írni, ahogy ő csinálja. Irodalmat akart közvetíteni a képregényen keresztül.
Sokat beszélgettünk, és sok ötletet adott, hogyan tudnám eredményesen feltárni
a hazai képregénykiadás történetét.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy5VW8Y4Dqq4ePTgcijPjy6p-xJ1a67zZ_d-7ehiwrDiWL8q3WRA_qN0ZiWg5fXRbntH4ftC4liZF2plHdRAXra4rVV5OF4BlRRy8pxnoikWxyLzVz4Blq0PGrB4DjUaxIJc_77K-ImGk/s1600/magyar+banner+color.tif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="1600" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy5VW8Y4Dqq4ePTgcijPjy6p-xJ1a67zZ_d-7ehiwrDiWL8q3WRA_qN0ZiWg5fXRbntH4ftC4liZF2plHdRAXra4rVV5OF4BlRRy8pxnoikWxyLzVz4Blq0PGrB4DjUaxIJc_77K-ImGk/s640/magyar+banner+color.tif" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; font-size: 12pt;">A képen látható alkotókkal, vagy hozzátartozójukkal folytatott
beszélgetéseimet fióknyi magnókazetta őrzi. Egy részüket már digitalizáltam,
másrészük még hátra van. Rengeteg sztori, emlék, élmény és főként dokumentum.
Ezeknek a felvételeknek a visszahallgatása bennem is számtalan személyes
élményt idézett fel, ami megerősítette bennem az elhatározást, hogy közreadjam
a több mint harminc év képregénytörténeti kutató munkájának „melléktermékeiből”
azt, ami arra érdemes.</span></div>
</div>
<br />Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-44832170549787238072019-03-15T21:54:00.000+01:002019-10-05T17:43:35.059+02:00Véres küzdelem Rahan miatt!<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI79e8SQZpYwagFpitA1XIu4zhfRt9tLf1yhIQt1OrovNnXBmP9haDIrUUqq5HlfByRfhP4dQGwFtBjJqsgGHsVbtwdhYZlMA6BPPCWOZtV768Wzuf3VbLkEGwfn0d_b17u32TwIo3ni0/s1600/Rahan+67+album.tif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="781" data-original-width="1600" height="312" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI79e8SQZpYwagFpitA1XIu4zhfRt9tLf1yhIQt1OrovNnXBmP9haDIrUUqq5HlfByRfhP4dQGwFtBjJqsgGHsVbtwdhYZlMA6BPPCWOZtV768Wzuf3VbLkEGwfn0d_b17u32TwIo3ni0/s640/Rahan+67+album.tif" width="640" /></span></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></span>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></span></span></span></span>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Ahogy visszaszámolok, hatodik osztályos általános iskolai tanuló
lehettem, amikor az egyik osztálytársam egy Pif magazint hozott az iskolába.
Csodájára jártunk. Addig csak a Pajtás újságban megjelent képregényeket láttam
és elvétve a Füles képregényeibe is belebotlottam. Pif kalandjait már ismertem
és szerettem a Pajtásból. Gyakran próbáltam lerajzolni a karaktert, de elnyújtott
kör alapú fejformája mindig feladta a leckét és egy idő után már inkább
idegesített, mintsem örömöt okozott volna a rajzolása. De a francia nyelvű Pif
magazinban volt Fekete Farkas, Tulipános Fanfan, Artur a kis szellem és Rahan.
Az én Zórád-képregényekhez szokott szememnek valóságos csoda volt ez a
fekete-fehér rajzvilág. Zórádot nem tudtam másolni, mert az ő rajzai lavírozott
tus technikával készültek és ahhoz meg kellett volna tanulnom festeni. <span style="font-size: 12pt;">Arra pedig akkor még nagyon nem fűlött a fogam.</span> De ez a Rahan, a tiszta
vonalvezetésével, magával ragadott.</span></span></span></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyVcotBW1uFiMQVNmfT4wzDA-rIM7REWpIZS6tIlGNCujDrO5tnts0rXj3Cy8B4qMz8ckLcIPqFykJ-qziP-pBYv1onqefLLGCZnIE6WaLpXPmwaqkNibU2qLAbc2RiZ5VS3LrnUamtDI/s1600/Rahan+p%25C3%25B3kos+oldal.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1196" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyVcotBW1uFiMQVNmfT4wzDA-rIM7REWpIZS6tIlGNCujDrO5tnts0rXj3Cy8B4qMz8ckLcIPqFykJ-qziP-pBYv1onqefLLGCZnIE6WaLpXPmwaqkNibU2qLAbc2RiZ5VS3LrnUamtDI/s640/Rahan+p%25C3%25B3kos+oldal.jpg" width="478" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><b>Ez volt az a történet, amelyik annyira lázba hozott és amelyhez foghatót előtte soha nem láttam. Ma már begyűjtöttem a történetek nagy részét, magyar nyelven. Valójában tizenéveseknek való történetek, de én mind a mai napig élvezettel forgatom és csodálom André Chéret rajzait.</b></span></span></div>
</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Na és a történet. Rahan kése beleesett egy szakadékba, amiért lemászott,
hogy kihozza onnan. Ott azonban egy óriási pókot talál, akivel meg kell küzdenie,
hogy hozzáférjen a késéhez. Őrület. Micsoda küzdelem, Micsoda rajzok. Szünetben
elkértem az újságot, hagy legyen nálam egy kis ideig, hogy alaposan
áttanulmányozhassam. Nem bírtam magammal. Órán, a pad alatt, szépen óvatosan
elkezdtem nézegetni. Nem sokáig tehettem, mert a tanárom észrevette, és egy
nyakleves kíséretével közölte, végleg búcsút mondhatok a képregénymagazinnak és
egyébként sem ilyen szemetet kellene nézegetnem. A következő szünetben
elszabadult a pokol. Aki hozta az újságot, nekem esett, hogy ennyire béna nem
lehetek. Minek adtam oda az újságot. Egymásnak feszültünk. Eleinte csak
lökdösődtünk, majd annak rendje és módja szerint orrba vágtuk egymás.Mindkettőnknek eleredt a vér az orrából. Perceken belül az igazgatóiban
találtuk magunkat. Hogy milyen büntetést kaptunk, arra nem emlékszem, de a
tanítási nap végén, az osztálytársam visszakapta az újságot. Amikor hazamentem
és elújságoltam mi történt, édesapám még egy nyaklevessel honorálta iskolai
viselkedéskultúrámat. Miután megnyugodtak a kedélyek, elkezdtem könyörögni édesanyámnak, hogy vegyen nekem egy ilyen képregényújságot, amely
elengedhetetlen az én rajzi fejlődésemhez. Tudomásom szerint ezekben az években
ez volt az egyetlen nyugati képregény-magazin ami postai forgalomban vagy utcai
újságárusoknál kapható volt. A különlegessége még az volt, hogy fóliába volt
csomagolva és összeszerelhető műanyag játékot (gadget) mellékeltek minden
számhoz. A benne lévő rajzok fontosságán túl a legfontosabb érvem a vásárlás
mellett az volt,hogy valójában nem csak újságot, hanem egy játékot is fogunk
vásárolni. </span></span></span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Kettő az egyben. </span></span></span></span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7KPEhQaHZbfpJjueLoEoZwlrsXTNV4K1_mUSR1wlLKtG1w-DteY_1BE81T9IprnWoW19kxWzJValrFuGvCn6CrTbmg_n_xyEXINa2e-p9XCH3wpDFbE1VbBDlj28_lZ_9IYB8LAHjJoY/s1600/scan0057.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1213" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7KPEhQaHZbfpJjueLoEoZwlrsXTNV4K1_mUSR1wlLKtG1w-DteY_1BE81T9IprnWoW19kxWzJValrFuGvCn6CrTbmg_n_xyEXINa2e-p9XCH3wpDFbE1VbBDlj28_lZ_9IYB8LAHjJoY/s640/scan0057.jpg" width="483" /></span></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Sikerült meggyőznöm édesanyámat, aki megvásárolta a
Pif Gadget következő számát nekem. Gyorsan felszakítottam a műanyag tasakot,
átlapoztam az újságot és egy világ dőlt össze bennem. Nem volt benne Rahan.
Volt sok minden más, de Rahan nem. Ezt követően a barátaimmal heteken át
figyeltük az újságosnál kitett magazint és valamelyikünk mindig vett egyet. De
én a Rahanra vártam. </span></span></span><span style="font-size: 12pt;"> </span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Elérkezett a
pillanat, kezdődött a könyörgés újra. Ha ezt most nem vesszük meg, vége a rajzi
karrieremnek. Megállok a fejlődésben. Megvettük. Rahan újra hatalmas
vadállatokkal küzdött. És elkezdtem Rahant rajzolni. Mivel ez nem volt egyszerű
feladat, megpróbáltam indigóval átmásolni egy-egy rajzot. Rajzoltam ceruzával,
golyóstollal és a mérnöknek tanuló Gábor bátyámtól elcsent tustollal is. Sokáig
őrizgettem ezeket a rajzokat, aztán elvesztek, mint annyi minden az ember
gyermekkorából. Pénz hiányában csak elvétve sikerült egy-egy számot megvennem,
majd egy dekorációs barátomtól kaptam egy köteggel. Fantasztikus volt. Napokig
ültem felettük, lapozgattam és nem tudtam betelni a kiváló grafikákkal.</span></span></span></span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9uHvMtDxPM-SFR5jHYR9vo3JLFLO6w2EOX7-6o-WDf0ZHHdKVo7nsmP_xORDtlvhb1_EcDAxdChqXoqrT5A3tWZV5OkFToU4AOE6xd3uosB7rhAEu99fFd4XdmF45jtqhqbYFdCI8i-c/s1600/Rahan+rajz.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="689" data-original-width="932" height="472" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9uHvMtDxPM-SFR5jHYR9vo3JLFLO6w2EOX7-6o-WDf0ZHHdKVo7nsmP_xORDtlvhb1_EcDAxdChqXoqrT5A3tWZV5OkFToU4AOE6xd3uosB7rhAEu99fFd4XdmF45jtqhqbYFdCI8i-c/s640/Rahan+rajz.jpg" width="640" /></span></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Akkoriban még semmit sem tudtam Rahanról és főleg nem a rajzolójáról.
Eleve azt hittük, hogy ez Tarzan –mivel erről már hallottunk- csak a franciák
Rahannak írják. Ez </span></span></span><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">nyilván</span></span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">valóan hülyeség volt, de a környezetemben senkiről sem
tudtam akkoriban, aki beszélt volna franciául. Próbáltuk a képek alapján
megfejteni a történetet és azt hiszem, ez sikerült is. Igazi csemege volt a mi tizenéves
fejünknek, sok-sok tanulsággal. A kőkorszakban játszódtak a történetek, amelyekben
Rahan, a zord idők fia, a tűzhajú –ma már ezt is tudom- törzsének még maradt
tagjait próbálta felkutatni és útja során izgalmas kalandokba keveredett. Gyerekeknek szóló tanulságos történetek voltak, sok természettudományos ismerettel.
Évekkel később fedeztem fel, hogy a nagyobb könyvtárakban megtalálhatóak a Pif
újságok. Több könyvtár bekötött formában őrizte a lapszámokat, de sok helyen
erre már nem volt lehetőség, mert a gyerekek rongyosra „olvasták” és már
alkalmatlan volt a bekötésre. A könyvtárosok mesélték,hogy a látogatók imádták
az újságot annak ellenére, hogy szinte senki nem beszélt franciául. A képek
nézegetéséből fantáziálták ki a történeteket.</span></span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Magyar nyelven először 1978-ban, a Pajtás újságban jelent meg. Januárban,
az első számban egy oldalra lekicsinyítve, két oldal eredetileg színes történet
fekete-fehérben, Küzdelem a horgascsőrűekkel címmel. Az újságot fényes, műnyomó
papírra nyomták, rotációs nyomdatechnikával, ahol a színek rendszeresen
elcsúsztak, ezért az oldalak sokszor szellemképesek, vagy </span></span></span><span style="font-size: 16px;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">elmosódottak</span></span></span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"> voltak. Nem volt túl szerencsés bemutatkozás. </span></span></span></span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWJcRroWbmv1_Uj_RU0KAjPJ5RxH_KLzx7ny6t3AvlkjR5UO56VmPjGzy154lpsq9wM99nunm9Ror0zbPiRX8JmZ4jQpnYDj3OsKc38Lif2PFI_y-3tyvloHFjpVoW-14UcaWkmljqxR0/s1600/Pajtas_1978_1__pages15-15.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1143" data-original-width="1600" height="454" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWJcRroWbmv1_Uj_RU0KAjPJ5RxH_KLzx7ny6t3AvlkjR5UO56VmPjGzy154lpsq9wM99nunm9Ror0zbPiRX8JmZ4jQpnYDj3OsKc38Lif2PFI_y-3tyvloHFjpVoW-14UcaWkmljqxR0/s640/Pajtas_1978_1__pages15-15.jpg" width="640" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: justify;"><div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><b><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;">Értem én a feltételezhető szerkesztői elvet, miszerint a Rahan történetek nem nagyon élvezhetőek egy oldalas folytatásokban, de így viszont semmi nem érvényesült a történet grafikai értékeiből.</span></span></b></span></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"></span><br /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Ekkor már én sem Pajtást olvastam, ezért hidegen
hagyott Rahan első magyarországi megjelenése. Mivel gyűjtöm a képregényeket,
ezek a lapszámok is megvannak, de ezt a korszakot a Pajtás képregényközlési
története szempontjából a lejtmenetnek tartom. Mindössze négy történet jelent
meg ebben a lapban, majd egy év múlva 1979 novemberében a Pajtás Pif
Magazinban, Küzdelem egy vízcsap miatt címmel már egy teljes történetet
közöltek egyben, igaz még mindig fekete-fehérben. 1980 év végén az Ifjúsági
Lapkiadó Vállalat (ILV) Kockás címmel elindította az első hazai
képregénymagazint. Valójában ebben a lapban futotta be magyarországi karrierjét
Rahan.</span><span style="vertical-align: inherit;"> </span></span></span></span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 12pt;">
</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEorjcih6bnkjcq4ThGUXDRTHcwbI6ltbScC8BDXW5ONkhpW9QO_F98Ol3TtzRjvlWErlYSxbcYeYDoozsx_sFGtpfWxd7-fm-eLOGnI-0uSPtmQJ-CkKN7byHrkAKPMkMrHtauzteFuc/s1600/Kock%25C3%25A1s+Rahan++2c%25C3%25ADmlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1152" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEorjcih6bnkjcq4ThGUXDRTHcwbI6ltbScC8BDXW5ONkhpW9QO_F98Ol3TtzRjvlWErlYSxbcYeYDoozsx_sFGtpfWxd7-fm-eLOGnI-0uSPtmQJ-CkKN7byHrkAKPMkMrHtauzteFuc/s400/Kock%25C3%25A1s+Rahan++2c%25C3%25ADmlap.jpg" width="285" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2_fb0ee93CZN-xQkn8q4kzwUE5gNdKtZ-uj67t-SA49PIpflIij3-XrQeww9y-1qD_zfVr1faF8BjS55wAmJWuazcbkaGpc7wehIWJHNg13ctP9vbstvGR-4fPawTtmrjyN-mHvav21E/s1600/Rahan+kock%25C3%25A1s+oldal.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1103" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2_fb0ee93CZN-xQkn8q4kzwUE5gNdKtZ-uj67t-SA49PIpflIij3-XrQeww9y-1qD_zfVr1faF8BjS55wAmJWuazcbkaGpc7wehIWJHNg13ctP9vbstvGR-4fPawTtmrjyN-mHvav21E/s400/Rahan+kock%25C3%25A1s+oldal.jpg" width="273" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;">Már az első számban megjelent, és több alkalommal a címlapon is
szerepelt. A nyomdatechnika ennél a lapnál is hagyott kívánni valót maga után,
de ez legalább egy fix pont volt a Rahan képregények rajongóinak. A Pajtás című
újság évszakonként megjelentetett magazinjainak is rendszeres szereplője lett a
Tűzhajú. A franciák később önálló kötetekben jelentették meg a sorozatot,
aminek az érdekessége az, hogy Magyarországon, az Alföldi Nyomdában nyomtattak
ebből három sorozatot is. Az innen kikerülő könyvek a Debreceni antikváriumokba
kerültek, ahonnan a figura szerelmesei boldogan vásárolták a filléres
kiadványokat. Közöttük én is, aki sok alkalommal csak azért utaztam át Nyíregyházáról
Debrecenbe, hogy megnézzem milyen újdonságok készültek a már akkor is "hanyatló" kapitalista nyugati piac számára.Mivel az Alföldi Nyomda elsősorban könyvek
gyártására rendezkedett be, ezért innen ragasztókötéses és kemény táblaborítású
képregények tonna számra utaztak a francia, német és a skandináv piacra.
Valóságos kincsesbánya volt ezekben az években Debrecen. Az antikváriumok, de
még az élelmiszer üzletek is tele voltak szebbnél szebb képregényalbumokkal és
zsebkönyvekkel. Néha még ma is feltűnnek az antikváriumokban ezekből a
kötetekből. A szerencsésebbek a teljes Rahan sorozatot össze tudták gyűjteni.Néha még ma is feltűnnek az antikváriumokban ezekből a
kötetekből. A szerencsésebbek a teljes Rahan sorozatot össze tudták gyűjteni.Néha még ma is feltűnnek az antikváriumokban ezekből a
kötetekből. A szerencsésebbek a teljes Rahan sorozatot össze tudták gyűjteni.</span></span></span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5ChXiwCu2HkxD_-2JrKpnksmzNF-TcigBYRjDSq2UWBvec-VOfSAmYYj6kKXzYOaY6Xuy8GzFFpHlPElYFfURenpRZhyphenhyphenqIMNmumbBnkmvdMu9Wqa4xR2wPF08Q6omT4uyXp_TgBjMf1k/s1600/Rahan+piros+c%25C3%25ADmlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1206" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5ChXiwCu2HkxD_-2JrKpnksmzNF-TcigBYRjDSq2UWBvec-VOfSAmYYj6kKXzYOaY6Xuy8GzFFpHlPElYFfURenpRZhyphenhyphenqIMNmumbBnkmvdMu9Wqa4xR2wPF08Q6omT4uyXp_TgBjMf1k/s200/Rahan+piros+c%25C3%25ADmlap.jpg" width="150" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG0TgbLTxDp4BDZSW6H53NB7zi12IuXsk_Y4SqSvLQ_7Iu50F3fraazA97ARkOpJmds0RWEAoQfAOZQNlLf-XNqyvDWHLnbVyeAJiGPt2KsvO06JzYQ4419pRrF4OA2XcDjL_18luo_0c/s1600/Rahan+k%25C3%25A9k+c%25C3%25ADmlap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1154" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG0TgbLTxDp4BDZSW6H53NB7zi12IuXsk_Y4SqSvLQ_7Iu50F3fraazA97ARkOpJmds0RWEAoQfAOZQNlLf-XNqyvDWHLnbVyeAJiGPt2KsvO06JzYQ4419pRrF4OA2XcDjL_18luo_0c/s200/Rahan+k%25C3%25A9k+c%25C3%25ADmlap.jpg" width="143" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYbtuKi7eZpd6thb0lQ3dfhZ8MLgAZkw630eje55gSQzdcxmTiFf55jAL0heQ60r7ih8l8LYlHOnBbYqMxtQDilnVtUEynPQEiX87_W0rEsvQjNV-7IWHiKT_02HTVhWwPtlyZ2njuEso/s1600/Rahan+fekete+bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1162" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYbtuKi7eZpd6thb0lQ3dfhZ8MLgAZkw630eje55gSQzdcxmTiFf55jAL0heQ60r7ih8l8LYlHOnBbYqMxtQDilnVtUEynPQEiX87_W0rEsvQjNV-7IWHiKT_02HTVhWwPtlyZ2njuEso/s200/Rahan+fekete+bor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg" width="145" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Amikor elindultak az interneten azok az oldalak, amelyek
úgynevezett honosított képregényeket osztottak meg, az elsők között volt a
Rahan magyarított változata. Jelenleg is több ilyen oldalon elérhetőek a Rahan
fekete-fehér és színes változatai. Mivel ezek vélhetően engedély és jogdíj
fizetése nélkül teszik közzé a külföldi képregényeket, sem nevüket, sem elérhetőségüket nem írom le. A képregénybörzéken már láttam magyar nyelvű, </span></span></span><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">kemény-tábla</span></span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"> kötésű vaskos gyűjteményes köteteket is, amelyeket előre rendelés
alapján meglehetősen borsos áron lehet megszerezni. </span></span></span></span><span style="font-size: 12pt;">A sorozat és a főhős népszerűségét mi sem jellemzi jobban mint az,
hogy a 2017-ben újraindult Kockás képregénymagazin első 2018. decemberi különszámának
Rahan van a címlapján. A benne szereplő
16 oldalas történetben a még gyerek Rahan ismerkedik a veszedelmeket rejtő
külvilággal. A következő történet a Kockás tavaszi különszámában olvasható.</span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIFdPwoa7kct2UYMluUuMWHjTRghDV5u6XtUoo-K1Fg8LermWsrKqht9udypqcxfTX666K7rDbHu1gngnHL0PilUeNxNGW62wHVKFi4VWvrrad_4kz78o1Ds7hFsbm9JF-5jd1qrzc-MI/s1600/53585267_282093819355019_3512619598371356672_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1163" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIFdPwoa7kct2UYMluUuMWHjTRghDV5u6XtUoo-K1Fg8LermWsrKqht9udypqcxfTX666K7rDbHu1gngnHL0PilUeNxNGW62wHVKFi4VWvrrad_4kz78o1Ds7hFsbm9JF-5jd1qrzc-MI/s400/53585267_282093819355019_3512619598371356672_n.jpg" width="290" /></span></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhtVp3_x92MSeY_mNFwTQGG3eFNm4LqcayrT_LcTQ3MdoC4OE5nmE4Kai_xiYxRCMkyGACSWu0PnPjy0XJjOE1H0QICVnTfd3glsQ9T8JA83fIkHW8MFG0r3IwncivT5cbMIkQW3ZNqTc/s1600/53825972_399389554221286_1954591864963203072_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1377" data-original-width="1000" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhtVp3_x92MSeY_mNFwTQGG3eFNm4LqcayrT_LcTQ3MdoC4OE5nmE4Kai_xiYxRCMkyGACSWu0PnPjy0XJjOE1H0QICVnTfd3glsQ9T8JA83fIkHW8MFG0r3IwncivT5cbMIkQW3ZNqTc/s400/53825972_399389554221286_1954591864963203072_n.jpg" width="290" /></span></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Rahanról
szóló írásom apropóját az adta az újbóli kiadásán túl, hogy ezelőtt ötven
évvel 1969. február 24-én jelent meg Franciaországban az első Rahan történet a Pif
Gadget című hetilapban. Alkotója André Chéret volt, aki már tizennyolc évesen
óriás méretű képeket festett egy mozi számára az aktuálisan műsorra tűzött
filmek jelenetei alapján. Akkoriban ez volt a multiplakát, egy példányban, a
mozi bejárata fölött. Azokban az években idehaza is így hirdették a
filmbemutatókat a nagyobb mozik. Amikor Nyíregyházán, a Krúdy Moziba mentünk,
mindig csodálattal néztem, a bejárat fölött elhelyezett, kézzel festett
plakátokat. Egy időben én is kacérkodtam a gondolattal, hogy elszegődők
dekorációsnak valamelyik mozihoz, de erre nem került sor. Ez a típusú munka
valószínűleg jó gyakorló iskola lehetett Chéret számára is. Rajzi
felkészültsége ekkor még valószínűleg kívánnivalót hagyott maga után, mivel a
Vaillant című képregénymagazin akkori főszerkesztője Roger Lecureux, még
elutasította a rajzait. A</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">zt mondta, akkor jöjjön vissza, ha úgy tud rajzolni,
mint Raymond </span></span></span></span></span></span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Poïvet</span></span></span></span></span></span></span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">, aki akkor már a Pionniers de l’Espérance (A Reménység
úttörői) című képregényével elismert rajzolónak számított. Sorkatonai
szolgálata alatt ismerkedett meg Jean Giraud (Moebius) és Pierre Koernig
grafikusokkal, akik a Fleurus Kiadó számárra rajzoltak képregényeket. A velük
kialakított kapcsolatnak köszönhetően egyre aktívabban rajzolt képregényeket és több rövidebb-hosszabb története jelent meg
különböző kiadóknál. 1962-ben már több szerencsével járt a Vaillant Kiadónál. Megbízták
az 1946 óta futó Bob Malard repülős történet rajzolásával, amit </span></span></span></span></span><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">eredetileg</span></span></span></span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"> Bourlés
és Bourdens szerzőpárosok alkottak meg. Erről a sorozatról majd fogok írni
bővebben is, mert az egyik kedvencem és a Füles cím</span><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;">ű lapban megjelent
történetek nagyban befolyásolták a képregényről alkotott fiatalkori nézeteimet.
Az igazi áttörést számára a Rahan karakterének a megalkotása jelentette.</span><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"> </span></span></span></span></span></span><br />
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></span></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEkAasLWQXc6n9Hofc2X7HwHxL2jcIg2xFcVOcapNr_uDS0lgB4pPbMOEsZVEptpZMPe-GctqAMdfy9FtPojvEsLIv8wCPolxZEszbB2oQRMDK09C2WUxiGtyN-YNXDwhyphenhyphenpdDVwIolI8c/s1600/80251083_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1010" data-original-width="1600" height="401" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEkAasLWQXc6n9Hofc2X7HwHxL2jcIg2xFcVOcapNr_uDS0lgB4pPbMOEsZVEptpZMPe-GctqAMdfy9FtPojvEsLIv8wCPolxZEszbB2oQRMDK09C2WUxiGtyN-YNXDwhyphenhyphenpdDVwIolI8c/s640/80251083_o.jpg" width="640" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;">François Corteggiani, Roger Lécureux és André Chéret.</span></span></b></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></span>
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">A
Vaillant főszerkesztője Roger Lécureux-hoz irányította, aki tizennégy évvel
korábban még elküldte a laptól, hogy nem elég jók a rajzai. Most kiváló
forgatókönyvekkel látta el a rajzolót és a történet sikert aratott. A
szerkesztőség újabb és újabb történeteket várt az alkotóktól, akik nehezen
bírták a tempót. Egy időben –Chéret megkérdezése nélkül- egy Guido Zamperoni nevű
grafikust is felkértek a történet rajzolására, de róla hamar kiderült, hogy nem
elég jók a rajzai Chéret színvonalához képest. Javasolták, hogy asszisztensek
legyenek segítségére a rajzolásban, de mint kiderült, sokkal körülményesebb
megtanítani őket a technikára, a stílusra, mint megrajzolni a történetet. Végül
egy spanyol rajzolót, Romerot bízták meg a történet párhuzamos rajzolásával,
amiből szerzői jogi vita keletkezett és több éves pereskedésbe torkollott az
eset.</span><span style="vertical-align: inherit;"> </span></span></span></span></span></span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; vertical-align: inherit;"><br /></span></span></span></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdMd1Eq2-zKabP6IBCo10Tfrz1GH7Z2bpgWS83oJsaYwyB8UgJk71Pvox2Bgdt_VKAFx0GUCcEMIyLEeM1jNBnmwSwHnXsqbPY-zn-sQ-3nwjxkE66Ea0aevs4HvTObtlYatH6ZOkh6Gs/s1600/Rahan+Gui+Zam.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="970" data-original-width="1010" height="382" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdMd1Eq2-zKabP6IBCo10Tfrz1GH7Z2bpgWS83oJsaYwyB8UgJk71Pvox2Bgdt_VKAFx0GUCcEMIyLEeM1jNBnmwSwHnXsqbPY-zn-sQ-3nwjxkE66Ea0aevs4HvTObtlYatH6ZOkh6Gs/s400/Rahan+Gui+Zam.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b><span style="font-size: 9.5pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Guido Zamperoni
laza vonalvezetése </span></span></span><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">messze elmaradt az eredeti rajzok
képi világától.</span></span></b><b><o:p></o:p></b></span></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtZnAV6nikOLA9Xf191TLHVqnc0ozeKSTJsaPa1cvv63D8a8OaeJ9hBdY3FCo0CwAsPgknjr6A2no6w2yiHk66eatdAAHzCIOOgzQxveXd39N9-1cB7jZ6YcAV_b1l8SzkylpiYO4K_Xg/s1600/Rahan+Romero.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="809" data-original-width="1385" height="231" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtZnAV6nikOLA9Xf191TLHVqnc0ozeKSTJsaPa1cvv63D8a8OaeJ9hBdY3FCo0CwAsPgknjr6A2no6w2yiHk66eatdAAHzCIOOgzQxveXd39N9-1cB7jZ6YcAV_b1l8SzkylpiYO4K_Xg/s400/Rahan+Romero.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 9.5pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Romero spanyol
rajzoló munkája, </span></span></span><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">amiből később
szerzői jogi problémák adódtak.</span></span></span><span style="font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></span></b></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: left;">
<span style="text-align: justify;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">Az író, Roger Lécureux halálát követően 1999-től rövid időre leállt a
sorozat, majd fia, Jean-Francois Lécureux önálló kiadót alapítva élesztette újjá
a sorozatot és önálló albumokban jelentette meg a történeteket. A napokban Fehér Zoltán grafikust (Zorró) kértem meg, fotózza le nekem a nála lévő Rahan gyűjteményes kiadását. Zorró a tördelőszerkesztője az újonnan indult Kockás magazinnak és a munkájához most ő használja a sorozatot. Fantasztikus kiadás, a szívem szakad meg, hogy nem az én polcomat díszíti. Pedig a DC és a Marvel sorozatom környezetében igen jól mutatna. 67 kötet, egyenként átlagosan 52 oldal képregénnyel. Mintegy </span></span></span></span></span></span></span><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;">háromezer ötszáz</span></span></span></span></span></span><span style="font-size: 12pt;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"><span style="vertical-align: inherit;"> oldal képregény. Őrületes munka!</span></span></span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="text-align: justify;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br /></span></span></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="text-align: justify;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;"><br /></span></span></span>
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjad0WycXVd97045hZS0gByUMOmiYN_mAJqTFa2ec1RxXbPVKLwpvhesU-AMJvssLGCT3wQVWRJRvVoPZFM8yR2KgWXoDcMD_KMIi1lYWEBkml46q8UMDDQVZtqd_sT66a9IEplwQasZb8/s1600/Rahan+67+album.tif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="781" data-original-width="1600" height="312" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjad0WycXVd97045hZS0gByUMOmiYN_mAJqTFa2ec1RxXbPVKLwpvhesU-AMJvssLGCT3wQVWRJRvVoPZFM8yR2KgWXoDcMD_KMIi1lYWEBkml46q8UMDDQVZtqd_sT66a9IEplwQasZb8/s640/Rahan+67+album.tif" width="640" /></span></a></div>
<span style="font-size: 12pt;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></span></div>
Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7046232278531344886.post-71158919936912784152019-02-05T14:25:00.000+01:002019-02-06T22:00:10.450+01:00Loana királynő titokzatos tüze és képes, regényes emlékek!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<br />
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><i>„Jó lesz ez még valamire!”</i> Ezzel a jelszóval rakosgatok
félre mindent, amire pillanatnyilag nincs szükségem, de sajnálom kidobni.
Amióta családi házban lakom, amihez még melléképületek is tartoznak, helyem is
volt a lomok elhelyezésére. Ha szükségem volt valamire és nem találtam - pedig
tudom, hogy olyan helyre tettem, ahol biztosan meglesz - felsóhajtottam és
kijelentettem, a felesleges holmiktól meg kell már végre szabadulni, itt az
ideje a lomtalanításnak.</span><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/3xWSS0SX0vs/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/3xWSS0SX0vs?feature=player_embedded" width="320"></iframe></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">Ezen a nyáron úgy éreztem, eljött az idő. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Eldöntöttem hol kezdem, merre fogok haladni. A
szemmel látható hulladékokkal, gyűrött dobozokkal, valóban felesleges
papírkötegekkel, üres műanyag és üvegflakonokkal hamar végeztem. Előkerültek a
használaton kívüli számítástechnikai eszközök. Itt már volt némi szívfájdalmam.
Kérdezősködtem, mit lehet tenni velük. Érnek e még valakinek valamit ezek az
eszközök. Kuka! Ez volt mindenkitől az egyértelmű válasz. Hajlékony és merev
lemezek tucatjai kerültek elő, a rájuk írt szövegekből sejtettem miket
tartalmazhatnak, de a megnyitásukra részben eszköz, részben szoftver hiányában
nem volt mód. Kaptam ötleteket, hogyan lehetne esetleg mégis kicsikarni belőlük
információt, de úgy ítéltem meg a befektetett energia és pénz egyáltalán nincs
arányba a kinyerhető információval. Más volt a helyzet azzal a két láda VHS
videó kazettával, amelyek szintén évek óta porosodtak, és amelyekkel már
korábban is szemezgettem, mivel emlékeim szerint ritka felvételek is voltak
rajtuk. Ezeket gondosan félreraktam, mivel van mód a digitalizálásukra. Egy
későbbi időpontban majd kiválogatom, és a számomra fontos felvételeket
átmásolom. Majd az elmúlt évtizedek korszakalkotó adathordozói is a
hulladékudvarban végzik. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1136" data-original-width="1600" height="452" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV1VpVZLWVzoVRw7G2S2wi156LCDWlszG5YhogSey91Y43zA-EO6m6rW4WfAfFV2BlplEDKg8jx1_56zW4PQpUXQR4vUrFkpDW5tQfl0u2t063RR4jjN-d_G5-V8XvRGmHETpBWS7p-3c/s640/IMG_2420.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Harminc év távlatából megítélve a rajzaimat, nem is tűnnek olyan rossznak. De a nyolcvanas években elérni, hogy közöljék is azokat, reménytelen vállalkozás volt. A komoly lapoknál a képregények rajzi színvonalát Zórád Ernőhöz, Sebők Imréhez mérték. Az ő munkáikkal kellett felvenni a versenyt. Gyengébb színvonalú lapoknál adódtak lehetőségek, amihez fiatalos gőggel, mi nem adtuk a nevünket.</b></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br />Előkerültek a rajzgyűjtők. Több mappában a Kanadában élő
<i>Fujkin István</i> barátom megőrzésre nálam hagyott eredeti rajzaival, amelyeket
legutóbb 2017 nyarán válogatott át, amikor meglátogatott és a legszükségesebb
dolgait magával vitte és már is selejtezett akkor egy adagot. Egy újabb
tárolóban képregényes és rajzfilmes plakátok sokasága, eredeti rajzfilmes cell-lapokra
festett rajzok. Előkerültek a saját rajzaim is. Középiskolás korom első
komolyabb próbálkozásai, majd a főiskolai tanulmányrajzok sokasága. Valamint a
képregényeim. Én magam is elcsodálkoztam, mennyi képregényoldalt rajzoltam és
festettem meg, amelyeket akkoriban nem tartottam megjelenésre alkalmasnak. De
nem is volt hol megjelentetni azokban a nyolcvanas években. Ekkor már lelassult
a rendrakás. Egymást követően jöttek elő az emlékek. Melyiket, mikor, kinek a
biztatására készítettem, kikkel tárgyaltam az esetleges megjelenésükről, kiknek
mutattam meg és miért kerültek talán örökre a mappákba.</span><br />
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhraIEVGsxUuEbWNKl4Vgx5wz5XFhoG4gkuVtp396GlhwSdtr5mXb1kZc6KRkDDQISuS5dLwBB-eU85dEGDL-4F66S8XR8V0KNeAocoAQGY3axR8EVEzj5I7gmOvSy1onGnu5FuQYNOJ54/s400/IMG_2397+%25281%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="400" /></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Ez csak látszólag papírhulladék. Rendszerezés és némi restaurálás után bekötve, lassan teljessé válik a hazai sajtóban megjelent képregények gyűjteménye. A fontosabb újságoknál a lapszámok kerülnek bekötésre, más esetekben a kivágott képregények.</b></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhraIEVGsxUuEbWNKl4Vgx5wz5XFhoG4gkuVtp396GlhwSdtr5mXb1kZc6KRkDDQISuS5dLwBB-eU85dEGDL-4F66S8XR8V0KNeAocoAQGY3axR8EVEzj5I7gmOvSy1onGnu5FuQYNOJ54/s1600/IMG_2397+%25281%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"></span></a></div>
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhCjv-UohLEWnQXhc_UqYnFI2qABmQDHdfGC9UNmhmvBTGf7Beqy1Qvx5_Ym6uyNCJJl7eNfcREyxYArgLE92YJVo3Ajh53btjD0yGw4GMEZxsDGxJwQ7HHsFoTor_JKsrmycCyOB43DE/s1600/IMG_2403.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhCjv-UohLEWnQXhc_UqYnFI2qABmQDHdfGC9UNmhmvBTGf7Beqy1Qvx5_Ym6uyNCJJl7eNfcREyxYArgLE92YJVo3Ajh53btjD0yGw4GMEZxsDGxJwQ7HHsFoTor_JKsrmycCyOB43DE/s400/IMG_2403.JPG" width="400" /></span></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">A fiókokból, dobozokból ősrégi képregények, képes
folyóiratok kerültek lapozásra. Ezek a „szalonképtelen” folyóiratok, amelyek
állaguknál, rendszertelenségüknél fogva, nem kerülhettek a dolgozószobám
bekötött vagy szépen rendszerezett képregényei közé. Várták, hogy egyszer
rendet tegyek közöttük, kijegyzeteljem, rendszerezzem őket.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">Ekkor eszembe jutott <i>Umberto Ecco:</i> <i>Loana királynő titokzatos
tüze</i> című könyvének részleges amnéziában szenvedő főhőse, aki visszatér a
szülői házba, hogy a régi környezet segítsen emlékezetének visszatérésében.
Kutakodik a ház padlásán, majd a kápolnában, ahonnan előkerülnek a
ponyvaregények, magazinok és a gyűröttre olvasott képregények. <i>„A kápolna
polcain gyerekkorom képregényújságjai és </i></span><i style="font-family: verdana, sans-serif;">füzetei sorakoztak bekötetlenül, de
stószonként szépen elrendezve. Ez bizony nem a nagyapám holmija volt, a
dátumozás pedig 1936-tal kezdődött, és 1945 körül ért véget.</i></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><i><o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><i>Giannival beszélgetve gondoltam már rá, hogy nagypapa,
régimódi ember lévén, jobban szerethette, ha Salgarit vagy Dumas-t olvasok. Így
hát, hogy a képzeletem is megkapja, ami jár neki, kívül rekesztettem minden
ilyesmit a látókörén. De mivel egyes kiadványok 1936-ból, vagyis iskolás korom
előttről kelteződtek, nyilvánvaló, hogy ezeket más kellett hogy megvegye nekem.
Talán még össze is zördült emiatt nagyapa a szüleimmel – „miért engeditek, hogy
ezt a szemetet olvassa?” -, de ők rám hagyták, hiszen részben ugyanezeket a
dolgokat olvasták kisgyerekként ők is.”</i> <span style="font-size: x-small;">Umberto Ecco: Loana királynő titokzatos
tüze. Képes regény (Ford. Barna Imre, Európa Könyvkiadó, 2007)</span> Különösen kedves
számomra ez a mű, mivel 2007-ben, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég
írójaként Budapestre látogatott, szerencsém volt találkozni vele és dedikálta
számomra a frissen megjelent <i>Loana királynő titokzatos tüze</i> című könyvét. Egy
este aztán újra elővettem a könyvet és némileg rendszertelenül, bele-bele
olvastam. Magával ragadott, akárcsak az első olvasásakor. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">Folytattam a rendrakást. Miközben lapozgattam az elsárgult
oldalakat, engem is hasonló érzések kerítettek a hatalmukba, mint a regény főhősét. Felrémlett, hogyan
kerültek hozzám ezek az újságok annak idején. Voltak a <i>Pajtás</i>ban, a <i>Füles</i>ben olyan
képregények, amelyekre pontosan emlékeztem. Tudom, hogy nagy hatással volt rám
a <i>Vasfejű</i> című történet és a <i>Bob Malard</i> karakterének utánzása vezetett a
képregények rajzolásához. Számtalan emlék és élmény. Talán tizenkét éves
koromtól foglalkoztat a képregény és húsz éves korom óta érdekel a története és
a készítésének a technikája. Harmincnyolc éve foglalkozom komolyan a
képregénnyel, annak nemzetközi és magyarországi történetével. Először 1991-ben
<i>Szuperhősök Magyarországon</i> címmel írtam könyvet a képregény hazai történetéről.
Ezt követően 2007-ben <i>Comics szocialista álruhában</i> címmel a kezdetektől a
rendszerváltásig mutattam be a magyarországi képregénytörténetet. A
rendszerváltás utáni korszaktól napjainkig <i>Pókember-generáció</i> című könyvemben
írtam, ami 2017-ben jelent meg. Annak ellenére, hogy a két utóbbi kötet három,
illetve négyszáz oldalas, számtalan információ, történet kimaradt. Hátra van
egy részletes, elemző kötet megírása, ahol már kevesebb kép kerül a könyvekbe. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1168" data-original-width="1600" height="464" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjldc8pDCvVVJwUS7n31Z-uItKkhvbCxM8skFfXh3BILRnPW7cClPYgx1zcs2ZbCjNI62_1MMVVGH_XqcvzEkNu5sVZFANSizlp46hjYZR65FyxTI041vQPD1GDq4Jruh0T8r3bqlCYsH4/s640/46523608_1979186642148427_3344700520425062400_o.jpg" width="640" /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">De itt van egy sor személyes élmény előttem. Nem csak
kutattam a képregény történetét, hanem aktív részese is voltam az elmúlt
évtizedek képregénykiadásának. A rajzoláson túl megjelentettem
képregénymagazint és számos önálló kötetet is. Ezekhez is érdekes történetek
kapcsolódnak. </span><br />
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghL6ZSFv32GeoCoGrVMa24InMS3Azrd9KgfBGDFPItRfat5Piiidbef7bn9pWaZEnjVwmJcMjEnBpPCl3ujhj1clvR1zzA6erGouNPUV74ZV_BbHriDdqbgRhEkvjmxWvQup7lh1uL14E/s1600/IMG_2338+%25282%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1449" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghL6ZSFv32GeoCoGrVMa24InMS3Azrd9KgfBGDFPItRfat5Piiidbef7bn9pWaZEnjVwmJcMjEnBpPCl3ujhj1clvR1zzA6erGouNPUV74ZV_BbHriDdqbgRhEkvjmxWvQup7lh1uL14E/s400/IMG_2338+%25282%2529.JPG" width="361" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>Az évtizedek óta féltve őrzött magnókazetták, rajta rengeteg érdekes beszélgetés Zórád Ernővel, Cs. Horváth Tiborral, Kuczka Péterrel és még sok érdekes emberrel. Digitalizálásukat elkezdtem, de a java még hátra van.</b></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDxsfJ8Isr13HMzZebUjUuLRuEtaKdWFA4h_INwRWR3ME0EQL-lVgguBHqfO-hts7Nrc87TVgacnwMsI5hJvAyJVvQCo-nykntH6o9Q68aXlnWyjPiB8YzjCQad8Rm4xiZ2jV1L6mbJdk/s1600/IMG_2338.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"></span></a></div>
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1547" data-original-width="1600" height="308" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjneP4dDl9wKQ8PeTEsCuIS7B0NCYIncde-87g2ZQCe0BOxmRVK8D4xM8QGx5upS3Xf6V135bUhuW9CfRXOsvNA78tA2dF-gvzOYpr_BBtio2W6aCE2YfSJ1egdhrGxUQDAEtsAcA1l1YU/s320/IMG_2331+%25282%2529.JPG" width="320" /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNPd2C3MfdOciucpYjzgCW1klR7p1pfUSbOFU5zwOuh1rONxH1zbUYFkjsBHMJ5k8oyQOlkoO-_u4nGWyLSEm5B770yDivEWO7J82Lgrf4Jn9iLzMYvXuduVsV85O5ABN-PkYe8Nw2HWo/s1600/IMG_2333+%25282%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1322" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNPd2C3MfdOciucpYjzgCW1klR7p1pfUSbOFU5zwOuh1rONxH1zbUYFkjsBHMJ5k8oyQOlkoO-_u4nGWyLSEm5B770yDivEWO7J82Lgrf4Jn9iLzMYvXuduVsV85O5ABN-PkYe8Nw2HWo/s320/IMG_2333+%25282%2529.JPG" width="264" /></a></span></div>
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="clear: right; float: right; font-family: "verdana" , sans-serif; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">Itt van előttem egy fióknyi magnókazetta, amelyeket az elmúlt
évtizedekben készítettem a képregény világának különböző szereplőivel. Mind
digitalizásra vár. Belehallgatok némelyikbe. Hallom <i>Cs. Horváth Tibor</i> érces
hangját, ahogy elmeséli mikor, miért foglalkozott képregényírással, <i>Zórád Ernő</i>
néhol indulatos történeteit. Ezek mind személyes élmények, amelyeknek ebben a
formában nincs helyük egy képregénytörténeti könyvben, de önmagukban nagyon
érdekes sztorik. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "verdana" , sans-serif;">Lassan megfogalmazódik bennem az a gondolat, hogy az én
privát, képregényekhez kapcsolódó emlékeimet leírjam és megosszam barátaimmal,
ismerőseimmel és ennek a különös elbeszélési formának, a képregénynek a
kedvelőivel. Arra gondoltam, hogy blog formájában, időmtől függően, és ahogy
haladok a rendrakással, közzéteszem az egyes kiadványokhoz, fotókhoz,
filmekhez, hangfelvételekhez kapcsolódó történeteket. Némi kutatómunkával
igyekszem pontosítani az információkat. Ez az én privát képregény-történelmem
lesz, számtalan emlékből, élményből táplálkozva, sokszor talán szubjektív módon
megítélve a történteket. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<br />Kertész Sándorhttp://www.blogger.com/profile/07826482773694140606noreply@blogger.com0